Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 23°C Még több cikk.

Dicsőség volt vinni a nemzeti lobogót

Olimpia 2008 Peking - Helyi idő szerint 21.57 órakor vonult be a magyar küldöttség a XXIX. nyári játékok nyitóünnepségén. A zászlót a háromszoros olimpiai bajnok győri kajakos, Kammerer Zoltán vitte be a pekingi nemzeti stadionba.
A magyarok a kínai ábécé sajátosságai miatt 83.-ként léptek be a Madárfészekbe. A menetet az előző játékoknak otthont adó Görögország nyitotta meg, majd következtek a guineaiak és a többi 202 nemzet. Az eredeti 205 delegációból azért lett csak 204, mert a NOB a nap folyamán kizárta a résztvevők közül Bruneit, amely egyetlen versenyzőt sem nevezett.

A lobogót tartó sportolók többsége, pontosan 61 fő az atléták közül került ki. Második helyen 19 kitüntetett személlyel az úszók álltak, míg a cselgáncsozók 17 zászlót lobogtattak. Kammerer Zoltánon kívül további 12 kajakos és kenus részesült a megtiszteltetésben. A képzeletbeli sort egy-egy kiválósággal a vízilabdázók, az íjászok, a műugrók és a lovasok zárták. Érdekes, hogy egy zászlót egy – meg nem nevezett – edző, egy másikat pedig egy sportdiplomata vitt.

Kammerer Zoltánt a ceremónia után sikerült telefonon elérnünk:

„Óriási megtiszteltetés, dicsőség volt a magyar zászlót vinni. Nem is tudom szavakba foglalni, mit éreztem. Nem foglalkozom azzal, hogy a magyar zászlóvivők régóta nem szereztek aranyérmet olimpián. Ha azt nyújtom, amit tudok, nem lehet gond” – mondta el a Kisalföld érdeklődésére Kammerer.
A 169 magyar sportolóból természetesen nem lehetett mindenki jelen, mivel többen még otthon készülnek, míg vannak olyanok – például a kézilabdázók –, akik szombaton már versenyeznek.

Kammerer bízik benne, újra aranyérmes lehet az olimpián.

Olvasóink írták

  • 3. MAGYAROK! 2008. augusztus 11. 16:14
    „NYERJ ARANYAT! ,UGY LENNE IGAZÁN SZÉP!GRATULALUNK!”
  • 2. Vélemény 2008. augusztus 09. 16:32
    „Fél térdre...
    Csöndes imával a rendőri ütleg ellen - helyszíni beszámoló Tibetből
    Míg a világ az olimpiai megnyitó lenyűgöző képeit figyeli, addig itt, Katmanduban, a kínai határ másik oldalán más képet fest péntek este. A nepáli fővárosban a tibeti buddhista Boudhnath-sztúpa körül csendes, vajmécses-világította megemlékezés folyik. Az, hogy a nap elérkezett, több tucat tibeti életébe került; most itt rájuk emlékeznek.

    Amikor márciusban Tibetben megkezdődtek a tüntetések, a világ legnagyobb tibeti menekül otthont adó Katmandu sem maradt le a történésekről. A Tibeti Ifjúsági Kongresszus (TIK) pár nap alatt megszervezte a a kínai nagykövetség előtt rendezett tüntetések menetét, az egész közösség felbolydult. Ami Indiában és a nyugati fővárosokban sétagalopp volt csupán, az itt rengeteg letartóztatás, inzultus mellett folyt - az India és Kína között fekvő himalájai köztársaság engedve a kínai kormány nyomásának roppant keményen lépett fel a megmozdulások ellen. A Human Rights Watch jelentései szerint alkotmányellenes letartóztatások, zaklatások, súlyos rendőri erőszak száradnak Nepál lelkén.

    A tüntetések azóta is folynak, ám tegnap a TIK rendkívüli napot hirdetett.

    - Gyere, gyorsan, a Csucsepati-parkba, itt vagyunk - kiabálta a telefonba reggel alig érthető hangon Tenzin, az egyik szervező. A nagy füves területre érve többezer tibeti és nepáli buddhista - ülnek és csendben imádkoznak, annak ellenére, hogy a rendőrök hajnalban botokkal ütlegelték őket, majd a Dalai Láma hatalmas képét is megtépázták. Később elő is hozzák a képet, mint a véres kardot, mutatják a médiának. A BBC két tagjával együtt is kb. hatan vagyunk.

    - Ma nem tüntetünk, ehelyett csak ülünk és imádkozunk. Ez az erőszakmentesség - mondja Tenzin, nem is tudván, hogy az ahimszá politikai használatának gondolatát a Dalai Láma Mahatma Gandhitól kölcsönözte, akit a magyar Kiegyezés ihletett meg: igenis lehetséges vér nélkül, passzív ellenállással féltérdre kényszeríteni egy nagyobb ellenfelet...

    Karma, a TIK elnöke a beszéde előtt szakít időt egy rövid interjúra. - Miért tüntetnek az Olimpia, a béke egyik jelképe alatt? - Mert Tibetben nincs béke. - mondja. - Felhívjuk a nemzetközi közösség és a nepáli kormány közbenjárását, hogy járjon közbe a következő három követelésünk teljesítése érdekében: Kína engedje meg a szabad vallásgyakorlást, engedje szabadon a tibeti vallási vezetőket, és az ENSZ állítson fel egy külön testületet a tibetiek ellen elkövetett bűnök kivizsgálására.

    Délután háromkor a rendőrség megelégeli a dolgot, és elkezdi letartóztatni a tömeget. Másvilági képek, amint az éneklő szerzetesek és apácák szó nélkül lépdelnek fel a z odavezényelt teherautókra, majd állatcsordaként tuszkolják őket be. Kevés a hely, a letartóztatottak száma többszázra rúg


    - Nézze, én csak a felettesem utasítását követem - magyarázza látható szégyenében a rendőrszázados a két szigorú ENSZ-megfigyelőnek. A Tenzin által "a hangos nap"-nak nevezett pénteken már mindez erőszakosabban folyik le - a szerzetesek kiabálva vonulnak a kínai nagykövetség elé, A felvonuló rendőrséggel szemben itt már ellenállást tanúsítanak. Tibeti források szerint 900 embert tartóztattak le.

    Este aztán már megtépázott, és jóval csöndesebb csoport gyűlik a sztúpa köré. Valahol, Pekingben elkezdődött az Olimpia. Az egész világ elbűvölve nézi a nemzetek ünnepélyes felvonulását; ott a bűvösnek mondott nyolcas szám körül forog most minden, Itt, a határ túloldalán más számok játszanak most szerepet. 105 - az utóbbi hónapok halottainak, 800: a letartóztatás alatt, valahol a város bugyraiban tengődő tibetiek száma. A világ a tűzijátékokat nézi; itt vajmécsesek gyúlnak az áldozatokért.”
  • 1. Egy Vélemény 2008. augusztus 09. 16:13
    „PEKINGI OLIMPIA
    Politika, szégyen



    Bóka János


    Az olimpiai játékok megrendezése ürügyül szolgál arra, hogy a korábbinál is szigorúbban korlátozzák Kínában az alapvető emberi jogok érvényesülését.
    Az átnevelő munka alkalmazásának kiszélesítésével, a panaszjog felfüggesztésével, aktivisták, jogászok és Falun Gong hívek szisztematikus begyűjtésével a helyzet rosszabb, mint 2003 óta bármikor.

    Szerencsére a modern olimpiai játékok története mentes minden politikai felhangtól. 1936-ban Adolf Hitler minden politikai megfontolás nélkül döntött úgy, hogy csak a győztes német sportolókkal fog kezet.
    1956-ban nemcsak Budapest utcáin, hanem a melbourne-i medencében is véres küzdelem zajlott.
    Az 1968-as mexikói olimpiáról alighanem mindenkinek a Tlatelolco-mészárlás vagy a magasba emelt fekete kesztyűs kezek jutnak eszébe, de a játékok történetének ismerői számára az is érdekes kérdés, miért vált nem kívánatos személlyé a cseh Vera Caslavska, miután a szovjet himnuszt elfordított fejjel várta végig a dobogón.

    A Fekete Szeptember minden politikai szándék nélkül használta fel az 1972-es müncheni olimpiát izraeli sportolók legyilkolására.
    Az Egyesült Államok teljesen politikamentes döntést hozott, amikor távol maradt az 1980-as moszkvai olimpiától, és persze mi, magyarok is pusztán technikai okokból nem vettünk részt az 1984-es Los Angeles-i játékokon.
    Észak-Korea, Kuba, Etiópia és Nicaragua politikamentesen bojkottálta az 1988-as szöuli olimpiát.
    A Dél-Afrikai Köztársaság 28 évig nem vehetett részt olimpiai rendezvényeken, Afganisztánt pedig kizárták a 2000-ben megrendezett játékokról, de ebben se keressünk politikai indítékot.


    Az Olimpiai Charta szerint az olimpiai mozgalom célja az egyetemes, alapvető erkölcsi elveken nyugvó életmód megteremtése, az emberi méltóságot biztosító, békés társadalom támogatása, amivel összeegyeztethetetlen például a politikai alapú diszkrimináció.



    Nyilván súlyosan téved,
    aki
    bármilyen politikai jelentőséget tulajdonít e törekvéseknek.




    Az olimpiai játékok helyszínének kiválasztása is szigorúan politikamentes szempontok alapján történik, amit a rendező ország úgy hálál meg, hogy nem próbálja meg az eseményt saját politikai céljaira felhasználni.

    A berlini, moszkvai vagy Los Angeles-i egyértelmű példák mellett azt sem nehéz észrevenni, hogy Belgium 1920-ban és London 1948-ban világháborús helytállását, Dél-Korea 1988-ban demokratikus átalakulását, az Egyesült Államok 1996-ban hidegháborús sikerét ünnepelte.

    A Kínai Népköztársaság 2008-ban azt szeretné megmutatni a világnak, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetésével a nemzetközi közösség elismert és meghatározó tagjává vált, aki saját útját járva, saját elveit követve lett újra gazdasági és politikai nagyhatalom.

    Az országban tervszerűen zajlik a harmonikus társadalom megteremtése, az államigazgatás szilárdan ellenőrzése alatt tartja az élet minden szegmensét, beleértve a tibeti és ujgur "szeparatista" és "terrorista" mozgalmakat.
    A nemzetgazdaság teljesítménye a jelentős katonai fejlesztések, az űrutazás és egyéb presztízsberuházások mellett egy grandiózus nyári olimpia megrendezését is lehetővé teszi.

    Ezek után legalábbis megmosolyogtató,
    hogy
    az olimpiai játékokon nincsen helye politikának.

    Különösen ha ezt az álláspontot a kínai hatóságok képviselik, amelyek nagyon is szeretnék, hogy a politika jelen legyen a játékokon, amennyiben ez Nicolas Sarkozy és George W. Bush részvételét jelenti a megnyitó ünnepségen, miközben az Amnesty International által üzemeltetett China Debate honlap a pekingi olimpiai sajtóközpontból sem elérhető.

    Miután 2001-ben Peking nyerte a 2008-as játékok rendezési jogát, Jacques Rogge reményét fejezte ki, hogy a döntés hozzájárul az emberi jogi helyzet javulásához Kínában, és ígéretet tett arra, hogy a NOB lépni fog, ha az emberi jogok tiszteletben tartása nem kielégítő. Kína maga is tett ezzel kapcsolatban bizonyos vállalásokat.

    Az olimpiai játékok nyitóünnepségének napján a szomorú valóság az, hogy a NOB reményei nem váltak valóra, Kína vállalásai nem teljesültek, és a NOB ennek kapcsán nem ígéretének megfelelően járt el.
    Az olimpiai játékok megrendezése egyes esetekben ürügyül szolgál arra, hogy a korábbinál is szigorúbban korlátozzák Kínában az alapvető emberi jogok érvényesülését.

    Az átnevelő munka alkalmazásának kiszélesítésével, a panaszjog október végéig történő effektív felfüggesztésével, aktivisták, jogászok és Falun Gong hívek szisztematikus begyűjtésével a helyzet rosszabb, mint 2003 óta bármikor.

    Számos kínai újságíró és internetes disszidens van továbbra is letartóztatásban, miközben a külföldi újságíróknak az olimpiára tekintettel engedélyezett nagyobb szabadság gyakorlati érvényesülése meglehetősen korlátozott. Tibetben és a Hszincsiang (Xinjiang) Ujgur Autonóm Tartományban a véleménynyilvánítási és lelkiismereti szabadság utolsó nyomai is eltűntek.

    Az antik és modern olimpiák közötti szembetűnő különbség, hogy míg az ókorban a háborúk szüneteltek az olimpiák alatt, addig a XX. században az olimpiák maradtak el a világháborúk miatt. Az újkori olimpiai mozgalmat ma sokkal jobban befolyásolják politikai megfontolások, mint amennyire az olimpiai mozgalom képes a politikai folyamatokat alakítani. A nemzetközi közösség 2008-ban azt a szégyenteljes döntést hozta, hogy asszisztál Kína PR-kampányához, ahelyett, hogy kihasználná ezt az egyedi lehetőséget valódi változások kikényszerítésére.

    Gao Zhisheng, akit egykor Kína tíz legjobb jogásza közé választottak, és akinek jogvédő tevékenysége és nemzetközi fellépése miatt visszavonták praktizálási engedélyét, korábban kicsempészett nyilatkozatában a következőket mondta: "Ha az olimpia ahhoz vezet, hogy akár egyetlen ártatlan kínai is elveszíti szabadságát a játékok sikere érdekében, akkor ennek az olimpiának nincsen semmilyen erkölcsi alapja. Ha akár kínaiak, akár külföldiek az olimpia miatt behunyják szemüket, amikor embereket ölnek meg a biztonságra hivatkozva, akkor ők is cinkosok ezekben a bűnökben."

    Gao Zhisheng-et 2007 szeptemberében letartóztatták, majd 60 napig kínozták, amely időszak alatt többször sikertelenül kísérelt meg öngyilkosságot. Ezt követően deportálták Pekingből. Ő biztosan nem lesz ott az olimpiai játékok megnyitóján.

    A szerző liberális képviselői munkatárs, Európai Parlament”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elődöntőben a magyarok

Vízilabda - A görög csapat legyőzésével elődöntőbe jutott a magyar válogatott a Győrben zajló U18-as… Tovább olvasom