Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

''Több sebből vérzik a magyar gazdaság''

Sopron - A magyar gazdaságban a gondok forrása, hogy nem történt meg a nagy ellátórendszerek reformja, nincs versenyképes adórendszerünk és a hibás gazdaságpolitikai döntések gátolják a fejlődést – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Sopronban.

Sopron - A magyar gazdaságban a gondok forrása, hogy nem történt meg a nagy ellátórendszerek reformja, nincs versenyképes adórendszerünk és a hibás gazdaságpolitikai döntések gátolják a fejlődést – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Sopronban.

– A 2008-as adó- és áfaváltozásokról szóló törvényjavaslatból látszik, hogy pénzre van szüksége a költségvetésnek – mondta Parragh László. – A javaslat nem más, mint bújtatott adóemelés, annak ellenére, hogy néhány eleme az adminisztrációs terhek csökkentését irányozza elő. Ezért a gazdaság érdekében nincs más út, mint a javaslat visszavonása. – A jelenlegi gondok forrása három nagyobb csoportba sorolható. Az első, hogy nem történt meg a gazdaság körüli szférában – például az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, az oktatásban, a kutatásban-fejlesztésben, államigazgatásban, önkormányzatokban és háttérintézményeiben – a rendszerváltás. Ott, ahol elindultak a reformfolyamatok – ilyen az egészségügy –, szakmailag előkészítetlenek voltak és nincs társadalmi bázisuk. A másik jelentős probléma, hogy még mindig nincs versenyképes adórendszerünk.

A harmadik csoportba a hibás gazdaságpolitikai döntések tartoznak, amelyek ugyancsak gátjai a fejlődésének. A lakástámogatási rendszerre, a közalkalmazotti béremelésre, a minimálbér adómentessé tételére, a 13. havi nyugdíjra, a túlköltekezésre, az erőltetett infrastruktúra-fejlesztésekre gondolok, de még bővíthetném ezt a kört. Ezek az intézkedések – 200–300 milliárdos tételek – önmagában persze elfogadhatók voltak, de összhatásuk gátolta a gazdaság előbbre jutását, ráadásul a béremeléseket már régen elvitte az infláció.

A kamara elnöke szólt arról is, hogy hol és miben látják a kitörés lehetőségét annak érdekében, hogy 2009-től magasabb növekedési pályára álljon a gazdaság.

Véleménye szerint egyértelműen meg kell határozni a prioritásokat és az elvárt eredményeket, tudnunk kell, hová szeretnénk eljutni és milyen módon. Az uniós forrásokból nagyobb részt kell(ene) fordítani a gazdaságfejlesztésre, tartós munkahelyteremtésre, a foglalkoztatás bővítésére. A növekedésre kell koncentrálni, emelni szükséges a vissza nem térítendő támogatások arányát, úgy, ahogy ezt a szomszédos országok teszik.

– Mi már évek óta nem tudunk világos döntésre jutni a növekedés és egyensúly, illetve a növekedés vagy egyensúly kérdésében – folytatta a kamara elnöke. – A kényszer-egyensúlyteremtésnek már vannak biztató jelei, ugyanakkor súlyos növekedési áldozatokkal jár. Nem látjuk, hogy 2009-től mitől indul el a fejlődés. Már említettem, hogy a magyar gazdaság egyik nagy lehetősége az uniós források átcsoportosítása. Ha megnézzük az európai uniós csatlakozási tapasztalatokat, akkor azt látjuk, azok az országok voltak a nyertesei, akik prioritásokat fogalmaztak meg, ezeket ciklusokon át fenntartották – országonként más és más technikával –, de a lényeg a beruházásösztönzés volt, és azokat az előnyöket használták ki, amelyek nekik megvoltak. Gondoljunk csak Spanyolországra, Írországra, Finnországra vagy Ausztriára. Ezzel szemben Görögország vagy Portugália más utat járt be, az uniós forrásokat az infrastruktúra fejlesztésére, utak, hidak, stadionok építésére használták fel. Az eredmény: a GDP-növekedésük egy százalék körül van. Olyan ez, mintha Németország a Marshall-segélyből a templomtornyait újíttatta
volna fel. 

Horváth Ferenc

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Futópálya a Gárdonyiban

Sopron - Átadták szerdán a Gárdonyi Géza Általános Iskolában a mintegy tízmillió forintból… Tovább olvasom