Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Életre szóló élmények

Sikeresen teljesítette a II. Budapest–Bamako-ralit a győri Homoklovagok háromfős csapata.

Balogh Tamás, Obertol Sándor és Kocsis Ákos életre szóló élménnyel lett gazdagabb. Jövőre is elindulnak a „fapados és flúgos futamon".

Hét országon át

Az elmúlt hétvégén ért véget a II. Budapest–Bamako-rali. A „fapados és flúgos futamon" a különböző kategóriákban és járművekkel induló versenyzőknek két hét alatt közel nyolcezer kilométert kellett megtenniük. Autópálya, hegyi szerpentin, sivatagi betonút, homokos, tevefüves, tengerparti hullámos, kavicsos, salakos, havas, esős, nedves és száraz utak egyaránt vártak a vállalkozó kedvű sportolókra. A versenyzők érintették Ausztriát, Olaszországot, Franciaországot, Spanyolországot, Marokkót, Mauritániát, végül pedig Mali fővárosát, Bamakót is. Utóbbit természetesen csak azok, akik teljesítették a hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető túrát.

Nem pihenni mentek

Közöttük volt a győri Balogh Tamás, Obertol Sándor és Kocsis Ákos is, akik Homoklovagok néven egy Ford Ranger terepjáróval vágtak neki a több ezer kilométeres kalandnak. Hazatérésük után egybehangzóan állítják: olyan élményben volt részük, amely egész életüket végigkíséri majd.

„Nehéz összefoglalni mindazt, amit átéltünk. Mielőtt elindultunk, azt mondtam, hogy a túra elsősorban az alkalmazkodás próbája lesz. Örömmel mondhatom, hogy ez jól sikerült. Volt olyan csapat, aminek a tagjai összevesztek és külön-külön jöttek haza. Nálunk nem történt ilyesmi, sőt, mi segítettünk a balesetet szenvedett honfitársainknak. Komolyabb műszaki gondunk nem volt, mindössze egy defektet kellett javítanunk. Pihenésre viszont nem nagyon jutott időnk. A családdal SMS-ben tartottuk a kapcsolatot, bár akadt olyan hely, ahol nem működött a hálózat. A szerencsére is nagy szükségünk volt ahhoz, hogy teljesítsük a távot" – mondta Balogh Tamás, aki szerint csodálatos élményt jelentett a sivatagban nézni a csillagos égboltot.

A túrának jótékony célja is volt. A győri sportolók ugyanis nem érkeztek üres kézzel a Szaharába. Pólókkal, baseballsapkákkal, írószerekkel, gyurmával és persze tartós élelmiszerrel lepték meg a helyi lakosokat. Obertol Sándor szerint megrázó dolgokat is tapasztaltak, amely után bizonyos dolgok átértékelődnek az emberben.

Harapás a zsírkrétába

„A helyiek mindennap keményen megküzdenek a napi betevőjükért. Egészen más jellegű szegénység ez, mint ami nálunk tapasztalható. A megérkezésünk után azonnal körbevették az
autónkat. Először meglepődtek, később azonban megbarátkoztak velünk. A civilizált világ dolgaival egyáltalán nincsenek tisztában. Történt olyan is, hogy beleharaptak a zsírkrétába, de azt is meg kellett mutatnunk nekik, hogyan kell felbontani a csokoládét. A pénzzel semmit sem tudnak kezdeni. Az utcán minden további nélkül leölik az állatot, majd árulni kezdik. Nincs tábla, nincs falunév, csupán egy zászló jelezte azt is, hogy Maliban vagyunk. Az is érdekes volt, hogy ha valamilyen ok miatt megálltunk a sivatagban, akkor néhány perc múlva már ott voltak a közeli település lakói. Hogy hogyan értek oda, arról fogalmunk sem volt. Szervezett úton ilyen típusú élményekre esélyünk sem lett volna."
Ha valaki azt gondolná, hogy a győri csapatnak elegendő volt egyszer teljesíteni a Budapest–Bamako-ralit, az nagyot téved. A trió eltökélt és egy év múlva ismét szeretnék átélni a mostani élményeket. Ahogy egyikőjük fogalmazott, jövőre már „feleannyi cuccal és kétszer annyi ajándékkal" szeretnének eljutni Bamakóig.
a magyar autós trió mali úttalan útjainak egyikén.
a győri sportemberek nem érkeztek üres kézzel.
nincs lehetetlen: tankolás a sivatag közepén.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magabiztos pontok

Akik csak az eredményt figyelik, joggal hihetnék, hogy nehezen győzött a SEAT Foton Győr a… Tovább olvasom