Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Unokáink fejlődése nagyszülői szemmel - Nyugdíjasegyetem Sopronban

Egyre többet halljuk szülők, pedagógusok és nagyszülők részéről, hogy a hagyományos nevelési és oktatási módszerek kevésbé hatékonyak napjainkban gyermekeink számára.

Az óvodás- és iskoláskor sajátosságainak figyelembe vételével hogyan befolyásolhatjuk a gyermekek fejlődését?

A nagyszülői örömök mellett melyek azok a lehetőségek, amelyekkel segíthetjük érzelmi, értelmi, kommunikációs és mozgásos téren kibontakozásukat, melyre egy sikeresebb és örömtelibb tanulás épülhet?
Az iskolás korú gyermekek 10-15 %-a mutat valamilyen tanulási nehézséget .

Az elmúlt 15 évben ez a szám 25-35 %-ra emelkedett.
Leggyakoribb az olvasás- és írászavar, a nyelvi fejlődés- és figyelem zavar.  Viselkedési- és beilleszkedési zavar különböző megnyilvánulásait tapasztalhatjuk. Nincs olyan gyermek- vagy tanulóközösség, ahol a pedagógus ne találkozna ilyen típusú problémával.

Az elmúlt évtizedben az OM és KSH adatai szerint nagymértékben emelkedett a sajátos nevelési igényű tanulók száma (2001.- 41.181 tanuló, 2009. -77. 844. tanuló). Az érzékszervi-, mozgás- és értelmi fogyatékossággal élő gyermekek viszonylag kis változásokkal alakuló adatai mellett nagy arányban van jelen a megismerési funkció zavarával küzdők száma, amely majdnem megháromszorozódott az említett időintervallumban. Az oki háttér összetett eredetű. A medicinális tényezők mellett jelentőséggel bír - és környezetünk által befolyásolható – a pszichogén és szociogén eredet, amely a teljesítmény- és viselkedési zavar megjelenését befolyásolja. A hagyományosan működő családi struktúrában a szülői pár alkotja a társadalom legkisebb egységének alappillérét, szellemi és erkölcsi megnyilvánulásait a gyermekek mintaként követik. A hazai demográfiai adatok a családok és a társadalom egymásra visszaható neurotizáló hatásmechanizmusait tükrözik, ahol a gyermekek személyiségfejlődése a legveszélyeztetettebb. A negatív mutatók ellenére valljuk, hogy a család az emberi társadalom alapvető, egyetlen intézménye, mely bármilyen társadalmi, gazdasági változások ellenére fenn fog maradni. Hiszen „…a család az élet és a szeretet bensőséges közössége, a család lényegét és feladatát végsősoron a szeretet határozza meg, emiatt a családnak az a küldetése, hogy őrizze kinyilvánítsa és közölje a szeretetet.„ (II. János Pál - Familiaris Consortio,17., 1982.).

Az egészségesen működő családok a társadalom jelen és jövő biztosítéka, ahol a szülő pár nap mint nap megéli szülői identitását, anyai és apai felelősségét, szeretetre épülő tekintélyét. Szülői kompetenciáinak hatékonyságát látványosan és örömmel érzékeli gyermeke szellemi, érzelmi, közösségi és fizikai fejlődésében. Hogyan élje meg a szülő gyermeke nevelését? Választ kaphatunk a versidézetből:

„Amikor születtem nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer a földnek bennem kedve teljék."
(Mécs L.: A királyfi három bánata)

A szülőség kiteljesedése a nagyszülői lét. Nagyszülővé válni boldogság, a kisgyermek megjelenése a családban a szeretet különleges áradásának és átadásának elindítója, és egyben a nagyszülők alkonyodó életének folytatása. A családon belüli státusz és öndefiniálás megváltozik:A gondoskodó anyából a háttérbe kerülő nagymamává válik a nő. Az apa pozíciója nagyapaként másodlagos felelősséget és feladatokat igényel. A család felépítményében már nem alappillérként van jelen a nagyszülői pár. A nagymama rajongásig lelkesedik az unokák iránt, biológiailag lezárt anyaságát szinte újra éli, s ha az önszabályozó gátló mechanizmusai nem működnek, nehezíti az ifjú szülők megerősödését új szerepükben. A nagymama típusok a karakter által meghatározottak, de módosult variánsai helyzettől, eseményektől és kapcsolatoktól befolyásoltan jelenhetnek meg: A rendelkezésre álló (mindig számíthatnak rá unokái, gyermekei, öröm számára a fiatalok közötti jelenlét), a rátelepedő (túlzott jelenléte nem engedi kibontakozni a gyermekeit, az unokát ő akarja nevelni), az elutasító (az unokát fiatalsága megszűnésének éli meg) (Teleki, 2005). A marionett mester (Pálhegyi) függőségben tartja a fiatal szülőket, irányít, a mesélő (sok történetet mond a múltból, jelenből, az identitás erősödését segíti elő), a kritikus (folyton tanít, nevel, rendre, kitartásra buzdít), a meghitt bizalmas (mindig a gyermek mellé áll, elkényezteti, de a titkai hordozója is), a játszópajtás (kölcsönös játékélvezet, mély, gazdag , bizalomra épülő kapcsolat alakul), a tyúkanyó (mindentől óvja, érzelmi védettséget nyújt, értékes kapcsolat lesz, melyből felnőttként is táplálkozik). (Müller Bernadett, 2011.)

A nagyapák kevésbé mutatják ki rajongásukat az unokák iránt, de büszkék rájuk és szeretik őket csak másként, csendesebben, szervezettebben, tevékenység orientáltan. A háttérből segítik a család mindennapjait. A kisgyermekek fejlődését és az iskolai elvárásoknak megfelelést a nagyszülők is gondoskodó figyelmükkel, a játékos együttlétekkel nagyban befolyásolhatják. A tanulási folyamatokat meghatározó képességeket konkrét játékhelyzetekkel és jól megválasztott játékeszközökkel az életkornak megfelelő szintre lehet hozni, mely a későbbiekben az olvasás elsajátítását, a tanulási zavarok megelőzését szolgálják. Tudjuk, hogy a virtuális világ ellenére még ma is az írás-olvasás nyitja ki kultúrához vezető kaput. Kedvező feltételek megteremtésével és adekvát komplex beavatkozással a tanulási zavar megelőzhető és korrigálható. Ha szükséges, elméleti és a gyakorlati felkészültséggel rendelkező speciális pedagógusok segítenek a közoktatási törvény által meghatározott keretek között a kisgyermekeken és tanulókon. A professzionális beavatkozás minden esetben diagnózisra épülő komplex fejlesztés, mely érinti a képességzavarokat, a tanulást meghatározó pszichikus folyamatokat, valamint a gyermek számára a megfelelő olvasási módszer megválasztását. De a nagyszülők is sokat segíthetnek, ha szerető családi hátteret és érzelmi biztonságot nyújtani gyermekeik, unokáik számára. A szeretetteljes, gyengéd és odafigyelő attitűdben nevelkedő gyermek kevésbé szorongó, jobban veszik az akadályokat. A mesélés, éneklés, beszélgetés, találós kérdések során a gyermek érzelmi kapcsolata, kommunikációja, kognitív képességei fejlődnek! A játék, a tevékenykedés, a felfedezés, az alkotás a gyermek komplex fejlődését, tanulási vágyát fokozza.

A mozgás lehetősége a fizikai és mentális fejlődés alapja! (Felnőttnek, gyermeknek egyaránt. ) Az ésszerű szabályok és korlátok a gyermek számára az eligazodás alapjai. A hagyományok átadása az fiatal generációk identitását erősíti, akik felnőttként tudják hol a helyük a világban, a nemzetük közösségében.
A nagyszülő és unoka kapcsolatának mélységét és értelmét a költő szavai tükrözik:

„Köszöntlek táguló szívemmel,
Körém gyülemlett unokák,
Úgy adta Isten, hogy ti bennem,
Én bennetek növök tovább."
(Sík Sándor: Unokák)
Forrásanyag:
Csépe Valéria: Az olvasó agy. Akadémia Kiadó. Budapest. 2006.
Mécs László: Az aranygyapjú (válogatott versek). Buffalo. New York, 1971.
Teleki Béla: Kézikönyv a családról. Korola, Kecskemét. 2002.
Závoti Józsefné: Fejlesztőpedagógia - digitális tankönyv.BDF-NYME . 2008.
Familiaris Consortio – II. János Pál Pápa apostoli buzdítása az egész Katolikus Egyház püspökeihez, papjaihoz és híveihez a keresztény család feladatairól a mai világban. szent István Társulat. Bp. 1982.
Sík Sándor: Unokák. www.otvenentul.hu
Kérdések az elhangzottakból:
1. Kinek a verséből idéztünk az anya és megszületett kisgyermeke kapcsolatának érzékeltetése céljából?
2. Végső soron mi a család küldetése II. János Pál pápa szerint?
3. A nagyapák hogyan élik meg nagyapaságukat?

Dr. Závoti Józsefné
NYME BPK
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emlékezés a soproni temetőkben

Az előttünk álló hosszú hétvégén nagy forgalomra lehet számítani a temetők környékén, hiszen… Tovább olvasom