Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Vastapssal köszöntötték

A Sopronban vastapssal köszöntött Mikó István soha többé nem akar színigazgató lenni; a Petőfi Színház élén eltöltött tíz évét viszont élete legalkotóbb periódusának tekinti az évek óta szinte mindennap színpadra lépő színművész.
Mikó István
Mikó Istvánt változatlanul óriási rajongás veszi körül Sopronban: a közönség vastapssal köszöntötte a Petőfi Színház egykori színigazgatóját legelső színre lépésekor a Camoletti-bohózat Liszt-központbeli hétvégi előadásán.

– Milyen érzés ismét soproni közönség előtt játszani? – kérdeztük a népszerű színművészt.
– Ugyanolyan, mint volt – tömi meg dohánnyal pipáját Mikó István. – Nem érzek igazából különbséget. Örülök, hogy a tavaszköszöntő fesztivál keretében újra jóízű kacagásra bírhattuk a soproniakat.

– Ha most lenne a soproni teátrum vezetője, mennyiben változtatna direktori munkáján?
– Egyrészt nem tudom, mit kellene másképpen tennem, másrészt biztosan nem lennék igazgató. Ha kedvem lett volna akkor azon a poszton tovább folytatni, bizonyára megtaláltam volna annak módját. Akár itt, akár másutt. Lett volna rá lehetőség, de én már sehol nem akarok igazgató lenni. Színész vagyok, az is maradok.

Közel három évtizedes pályafutása során mit jelentett a soproni tíz év?
– A Thália Színházon kívül, ahol tizenhét esztendőt töltöttem el, a soproni évek a legfontosabbak a számomra. Úgynevezett tagként nem is kötődtem több színházhoz. Sopronban igen jó dolog volt színházat teremteni, viszont a vele járó sok buktatót, nehézséget, hiábavaló küzdelmet már nem sajnálja az ember. Ennek ellenére úgy érzem, életem legtermékenyebb tíz évét köszönhetem a Petőfi Színháznak. Viszont még egyszer ugyanabba a folyóba nem szeretnék, nem is tudnék és nem is akarnék belelépni. Ez persze nem jelent markáns elhatárolódást: ha megfelelő szerepre hívnának Sopronba, természetesen nem mondanék nemet.

– Napjainkban milyen feladatoknak tesz eleget?
– Szabadúszóként dolgozom, de vannak helyek, ahol állandóan játszom. Így például a Madách Színházban Az operaház fantomjában, a Macskák című musicalben, s Görgey Mikszáth különös házassága című darabjában. Ez utóbbi színmű már az ötödik évada megy nagy sikerrel Pesten. Ezen túlmenően a budapesti IBS-színpad sörözőjében játszom – a Sopronban is előadott – Jaroslav Hasek Svejkjét, amely – úgy tűnik – velem fog kimúlni...

Szintén ott adjuk elő – Rátonyi Hajnival és Győry Péterrel – a Krúdy Gyula írásaiból készített színdarabot, A gyomor örömei címűt. A Turay Ida Színházzal is élő a kapcsolatom, rendezek és játszom is. Kassán a tavalyi évadban három darabot is színpadra állítottam. A Csalódások című Kisfaludy-mű, a Van, aki forrón szereti és a Hatan pizsamában a mai napig műsoron tartott előadások.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az EU támogatja

Az utóbbi években régiónkban is egyre népszerűbb az őshonos háziállatok tartása. A régi fajták… Tovább olvasom