Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Labdaszedéstől a díszpolgári címig

Egy község, egy sportember címmel a Kisalföld egy hosszú sorozatot indított. Ebben Győr-Moson-Sopron megye 184 községéből olyan egyéniségeket mutatunk be, akik sokat tettek vagy tesznek a településük sportjáért. (16.)
„Ezerszer újrakezdeném, alázatosan, boldogan" – Várnai Zseni szavaival így kezdte bemutatkozását Fekete Ottó, a périek szeretett Otti bácsija. Valamikor az ötvenes évek elején-közepén nagyon jó focicsapat alakult ki Péren, ekkor indult az ő sporttevékenysége is.

– Fiatal gimnazistaként le-lejártam a sportpályára és nagy érdeklődéssel figyeltem az edzéseket. Boldog voltam, ha egy-egy céltévesztett labdáért elfuthattam és visszarúghattam azt a „nagyoknak" – így rémlik a kezdet Fekete Ottónak. – Mivel akkoriban naponta jártam Győrbe, így néha megkértek rá, hogy a sportboltban nadrágot vagy lábszárvédőt vegyek. Később játékosként bekerültem a második csapatba, majd a gimnázium elvégzése után a sportegyesület vezetőségébe is beválasztottak. Többnyire intézői vagy szakosztály-vezetői teendőket bíztak rám.
Gyerekként látta a régi öltöző építését, intézőként pedig a legkisebb fejlődésre is emlékszik.

– Örültem persze, amikor például a tisztálkodáshoz öt darab alumínium mosdótálat vettünk, de örültem annak is, mikor a pályát drótkötéllel kerítettük be. A kötelet a győri MÉH-vállalattól hoztuk, cserébe azért a lovas kocsin beszállított ócskavasért kaptuk, amit a faluban gyűjtöttünk. A kerítéshez tartozó oszlopokat is így, házról házra járva szedtük össze. Ez a kerítés nem volt sokáig a pálya körül, mivel olajos és rozsdás volt. Ha valaki hozzáért, nem dicsért meg bennünket érte! A vásártér elbontása után megoldódott ez a gond, mert egy elfogadhatóbb kerítés került a régi helyére.

Időközben 1969. október 1-jétől kinevezték a péri művelődési ház vezetőjének.

– Akkoriban kavicsozták az utakat a faluban, Horváth Dénes tanácselnök engem bízott meg, hogy a hozott kavicsot menetlevélen igazoljam. Jó pár kocsival irányítottam a sportpályához, amit csak másnap vallottam be, megemlítve neki, hogy szeretnénk egy új öltözőt építeni. Nem volt kifogása ellene.

Mivel a csapatban akadt egy-két kőműves, kimérték az öltöző alapját. Se tervrajzuk nem volt, se építési engedélyük. Az alap lerakásához a cementet a tanács adta, de kaptak pénzt a járási és a megyei sporthivataltól is. Az új öltöző a hetvenes évek közepén készült el.

A labdarúgás mellett sakk- és az asztalitenisz-szakosztály is létezett a faluban, mindkettő a művelődési házban tevékenykedett. Meg kell említeni még a tekepályát is, amit a művelődési ház udvarában szerettek volna felépíteni, de ezt már nem engedélyezték.

– Bár már túl vagyok a hetvenen, jelenleg is aktív szerepet vállalok a sportegyesület életében. A megyei első osztályba két alkalommal is feljutott labdarúgócsapatunk, jelenleg a megyei másodosztályban szerepel jó eredménnyel.

A hetvenes években több kitüntetést kapott, nemrégiben pedig Pér díszpolgára lett.

Várnai Zseni szavaival búcsúzik: „Nem volt hiába semmi sem / Bár néhanap békétlenül / Lázongtam, hisz nem tudtam én / Hogy ürmöm mézzé édesül."

Fekete Ottó

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A visszajátszók sem segítettek

Sajnos el kell ismernünk, hogy ma egy rutinos csapattól szenvedtünk vereséget, de ez nem szégyen -… Tovább olvasom