Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

A pátkai legendás, hős huszárok

Sokorópátka, vagy ahogy hajdan nevezték, Pátka számos, akár életét is áldozni kész honvédet és két hős tisztet adott az 1848–49-es szabadságharcnak.

A Kutassy fivérek kalandos pályáját Czibulya Balázzsal idéztük fel, aki évek óta kutatja a falu történetét.

Akár valamelyik Jókai-regény főszereplői is lehettek volna, hiszen az 1848–49-es forradalomban sorra születtek azok a hősök, akiknek élete, sorsa romantikus művek témája lett. (Sok más mellett említsük meg Vadnai Károly A besorozott című, 1895-ben megjelent kisregényét, amelyben az író a csornai csata hőseinek állít emléket – a szerző.)

„Paripáját combközé kapta"

– Az emlékezést kezdjük talán Ignáccal! Bár ő volt a fiatalabb, mégis az ő életéről található több feljegyzés, több adat.
– Ő volt az a fiatalember, akiről Móricz Pál A magyar királyi honvéd című hadtörténeti évkönyvében elragadtatott szavakkal így írt: „Kutassy példányképe volt a daliás, szép gyönyörű magyar huszárnak. Amidőn kétezerforintos sötét-almásszürke paripáját combközé kapta és a kantárszárat nekieresztette – huszármondás szerint – a veszett fergeteg is csak csiga-biga volt a Kutassy ezredes száguldásához képest... Vezényszavával túlharsogta a legélesebb trombitát.

Leírhatatlan, csodaszép, megrendítő jelenet volt az, amidőn Kutassy az egyes-oszlopban menetelő huszárezred éléről két-háromszáz lépést előre repült, majd visszafordult ezrede felé és égretartott tenyérnyi széles huszárpallosát villámként megsuhintván vezényelt: Előrefejlődni!... Vágtát, indulj!" Így talán nem véletlen, hogy mikor előléptetése sorra került és vizsgáznia kellett, a bizottság élén álló József főherceg ezt mondta neki: „Az alezredes úr olyan igazi magyar huszár, hogy én üdvösnek tartanám, ha (...) halála után elégetnék és visszamaradó poraiból egy-egy csipetnyit beadnának minden huszárnak, hogy hasonlatosak legyenek önhöz."

– A lelkes szavakon túl mit tudunk az életéről?

– Tóth Antonin atya segítségével kiderítettem, hogy Kutassy (1848-ig Brunner) Ignác az anyakönyvi bejegyzés tanúsága szerint 1823-ban Sokorópátkán született. Gimnáziumi tanulmányait Győrben végezte, majd 1838-ban megérintette a katonaság szele: beállt a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredhez. A kiképzés után, 1840-ben hadfi (vagyis tisztjelölt) az 1. Császár Huszárezredben. Hét év múlva hadnaggyá léptetik elő. Ahogy feljegyezték róla: 1848-ban, „a szabadságharci mozgalmak fellángolásakor nagy lelki vívódással kellett megküzdeni, a katonai eskü (Császárhű nyilatkozat – a szerző) és a hazaszeretet között". Ő bátyjával, Pállal együtt a szabadságharc ügye mellett kötelezte el magát.

– Vagyis beálltak katonának.

– Igen, mégpedig nem akármilyen sikerekkel. A szerb felkelés kitörésekor, 1848 júniusában Ignác ezrede tábori raktárával Zomborba települt. Később, az aradi hadbíróságon tett vallomása szerint egészen 1849 januárjáig itt tartózkodott és beosztása miatt a raktár parancsnoka volt. Negyvennyolc október közepén, a bécsi udvar és a magyar országgyűlés szakításakor ezrede kitűzte a magyar zászlót, vagyis besorolt az alakuló honvédseregbe. November 9-én Kutassy Ignác főhadnagy lett. Ezredét ugyanabban a hónapban Verbászról Győrbe, Görgey fel-dunai hadtestének megerősítésére vezényelték.

A főváros feladását (1849. január 5. – a szerző) követően az ezred Törökszentmiklósra, az itt szerveződő Központi Mozgó Sereg kötelékébe került. Mivel ezekben a hónapokban az ezredben szolgáló nem magyar tisztek zöme kilépett, Kutassyt itt az ezredhez vezényelték. Részt vett az 1849. januári szolnoki, illetve ceglédi összecsapásokban, ahol a Perczel Mór tábornok vezette magyar sereg megverte a szemben álló Ottinger-féle lovasdandárt. Január végén ezrede Klapka György I. hadtesté-
hez kerül. Ennek kötelékében Kutassy Ignác részt vett a szabadságharc legendás ütközeteiben.

Üzenet Klapkának Komáromba

Feljegyezték róla, hogy Görgey valami fontos üzenettel Klapkához küldte, Komárom várába. A legendás erődítményt ekkor már körülzárták az osztrákok, így oda bejutni szinte lehetetlen volt. A feljegyzések szerint „a derék Kutassy az igazi magyar huszárhoz illőleg nem sokáig habozott, hanem a legegyenesebb utat választotta. A kíséretéül mellé rendelt huszárokkal az osztrák előörsökön keresztül vágta magát. Néhány huszár ugyan megsebesült, de Kutassy kapitány szerencsésen bevitte az ostromlott várba Görgey üzenetét, sőt az üzenet átadása után (...) visszatért Görgeyhez."

– A világosi fegyverletétel után Kufsteinbe, majd Aradra került.
– Mégpedig megláncolva vitték Kufstein várába, ahol az osztrák törvényszék – a többi császári-királyi tisztből „átállt", „esküszegő" honvédtiszthez hasonlóan – Kutassy Ignácot bátyjával együtt először golyó általi halálra ítélte. Később megkegyelmeztek nekik, így a testet-lelket próbáló, kegyetlen aradi várfogság után Ignác 1852-ben amnesztiával szabadult. A kiegyezésig testvérei, rokonai segítségével földbérlő volt a Zala megyei Gógánfán, itt keresztelik meg öt fiúgyermekét is. A kiegyezést követően századosként reaktiválják az 1869-ben megalakult magyar királyi honvédséghez. Itt 1870-ben őrnagy, 1875-ben alezredes, 1877-ben ezredes (1874-től 1881-ig a pápai 7. honvéd huszárezred parancsnoka – a szerző), végül 1883-ban vezérőrnagy és dandárparancsnok lett. Aktív katonaként halt meg 1884. június 6-án Budapesten.

Harc a szerbek ellen

– Pál katonai pályája is hasonló.
– Ahogy testvéröccse, Kutassy (Brunner) Pál honvéd huszár őrnagy is Pátkán született 1820-ban Brunner József kincstári uradalmi gazdatiszt és Schmidt Éva fiaként. A gimnáziumi tanulmányok után 1836-ban beállt az 1. Császár (a mindenkori uralkodóról elnevezett) Huszárezredbe. Nyolc évvel később – 1844-ben – hadnaggyá, 1848. június 6-án főhadnaggyá léptették elő. Negyvennyolc tavaszán dunántúli sorozású, magyar legénységű ezredével Eszéken állomásozott. Júniusban, a szerb felkelés kitörése után az ezredet Bácskába vezényelték. Zömük a Verbászon létesült táborba került. Az ezred, így Kutassy Pál is részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Ezekkel az alkalmakkal azt akarták meggátolni, hogy a szíregi táborból, illetve a római sáncokból a szerbek segítséget nyújthassanak Szenttamás védőinek.

Szeptember 21-én Kutassyt – aki Brunnerról ekkor magyarosította a nevét – a magyar hadügyminisztérium az alakuló Hunyadi Huszárezred századkapitányává nevezte ki. Átvette az ezred Nagykőrösön szerveződő 5. századának parancsnokságát is. Az 1848. december 11-én Kassánál szenvedett vereséget követően 170 főnyi századával beosztják a felső-tiszai hadtesthez. A Mészáros Lázár hadügyminiszter vezette újjászervezett hadtest kötelékében részt vett a Franz Schlik tábornok parancsnoksága alatt álló császári hadtest elleni támadásban, majd az 1849. január 4-én magyar vereséggel végződő (második) kassai csatában is. Klapka március 29-én Kutassy Pált régi ezrede, az 1. Császár Huszárezred (1848 októberében csatlakozott a honvédsereghez) őrnagyává és osztályparancsnokává léptette elő.

Golyó a fejben

– Az egyik csatában meg is sebesült.
– Az ezred a hadjáratot a fel-dunai hadsereg Klapka tábornok vezette I. hadtestében küzdötte végig. Először az április 4-én vívott tápióbicskei ütközetben került tűzbe, ahol Kutassy megsebesült. Felgyógyulását követően, május végén csatlakozik ismét ezredéhez. A nyári hadjárat idején az I. hadtestet Nagysándor József tábornok vezette többek között a Vág menti harcokban. (Kutassy Pál őrnagy neve ott szerepel Bona Gábor az 1848–49-es szabadságharc törzstisztjeit számba vevő könyvében is. Ennek a hadosztálynak az egyik parancsnoka többek között a szintén legendás Mesterházy István ezredes volt – a szerző.)

A világosi fegyverletétel után a császáriak – miként öccsét – Pált is Aradon hadbíróság elé állítják, ahol 1849. november 29-én golyó általi halálra ítélik. Ezt Haynau „nagy kegyesen" 16 esztendő várfogságra változtatta. Az ítélet kihirdetését követően Csehországba, a josefstadti várbörtönbe szállítják. Később Munkácson, majd Aradon raboskodik, 1855-ben kapott kegyelmet. További sorsáról nincs adat. Egyes források szerint „a fejében maradt golyó miatt még ifjúkorán elpusztult".

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhunyt a főtitkár

Életének 63. évében elhunyt Gyulai István, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára. Tovább olvasom