Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 2°C | 6°C Még több cikk.

A legsikeresebb idény

Súlyos, fájdalmas vereséget szenvedett a Graboplast-ETO a női EHF-kupa-döntő visszavágóján a dán Viborgtól, így története során harmadszor lett második a kupasorozatban.

A lefújást követően természetesen nagy volt a szomorúság a csapat berkein belül, noha a női gárda idén minden idők legjobb szereplését produkálta. Ezüstérmes lett a magyar bajnokságban, a Magyar Kupában és most az EHF-kupában, ilyenre korábban még nem volt példa. Mindezt azonban most még nem nagyon tudták értékelni a játékosok.

Kicsit sok az ezüst

A csapat irányítója, Görbicz Anita szerint inkább tragédia, ami Eerguzban történt.
„ Ilyen védekezéssel nemzetközi szinten nem lehet nyerni. Sajnos, a támadójátékunk sem volt jobb, így összességében esélyünk sem volt a győzelemre. Persze mindenki ezt mondja, szép dolog a második hely is, de most már egy kicsit kezd sok lenni az ezüstérmekből."
Sirina Irina bravúrjaiban bíztak a győriek, de a válogatott kapus sem tudott mit tenni. „Nagyon igyekeztünk nyugodtan játszani, de óriási feszültség volt bennünk, s emiatt a higgadt megoldások helyett rengeteget kapkodtunk. Különösen így volt ez a 25. perc után."
Vérten Orsolya általában a csapat húzóemberei közé tartozik, de a döntő egyik mérkőzésén sem jött ki neki igazán a lépés. „Az első félidő végén érthetetlen módon majdnem leblokkoltunk, de fogalmam sincs, hogy miért."

Gyenge védekezés

Róth Kálmán edző is rendkívül szomorú volt. „Nevetséges és megengedhetetlen ilyen szinten ez a védekezés. Az első félidőben összesen hatszor ütköztünk, ami édeskevés. Nem is emlékszem, mikor kaptunk utoljára egy félidő alatt 19 gólt. A szünetben mindent megpróbáltunk, emelt és nyugodt hanggal is próbáltuk felrázni a társaságot, de nem sikerült. A lányok megmutatták, milyen a korszerű kézilabda, s ebből nekünk is érdemes lenne néhány dolgot átvenni. A jótól ugyanis soha nem szégyen tanulni."

Az elkeseredés azért szép lassan feloldódott a játékosokban és az edzőkben, az esti banketten és másnap már jobb kedvű volt a csapat. Végül is nagy tettet hajtottak végre a győriek, a serdülő játékosokkal nemzetközi kupadöntőt játszottak. Vanyus Attila klubelnök is ezt emelte ki pozitívumként. „Biztató fiatal csapatunktól ez az eredmény, még akkor is, ha titkon azért bíztam legalább egy aranyéremben. Ez most nem sikerült, de hiszem, hogy lesz még okunk ennél is jobb eredményeknek örülni. Persze nem könnyű sikeresnek lenni olyan riválisok ellen, mint mondjuk a 8 millió eurós főszponzori támogatást kapó Viborg, de azért semmi sem lehetetlen."

Remény a cserére

A győri csapat az idei sorozatban is búcsúztatott jobb anyagi kondíciókkal rendelkező egyesületet. A szintén dán Gudme költségvetése például legalább háromszorosa a győrinek, ennek ellenére a két mérkőzés alapján esélye se volt a dánoknak a négy közé jutásra. Ellenben a győriek öt éven belül harmadszor juthattak el az EHF-kupa fináléjáig, egy ízben a KEK-ben voltak elődöntősök. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy a következő idényre komoly erősítést hajtott végre a Graboplast-ETO, akkor joggal hihetjük, hogy a csapat az ezüstöket hamarosan aranyra cseréli majd.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aarhusi ezüst, poznani arany

Poznanban az újabb olimpiai kiküldetésért is versenyző kajak-kenusaink arattak elsöprő sikereket,… Tovább olvasom