Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Hajdu János szerint aki nem mer, az nem is nyer

Kézilabda - Csütörtök óta Hajdu János a magyar női válogatott szövetségi kapitánya. A szakember megbizatása a pekingi olimpiai végéig szól. A szakember kinevezése tulajdonképpen nem volt meglepetés, mert a döntés előtti napokban már szinte mindenhol a posztra legesélyesebb jelöltként emlegették a nevét.
– Váratlanul érte a felkérés? – kérdeztük a kapitányt, aki a helyszínen tekintette meg az Audi-ETO–Vác találkozót.

– Azután, hogy január elején végülis az elnökség megerősítette pozíciójában Németh Andrást, aki aztán mégis távozott, egy új helyzet állt elő – kezdte Hajdu János. – Én éppen Norvégiában a férfi Európa-bajnokságon voltam, mikor jött a telefon, hogy én is a jelöltek között vagyok. Kis gondolkodás után végül igent mondtam, s miután a kapitányválasztással megbízott „hármas", Kiss István, Vass Sándor, Sinka László a több jelölt közül engem javasolt, az elnökség pedig ezt a döntést támogatta, örömmel kezdtem hozzá a munkához.

Hajdu János a nyári ötkarikás játékok végéig vállalta a női kapitányi posztot.

– Ami nem ígérkezik könnyűnek, hiszen korábban több szakember is azt mondta, a női válogatottal ma csak bukni lehet.

– Ez így van minden kispadon, ilyen szakma a mienk. Ha jön az eredmény, akkor az mindenki számára természetes, ha azonban bukás van, az rendre az edző fejébe kerül. Erről nekem az a véleményem, aki nem mer, az nem is nyer.

– Nyáron a női junior válogatottat vezette az Európa-bajnokságon, ezen felül pedig az MKSZ szakmai igazgatója volt. Utóbbi beosztásban milyen feladatai voltak?

– A kontinenstornán csak beugró voltam, miután az addigi szövetségi edzőt, Mátéfi Esztert klubja, a Békéscsaba nem engedett el a versenyre. Ami a szövetségen belüli munkát illeti, hozzám tartozik az összes utánpótlás válogatott férfi és női vonalon egyaránt, s más, a szakmával összefüggő feladataim is vannak. Nagyon élvezem ezt a munkát, amit most ha nem is hanyagolok el, de kissé háttérbe szorul. Szerencsére három kollégám segít ebben a munkában.

– Ha már a kollégákat említi, kialakult már a stábja?

– Még nem, tárgyalunk, legkésőbb február huszadikáig mindennek össze kell állnia. Az idő nem sok, de azért kapkodni sem kell.

– A világbajnokság óta arról lehetett hallani, hogy több játékos között is komoly nézeteltérés volt. Nyilván tájékozódott azóta a helyzetről. Valóban ilyen súlyos problémák vannak?

– Én ezzel nem foglalkozom. Tudni kell, hogy egy közösségben vannak súrlódások, ez szinte természetes. A férfi EB-n is volt összezördülés Gál Gyula és Nagy László között, de ez kizárólag szakmai jellegű vita volt, s a sajtó ezt szerette volna a kelleténél jobban felfújni. Többekkel beszéltem már, így többek között Németh Andrással és a Hypo játékosaival is, de súlyos problémákról szó nem volt.

– A játékoskeretben azért várható nagyobb változás?

– Úgy érzem, a jelenlegi az egyik legjobb keret, mely ma összehozható, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne nyitva az út azok előtt, akik bombaformát mutatnak.

– Az nem lehet vitás, hogy a selejtezőt sikerrel kell venni, a nagy kérdés, mire lehet képes az olimpián a válogatott?

– Előbb legyünk túl sikeresen a selejtezőn,aztán ráérünk a folytatásról beszélni. A franciaországi kvalifikáción is úgy kell majd játszani, mintha már az olimpián lennénk, mert a vb is megmutatta, senkit nem lehet félvállról venni.

– Szerződése augusztus 31-ig szól. „Tűzoltóként" ugrott be vagy hosszabb távra tervez?

– Csak Pekingig tervezek, az olimpia utánra meg kell találni azt a szakembert, aki a következő olimpiai ciklust végigcsinálja.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Párhuzamos tárgyalások a REAC-ról

Labdarúgás - A rákospalotai polgármester bejelentése ellenére - miszerint május végére elkészül a… Tovább olvasom