Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 13°C Még több cikk.

Hatalmas doppingbotrány rázta meg a nemzetközi atlétikai világot

Bizonyíték van rá, hogy az elmúlt évtizedben tömeges doppingvisszaélések történtek, amelyekről a Nemzetközi Atlétikai Szövetség állítólag tudott, de titokban tartott.
Hatalmas doppingbotrány rázta meg a nemzetközi atlétikai világot: a német ARD közszolgálati televíziós csatorna és a brit The Sunday Times című lap értesülései szerint bizonyíték van rá, hogy az elmúlt évtizedben tömeges doppingvisszaélések történtek, amelyekről a Nemzetközi Atlétikai Szövetség állítólag tudott, de titokban tartott.

Az ARD és a Sunday Times ötezer atléta 12 ezer vérminta-eredményét szerezte meg, és ezekből nyolcszáz sportoló esetében bebizonyosodott, hogy a próbák doppinggyanús értékeket tartalmaznak - derült ki a két médium által egy időben nyilvánosságra hozott tényfeltáró anyagból. Értesülések szerint rendkívül súlyos csalásokról van szó.

A vizsgálati eredmények a 2001-2012 közötti, tizenegy éves időszakot ölelik fel.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) a vádak szerint titokban tartotta és nem szankcionálta a doppingvétségeket. Az érintett atlétáknak mindössze az egyharmada ellen indítottak eljárást, a kétharmadukat egyáltalán nem vonták felelősségre.

Az olimpiákon és világbajnokságokon 2001 és 2012 között kiosztott érmek harmadát állítólag gyanús mintát adó atléták szerezték meg. Az érintett sportolók között állítólag 146 éremszerző van. Az atléták nevét nem közölték.

"Még soha nem tapasztaltam ilyen riasztó és abnormális vérértékeket" - közölte Robin Parisotto doppingszakértő, hozzátéve, hogy információi szerint a listán említett, gyanús értékekkel rendelkező atléták közül minden harmadik valamilyen érmet nyert.

"Rendkívül riasztó, amit hallunk, megdöbbentő a vádak súlyossága" - mondta Craig Reedie, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elnöke Kuala Lumpurban, ahol most kezdődik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 128. ülésszaka.

A beszámolók szerint leginkább Oroszország érintett a botrányban, szám szerint 415 orosz atléta. A vizsgált időszakban begyűjtött olimpiai, illetve világbajnoki érmek 80 százalékát állítólag gyanús doppingteszttel bíró orosz versenyzők nyerték.

Vitalij Mutko orosz sportminiszter tagadta a vádakat. "Ennek a botránynak semmi köze Oroszországhoz, ez az atlétika globális rendszeréről szól" - mondta. "Augusztusban elnökválasztást tartanak, csak hatalmi harc folyik" - tette hozzá a tárcavezető az IAAF közelgő elnökválasztására utalva.

A vádakat a kenyai atlétikai szövetség is tagadta. A The Sunday Times értesülései szerint 77 kenyai sportolónak volt gyanús a doppingtesztje.

Az IAAF szintén visszautasította a vádakat, a WADA pedig bizottságot állított fel a botrány kivizsgálására, a testületet a szervezet korábbi elnöke, Richard Pound vezeti.

Az atlétikát több doppingbotrány is megrázta a közelmúltban: lebukott a sprinterek közül az amerikai Tyson Gay, a jamaicai Asafa Powell és Veronica Campbell-Brown, Törökországban pedig 31 sportolót tiltottak el tiltott szerek használatáért.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hosszú Katinka újabb Európa-, Cseh László újabb magyar csúccsal döntős

Hosszú Katinka délelőtti Európa-csúcsát tovább javítva a legjobb idővel jutott a 200 méter vegyes… Tovább olvasom