Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

A Fekete Párduc várja a magyar foci javulását

Grosics Gyula labdarúgó, az ötvenes évek magyar Aranycsapatának egykori kiváló kapusa volt a győri ovifocigála egyik díszvendége.

A 85. évében járó sportember szerint elszántság és bátorság kell a hazai futball felemelkedéséhez.

Grosics Gyula népszerűsége töretlen, több mint fél óráig osztotta az aláírásait a győri ovifocigálán. Azt el tudja képzelni, ha hazánk politikai és társadalmi helyzetében gyökeres változás történik, ez talán magával húzná a labdarúgásunkat is. Ehhez azonban elszántság és bátorság kellene.

Grosics Gyula
Grosics Gyula



Grosics Gyula – februárban töltötte be a 84. életévét – az 1948 és 1954 között veretlen magyar válogatottnak állandó kezdő kapusa volt. A helsinki olimpián 1952-ben bajnok lett, részese volt az évszázad mérkőzésének nevezett 6:3-as londoni diadalnak. Az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmese. A Budapesti Honvédból politikai okokból Tatabányára ˝száműzték˝, majd amikor 1964-ben nem engedték, hogy onnan az FTC-hez igazoljon, akkor abbahagyta  a labdarúgást. Két évvel ezelőtt a születésnapján aztán leigazolta a Ferencváros és egy nemzetközi mérkőzésen egy-két percre a kapuba állt.

Betegsége ellenére vállalta a győri utazást, szombaton díszvendég volt az ovifociklub gáláján. A népszerűsége töretlen, fél órán keresztül osztotta az autogramokat a Magvassy- sportcsarnokban, s csak azért hagyta abba, mert kissé elfáradt, pedig lett volna még sorban álló, nem is kevés.


– Nem sok jót hallottunk mostanában az egészségéről, hogy van? – kérdeztük a legendás játékostól.

– Nem dicsekedhetek... Két és fél éve rám jár a rúd, elég nehéz hónapokat éltem át. Háromszor kaptam szívinfarktust, többször kilyukadt a tüdőm. Sok időt töltöttem kórházban, éppen csütörtökön jártam a szívklinikán, ahol állítani kellett a ritmusszabályozómon.


– Ennek ellenére eljött Győrbe, erre a gyerekgálára.

– Pedig szinte sehová nem járok, mostanában egy sor külföldi meghívást mondtam le: Dél-Amerikától kezdve Ausztráliáig több helyre hívtak. Győrbe megígértem, hogy eljövök, hát itt is vagyok.


– A gyerekek így nem csak hírből ismerhetik meg, s ez meghatározó lehet a jövőjükben, sőt, továbbmegyek, a magyar labdarúgás jövője szempontjából is egy-egy ilyen élmény.

– Ez igaz, amikor én ilyen gyerekeket látok, nekem már nem a hazai futball előrelépése jut az eszembe, hanem a saját gyerekkorom. Sok a hasonlóság, mert ezek a gyerekek, ahogy én is tettem, szívvel-lélekkel űzik ezt a gyönyörű sportot.

Grosics Gyula, a Fekete Párduc. Fotó: H. Baranyai Edina
Grosics Gyula, a Fekete Párduc. Fotó: H. Baranyai Edina

– Ha már szóba került, azért bízik benne, hogy előrébb jut valaha a magyar foci?

– Hát ez egy fogas kérdés. Nem nagyon szeretek egyébként ebbe a témába belevágni, mert nem lehet pár mondattal két perc alatt elintézni. A mostani magyar labdarúgás helyzete és állapota nem mai keletű probléma. Átéltem a változás kezdeti időszakát mint sportvezető és természetesen napjainkban is képben vagyok, amennyire lehet. Szemmel látható negatív változások folyamata játszódott le, amit nem hiszek el, hogy nem láttak azok, akik aktívan vettek részt a vezetésben. Hogy aztán tehetetlenség, nemtörődömség vagy esetleg más volt-e az oka, hogy ilyen szintre süllyedt a sportág, azt nem tudom. Nagyon nehéz lesz ebből a gödörből kimászni. Egyébként nem biztos, hogy csupán szakmai hibákról van szó, rengeteg tehetséges gyerek van Magyarországon, ám olyan morális és felelősségbeli hiányosságok jellemzik itthon a futballt, ami miatt nem csodálkozom, hogy sokan hátat fordítottak a pályáknak.


– Vannak, akik az ország gazdasági helyzetével hozzák összefüggésbe a hanyatlást.

– Miért lenne jobb a magyar labdarúgás légköre, miliője, mint a társadalomé, amiben a labdarúgás él és mozog? A megújuláshoz elszántság és bátorság kellene, mert simogatással és szép szóval nem lehet változtatni ezen a helyzeten. Azt el tudom képzelni, ha politikai és társadalmi helyzetünkben gyökeres változás állna be, ez talán húzná magával a labdarúgásunkat is. Nyilván ez nem menne gyorsan, pedig mi, magyarok, nyilván a korábbi eredményekből adódóan is elfogultak vagyunk, ha futballról van szó. Szeretnénk, ha már holnapután ott lennénk a világ legjobbjai között, de be kell látnunk, ez ilyen gyorsan nem megy.


– Talán azokból az ovisokból, akik épp most rúgják a bőrt, kerülhetnek ki majd a jövő magyar válogatottjai, akik eredményesebbek, sikeresebbek lehetnek, mint a mostani hazai futballisták.

– Ahhoz, hogy ezek a gyerekek megfelelő közegben nőjenek fel, már most el kellene kezdődni a változásnak. Tizennyolc évig voltam sportvezető, a szemem előtt történtek azok az események, amelyek idáig vezettek. Meggyőződésem, hogy nagyon nehéz lesz mindent újra felépíteni. Persze bízom benne, hogy nem lehetetlen. Tehetek már mást?

Olvasóink írták

  • 5. kuugar 2010. május 10. 02:59
    „Minek oda foci a tomegsport sokkal fontosabb. Az emberek hullanak, mint a legyek es az senkit sem erdekel. Par evtized es a magyarok kihalnak...”
  • 4. Je.Ta. 2010. május 04. 13:06
    „Könyörgöm HUSZ EVE Kapitalizmus van Magyarorszagon!!!
    Akkor milyen politikai,tarsadalmi valtozas kell?
    Az erdemeit nem akarom Grosics Gyulanak lebecsülni,de ha latta a negativ folyamatokat,
    miert nem tett semmit?”
  • 3. CsabaKiraly 2010. április 29. 07:02
    „Minden Idok Legjobb Kapusa.
    Orokke eljen ez a rendkivuli jo focista es Ember.”
  • 2. arrabonem 2010. április 28. 10:57
    „Mondjuk azt ki lehetne próbálni, hogy magyar bajnokin igazi fekete párducot engedünk a játéktérre. Akkor talán futnának...”
  • 1. pirosász 2010. április 28. 10:31
    „Hát igen,Gyula bácsi! Ha valami nem működik jól ebben az országban,keresd a kommunistát!! Sajnos ez a focira is igaz!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Toldi bizonyult a legerősebbnek

Tavaly szeptembertől öt korosztályban 55 csapat részvételével rendezték a megyei kézilabda… Tovább olvasom