Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Both az elitképzésben látja a jövőt

Labdarúgás - Both Józsefet a legfelkészültebb edzők között tartja számon a szakma. A korábban több korosztályos válogatottat irányító szakember nemrég a Győri ETO FC utánpótlás-igazgatója lett.

Both József játékosként megfordult a BVSC-ben, a Ferencvárosban, a Kaposvárban és játszott az ifjúsági válogatottban is. Edzőként az MTK-val megnyerte az Intertotó-kupát. Garami József, illetve Mezey György szövetségi kapitány mellett rövid ideig a magyar válogatott edzője volt, majd a Budapesti Honvéd kispadját foglalta el. A csapattal szinte mindent megnyert, amit lehetett, bajnoki címet szerzett és aranyérmes lett a Magyar Népköztársaság Kupában.

Később a Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőbizottságának tagja lett, a magyarországi UEFA-rendszerű edzőképzés instruktora, majd az MLSZ Utánpótlás Bizottságának alelnöke. Többször utazott tanulmányutakra Hollandiába, ahol a labdarúgó-szövetség, az Ajax és a Feyenoord munkáját tanulmányozta.

Nemrég a Győri ETO FC utánpótlás-igazgatója lett és Klement Tibor, a győriek ügyvezetője szerint ő az a szakember, akivel három éven belül nemzetközi sztenderdnek megfelelő lesz az utánpótlásképzés a megyeszékhelyen.

Both József
Both József

 

– Az ügyvezető szerint Magyarországon egyedülálló elitképzés valósulhat meg az ön érkezésével Győrben. Összefoglalná ennek a lényegét?

– Az elitképzést, vagyis a legtehetségesebb játékosok életkori sajátosságának megfelelő egyéni képzését a Bozsik-programon keresztül szerettük volna megvalósítani. Sajnos a program megszűnt, mégis hatalmas utat tettünk meg, s ebben a szisztémában építettük fel 2002-től azt a nyolcvankilences válogatottat, amely nemrég Európa legjobb csapatai között lett harmadik Csehországban. Győrben klubcsapatra levetítve szeretném felépíteni a struktúrát, ahol először helyzetelemzést végeztem, s úgy látom, minden a helyén van, kiváló kollégák fogadtak. Az itt már kialakult rendszerhez csupán a saját szakmai elképzeléseimet, tudásomat kell hozzáillesztenem. A legfontosabb: utánpótlásszinten nem csapatban gondolkodunk, a tehetséget próbáljuk meg kibontakoztatni.

– Győrben új stadion, kiszolgálóépületek, kollégium épült. Meglepődött, amikor először meglátta az ETO Parkot?

– Igen, nagyszerű lehetőség ez a fejlődésre. Minden feltétel adott, hogy komoly munkát tudjunk végezni a városban.

– Több évet töltött országos szinten az utánpótlás-nevelésben, mennyiben különbözik ez a munka a jelenlegitől?

– A korosztályos válogatottnál az ország legtehetségesebb gyerekeit kell kiválasztani, a kluboknál képezni kell a fiatalokat, méghozzá kettős céllal: vagy a magyar élvonalba – ezen belül Győrben, az ETO első csapatába –, vagy nemzetközi szintre kerüljenek később a tehetségek.

– Régebben többször azt hallottuk, utánpótlásszinten nem vagyunk lemaradva a nemzetközi élvonaltól, ezt azonban cáfolta egy korábbi nyilatkozatában. Változott azóta a véleménye?

– Egy cseppet sem. A nyolcvankilencesek szereplése nem a magyar labdarúgás keresztmetszete. Nemcsak ezt a húsz-huszonöt játékost kell összehasonlítani a nemzetközi mezőnnyel, hanem a többi ezret, akik majd a jövőben megtöltik a pályákat az első osztálytól a harmadikig. Tizenkét-tizenkilenc éves korig legalább kétszázezer gyereknek kellene itthon futballoznia, hogy valódi egyenlőségről beszélhessünk. Az U19-es válogatott csehországi sikere annak köszönhető, hogy szinte öt éven keresztül működött az a rendszer, amit az edzőképzés során felépítettünk.

 

Koltai Tamás, az ETO egyik nagy reménysége.
Koltai Tamás, az ETO egyik nagy reménysége.

 

– Az U19-esek EB-bronzérme és az U21-es válogatott legutóbbi nulla-nyolcas fiaskója között óriási a különbség.

– Így van. Utóbbiról azonban – mivel jól ismerem azokat, akik tőlünk átvették a képzést, s nem voltam részese – akkor vagyok korrekt, ha nem formálok véleményt.

– Ha jól értem, ön szerint a felemelkedéshez a mostani U19-esek korábbi képzésének rendszere lehetne a minta.

– Igen, csakhogy a tíz éven keresztül formálódó, jól működő rendszert megszüntették, s tulajdonképpen kezdhettek mindent elölről. A megoldás egyébként megvan. A fejlődést az akadémiák létrejötte biztosíthatja.

– Az eredmények azt bizonyítják, a magyar labdarúgás egyelőre – akadémiákkal együtt is – egy helyben topog. Hol vannak azok a korábbi tehetségek, akiknek már az NB I-ben kellene szerepelniük?

– Még nem ért, érhetett oda az a garnitúra, amelyet a rendszer, az akadémiák úgymond kitermeltek. Most tizennyolc-tizenkilenc éves a legidősebb játékos, aki ebben részt vett, huszonkét-huszonhárom éves korukban már számon lehet majd kérni.

– Visszatérve az ETO-ra, mit gondol: ha három év múlva ismét a győri utánpótlásról, a nagycsapatról beszélgetünk, mi lesz, amit kiemelhet?

– A jelen helyzet mindenki számára ismert. Az edzőkkel az a feladatunk, hogy kijelöljük azokat, akik mondjuk három év múlva megállhatják a helyüket a hazai élvonalban vagy akár a nemzetközi porondon. Annyi persze nem elég, ha kimondjuk: tehetségesek, minden tekintetben fel is kell készítenünk őket. Bizakodó vagyok, mert annyit elárulhatok, Győrben akad ilyen futballistából nem is kevés.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Konkoly a válogatottnál, Szegedi Fehérváron

Kézilabda - Az olimpián szereplő magyar női kézilabda válogatott edzői stábjának kétharmada továbbra… Tovább olvasom