Kisalföld logö

2018. 07. 21. szombat - Dániel, Daniella 17°C | 30°C Még több cikk.

Baumgartner zavarban van, ha elájulnak tőle

Baumgartner Zsoltnak az elmúlt hónapokban az egész ország megismerte a nevét. Egyre biztosabb, hogy ő lesz az első magyar versenyző a száguldó cirkuszban. Bár erre még várni kell, az autóversenyző élete már most gyökeresen megváltozott.

- Gyönyörű nők, csillogó partik, tévészereplések, elegáns gálák – ezt látjuk, ha kívülállóként bepillantunk a Forma-1-es pilóták életébe. Azzal, hogy bekerült a Forma-1-be, egyben bekerült ebbe az elit társaságba is? 

- Csak az időbeosztásom változott, az életformám nem. Bekerültem egy körforgásba, pörgősebb életet élek, mint eddig, és jóval kevesebb időm van. Ennyi és nem több. Nem élek máshogy, nem viselkedem másképp, mint amikor a Forma-3000-ben versenyeztem. Bár hatalmas előrelépés, bizonyos szempontból nincs sok különbség a Forma-1 és a Forma-3000 között. Előbbi körül nagyobb a felhajtás.

- Még ha nem is tartja fontosank, gondolom, valamilyen szinten részt kell vennie a társasági életben, meg kell jelennie partikon, fogadásokon.

- Kötelezettségem csak a szponzorokkal szemben van, a szerződésemben szerepel, hogy ott kell lennem bizonyos rendezvényeiken, de nagy csinnadrattával járó partikat, estélyeket elkerülöm. Felkérések vannak, de nem igazán vonz a csillogás, nem vágyom rá, hogy részt vegyek mondjuk az Operabálon.

- A tévészerepléseit nézve nekem inkább tűnik visszahúzódónak, akit talán egy kicsit zavar is a nyilvánosság, mint társasági embernek.

- Valóban elég zárkózott vagyok, az emberek, a média érdeklődését azonban el kell fogadnom, hiszen a versenyzéssel jár. Együtt kell élni vele, de ez egyelőre ez nem okoz problémát. Általában kulturált formában közelednek hozzám, nem tolakodóan vagy zavaróan, bár volt már példa az utóbbira is. Ha valaki megszólít, és autogramot kér, az kellemes érzés, de ha látványosan extázisba esik és elájul a szituációtól, az már nem. Ilyenkor rettentő kellemetlenül érzem magam, és nem tudok nem gondolni arra, mit gondolnak a kívülállók a helyzetről. Kedvesek az emberek, sokan biztatnak, negatív kritikával csak nagyon ritkán jönnek oda hozzám.

- Pedig azokból lehet a legtöbbet tanulni...

- Így van, de aki még nem ült Forma-1-es autóban, az nem nagyon kritizálhat jogosan. Ilyen szempontból nem a közönségre, hanem kizárólag a szakemberekre kell hallgatnom. Ők egyébként elégedettek a Monzában nyújtott teljesítményemmel, jó eredménynek tartják, hogy csak egy kicsivel maradtam le Fisichella mögött.

- Női magazinoktól, divatlapoktól megkeresték már, hogy pózoljon vagy mutasson be ruhakollekciókat? 

- Még nem, bár akadtak meghökkentő felkérések; legalábbis számomra azok voltak. Hívtak például vendégnek főzőműsorba, amit nem igazán értek, mert egyáltalán nem kapcsolódik ahhoz, amit csinálok. Még főzni sem tudok; meg tudok melegíteni dolgokat, de komolyabb mutatványokra nem vállalkozom. Azt gondolom, a cipész maradjon a kaptafánál, mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért.

- Arra még nem gondolt, hogy a hasonló szereplések növelik a népszerűségét, és ez a szponzorok számára is vonzó lehet?    

- Nem hiszem, hogy így kellene előrejutnom. A szponzorok megnyerésére megvannak az erre alkalmas emberek, akikről tudom, hogy mindent megtesznek.

- Apropó, pénz. Egyre többet hallani, hogy a további Forma-1-es szereplése már csak azon múlik, sikerül-e megfelelő támogatókat szerezni. Hogy néz ki most, sikerül?

- Folyamatosan folynak a tárgyalások, a régi szponzoraimmal és újakkal is. Bizonyára megérti, hogy többet nem mondhatok.

- Van egyébként konkrét határidő, amelyre össze kell szednie azt a bizonyos összeget – konkrétan 10 millió dollárt? 

- Határidő nincs, de mivel most nagyon kevés a szabad hely a Forma-1-ben – a Minardi és a Jordan mellett talán még a Jaguarnál van „üresedés" - és ezért a kevésért is sokan harcolnak, túl sok időm nincs. Egy biztos: minél előbb, annál jobb.

- Nem akarok ünneprontó lenni, de mi lesz, ha nem sikerül?

- Erre nem gondolok. Úgy érzem, sikerülnie kell, mert ilyen lehetőség nem lesz még egy. A Forma-3000 csak egy lépcsőfok volt a nagy álmom felé, azon a létrán, amit végig kell járni, s ha már ide eljutottam, akkor muszáj sikerülnie. Tudom azonban, hogy a versenyzés után is van élet, ezért is tanulok a győri egyetemen.

- Annak ellenére, hogy nem hajtja a népszerűséget, bizonyára van olyan dolog, amit kipróbálna, ha lehetőséget kapna rá.

- Akad ilyen, szívesen vezetnék például repülőt, vagy beülnék egy vadászgépbe. Sajnos elég kevés időm van a versenyzésen kívül bármivel foglalkozni.

- Pedig szívesen síel, repül, motorozik. Bevallom, ezen egy kicsit meglepődtem, hiszen kívülállóként azt hinné az ember, hogy a pályán kiéli a veszély és a gyorsaság iránti vonzódását, és „civilben" inkább pihenésre vágyik.  

- Ez így is van. Nem véletlen, hogy több mint egy éve nem ültem motoron és nem síeltem! Pedig szeretnék nagyon, de valahogy mindig úgy alakul, hogy a pihenés fontosabb…

- Nem titok, hogy a Forma-1-ben nem is annyira a tehetség, sokkal inkább a pénz mozgatja a dolgokat. A magánéletben milyen a viszonya vele?

- Mindennek megvan a maga értéke, ami fölé nem szívesen megyek. Felesleges dolgokra nem szeretek költeni. Azért van, amire egy kicsit többet is kiadok; nem márkás italokra vagy szivarra gondolok, hanem például finom ételekre. Imádom a halas specialitásokat, a japán konyhát - különösen a szusit -, talán ez az egyetlen, amit luxusnak lehet nevezni az életemben.

- És az autók? Hiszen minden hobbija – a repülés, motorozás, síelés – technikai sport; ne mondja, hogy az autóját nem nagy műgonddal választja ki! Az köztudott, hogy a családi vállalkozásból kifolyólag általában Renault-val furikázik, de mi az álomautója? 

- Egy Forma-1-es autó! A viccet félretéve: lehet, hogy furcsa, de nem feltétlenül sportkocsit választanék. Vannak a gyorsaságnál fontosabb szempontok is, mint a biztonság és a megbízhatóság. Nekem az autó csak egy eszköz. Na, ez például egy olyan dolog, amire nem biztos, hogy nagyobb összeget kiadnék! 

- A versenyeken ugyan csodálom, de nem biztos, hogy szívesen beülnék ön mellé az autóba, mondjuk Győr és Pest között. „Ott lehet hagyni" a sebességmámort, a versenyszellemet a pályán?  

- Tény, hogy lendületből, dinamikusan autózom, s mint mindenkinél, nálam is előfordul, hogy szabálytalankodom, de biztos, hogy szaladgálnak nálam jóval veszélyesebb emberek is az utakon. Vannak dolgok, amelyeket másképp csinálok, mint az átlag. Például nem fékezek kanyar előtt. Ha száztízzel megyek, akkor a kanyarban is annyival fogok. Na, ezen szokott csodálkozni, aki velem utazik! Ennek ellenére szerintem biztonságban érzi magát, mert tudja, hogy tudom, mit bír az autó és mit a kanyar. Valami furcsa érzése azért biztosan van az utasaimnak, amiért nálam például a fék – finoman szólva -  nincs kitéve olyan intenzív használatnak, mint más vezetőknél. Ez persze csak az országúti vezetésre értendő, a fővárosi dugókban nehéz lenne kivitelezni. Szerencsére a türelem nálam alapadottság.

- A pályán, mondjuk  a Forma-1-es verseny előtt is ilyen nyugodt?

- Nem tudtam volna ilyen sikeres rajtokat teljesíteni, ha nem így lenne, ha túldramatizáltam volna azt a helyzetet, amibe belecsöppentem. Megfontoltan vezetek, ennek köszönhető, hogy a Forma-3000-ben eddig minden versenyemet be tudtam fejezni. A Hungaroringen is műszaki hiba miatt kellett kijönnöm.

- Nem kiszolgáltatott helyzet egy kicsit, hogy a Forma-3000-ből, ahol a legjobbak között volt, bekerült egy olyan helyre, ahol teljesen kezdő? Ahol nem önre néznek fel, hanem újoncként kell ellesnie mindent? 

- Nem az, mert mindenki tisztában van vele, hogy ha valaki bejut a Forma-1-be, az már önmagában a teljesítmény elismerése, komoly rang. Ha jól is teljesít, az csak emeli ezt az elismerést, különösen, mert a Forma-3000-es sikerek nem jelentenek automatikusan sikeres kezdést a Forma-1-ben. A két versenyhez teljesen más típusú autó kell, s van, akinek a nagyobb egyszerűen nem fekszik. Másrészt senki nem érezteti velem, hogy újonc vagyok. Azt persze tudomásul kell venni, hogy itt mindenki magáért harcol - ha kell, átmegy a falon is –, s ebbe még olyan kicsi, gonosz dolgok is beleférnek, hogy valaki előzés közben kicsit nekimegy a másiknak.

- A Forma-1-es versenyzőket rajongó nők tömege kíséri mindenhova, ugyanolyan imádat övezi őket, mint a színészeket és énekeseket. Ön már érzi ezt?

- Érzem, hogy megnőtt az érdeklődés, de ritkán vagyok olyan helyzetben, hogy szemtől szemben találkozzam lányokkal. Nem nagyon járok például bulikba, fogadásokra, ahol ismerkedhetnék, beszélgethetnék. A téli, nyugisabb időszakban talán egy kicsit több időm lesz erre is…

- Pedig az ember azt hinné – már csak a közvetítéseket nézve is – hogy ki sem kell mozdulniuk a versenyek helyszínén a kordon mögül, szebbnél szebb nőkkel ismerkedhetnek.

- Ez csak kívülről látszik így. Bent egyrészt nem sétálgathat akárki – a paddock-lányokat is csak a rajtrácson látni, egyébként „be vannak zárva" egy szobába –, amúgy sincs időnk ilyenkor semmi mással foglalkozni, mint amivel okvetlenül muszáj: az autóval, a felkészüléssel, az újságírókkal. Úgyhogy ott lehet előttem akár a világ legjobb nője…

- Mégis, milyennek kell lennie annak a nőnek, aki leveszi a lábáról? Az önhöz hasonló adrenalinfüggőség például alapkövetelmény? 

- Nem feltétlenül, inkább megértő legyen. Ez a jelenlegi életmódom miatt elengedhetetlen, el kell fogadnia bizonyos dolgokat, amelyek az autóversenyzéssel járnak, és ez a legtöbb lánynak egy kicsit sok. Fontos az is, hogy ne lihegje túl a szituációt, mert nálam ez fordítva sül el, visszaüt. Nehéz igazi emberi értékeket találni, úgy érzem, idő kell még ahhoz, hogy átlássam a dolgokat.

- Hogy felismerje, ki az, akit csak a Forma-1-es versenyző érdekel, és ki kíváncsi az „igazi" Baumgartner Zsoltra?

- Pontosan. Sokan jönnek a fényre, s amióta ezt közelről látom, óvatosabb vagyok a lányokkal. De nem sietek sehova, most a versenyzés az első. Ez a lehetőség most van itt, most kell sikereket elérnem, szerelmes viszont bármikor lehetek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hideg zuhany a fürdőben

A futballszurkolók kivetítőn tekinthették meg a hétvégi Magyarország–Lengyelország… Tovább olvasom