Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Centenáriumát ünnepli az ETO

Talán maguk az alapítók sem gondolták 1904-ben, hogy az ETO ilyen sikeres és kedvelt csapat lesz.

Talán maguk az alapítók sem gondolták, amikor 1904-ben létrehozták Győrött az Egyetértés Torna Osztályt, hogy egy sokszor sikerektől hangos, ország, ritkábban világ szerte is tisztelt klubot indítanak útjára.
Az ETO gyorsan a város életének szerves része lett, ugyanúgy kötődik Győrhöz, mint Győr az ETO-hoz.

Száz év elnökei, vezetői

A második világháború előtti utolsó összejövetel
Az Egyetértés Dal- és Társaskör Torna Osztálya kezdetektől a vagongyár védőszárnyai alatt működött. Fő tisztségviselői hosszú időn keresztül a gyár vezetői közül kerültek ki. A második világháborúban megsemmisült dokumentumok hiányában nehéz pontos képet alkotni az elmúlt 100 év elnökeiről, ügyvezetőiről. Azért is, mert a háború előtti időszakban gyakran nagy számban díszelnökök, társelnökök is álltak a klub élén.

A szocializmus idején az ETO irányító testületei a kor kötelező sémái szerint működtek, valódi klubvezetésről a szó hagyományos értelmében nem is mindig beszélhetünk. Az elnöki tisztet sokáig szinte kivétel nélkül a gyár mindenkori vezérigazgatói töltötték be, ez a rendszer 1965-ben Horváth Ede vezérigazgatói kinevezésével szűnt meg. A hetvenes évek elejének válságos időszaka után - amikor rövid időn belül négyen is álltak az egyesület élén - modell- és személybeli változás is történt a vezetésben, amely "felállását" tekintve egy kicsit hasonlított az évtizedekkel korábbira. Társadalmi elnökként egy vagongyári igazgató állt a testület élén, a napi munkát pedig az ügyvezető irányította.
Ez a szisztéma egészen 1986-ig működött, miután hét tradicionális szakosztályától megvált az egyesület, a megmaradt labdarúgó- és férfi kézilabda-szakosztály a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár sportfőosztályaként tevékenykedett tovább.

Az 1965-ben sikeres futballcsapat
A kilencvenes évekkel, a rendszerváltással ez a struktúra megszűnt, a többnyire vagongyári vezetőkből álló igazgatótanács és menedzser irányította a klubot. A Rába ETO sok más magyar egyesülethez hasonlóan súlyos anyagi gondokkal küszködött. A szakosztályok önállóan keresték a boldogulás útját. Az időközben egy rövid időre visszatért kajak-kenu, valamint a férfi kézilabda-szakosztály a győri közgyűlés döntése értelmében önálló városi egyesületet alakított. Utóbbi Győri ETO KC néven. Ezzel egy időben megalakult a Rába ETO Futball Club is, a Győri Rába ETO Sport Club pedig 1992-ben megszűnt. Ez a klub a korábbi esztendőkben több  (Győri ETO, Vasas ETO, Győri Vasas, Wilhelm Pieck Vasas, Győri Vasas ETO, Rába ETO) néven is szerepelt. A megszűnéssel szinte egy időben jött létre a Rába ETO Futball Club is, amely később különböző okok miatt szerepelt ETO FC Győr, Győri FC néven is, napjainkban pedig Győri ETO FC-ként fut. Az 1992 őszén megalakult Győri ETO KC neve az idők folyamán nem változott.

Sikertörténet lett

Az IHF-kupát nyert férfi kézilabdacsapat
Egy kerek évszám önmagában is ünneplésre ad okot, a 100 esztendős jubileum pedig ezek közül is kiemelkedik. Ha pedig évszázados sikertörténetről van szó, akkor különösen indokolt a megemlékezés. Márpedig a Győri ETO első 100 éve igenis sikertörténet. Nemcsak a város, nemcsak a megye, hanem az egyetemes magyar sport sikertörténete.

Nagy szerencse, hogy ezek a jubileumok, alkalmat adnak a visszatekintésre, a „leltárkészítésre", számba venni azokat az eredményeket, amelyek által halhatatlanná lett mindaz, ami  a klub 1904-es születése óta történt. Minden napról, minden lemondással, esetleg szenvedéssel járó percről beszámolni lehetetlen. Mint ahogy lehetetlen felsorolni mindazokat, akik a 100 esztendő alatt hozzájárultak a nagyszerű eredményekhez. Története során 22 sportágban, 24 szakosztály működött. Hogy a mindig az érdeklődés középpontjában lévő labdarúgás, Palotai Károly, Orbán Árpád és Keglovich László személyében három olimpiai bajnokot adott a magyar sportnak, számos olimpikon került ki a zöld-fehér színek viselői közül. Világbajnoki érmesek, Európa-bajnokok, dobogósok büszke táborával rendelkezik a klub a centenáriumon.

Új idők új dalai

Az 1981/82-es magyar bajnokcsapat
Az ETO mögött évtizedeken át többnyire a vagongyár állt főszponzorként, támogatóként, ám a város is a maga módján mindig magáénak érezte a klub versenyzőinek, csapatainak sikereit és kudarcait. Az ETO napjainkban is elsősorban a győrieknek, a városban élőknek jelent sportolási és szórakozási lehetőséget.

A Rába ETO bázisvállalata, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetése – mely az egyesület költségvetésének túlnyomó hányadát biztosította –, úgy döntött, hogy az atlétikai, az evezős-, a kajak-kenu, a súlyemelő-, a tenisz-, a torna- és az úszószakosztályok működtetését a továbbiakban nem vállalja. A hét szakosztály sporteszközeit és versenyzőit térítésmentesen átadja az őket átvállaló vállalatoknak, egyesületeknek.
Kovács István megyei sportigazgató vezetésével a hivatal az elengedett hét szakosztály elhelyezését 1986. június 30-ig megoldotta.

Amikor gazdasági nehézségek miatt az 1990-es évek elején a Rába ETO SC nem tudta tovább működtetni a kézilabda- és a kajak-kenu-szakosztályt sem, a város anyagi és erkölcsi segítségével nagyszerű eredmények sorát érik el az ETO KC, illetve a GYVSE színeiben hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A Győri ETO FC-nek 2001-től új tulajdonosa van és most úgy tűnik, végre a klub hírnevéhez méltó csapat formálódik a Rába partján. Egyelőre bontják az 1977-ben avatott stadiont, hogy a tervek szerint nemsokára egy multifunkcionális aréna épüljön fel a helyén.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A biztonsági öv megmenthette volna Kulcsár Anita életét

Az első rendőri vizsgálatok alapján az okozta Kulcsár Anita halálát, hogy autóbalesetekor nem volt… Tovább olvasom