Garabonciás
2012. július 21. (szombat) 18.00 óra
Hidegség, Toronhegyi pajta színe
Belépő: 1 200 forint (elővételben: 840 forint)
Kemenesi Ágoston – nagybőgő, ének, Németh Diána – hegedű, chimes, triangulum, csörgődob, ritmusfa, ének, Szabó Rita – furulyák, hegedű, gitár, tamburica, ének, Boross Tamás – gitárok, tamburica, ének.
Zenei műfajuk megjelölésére talán az “énekelt vers" kifejezés a legpontosabb. Már hangszereik is többféle zenei kultúrát idéznek: a populáris műfajok gitárjától kezdve, az európai műzenében és paraszti zenében egyaránt használatos hegedűn és nagybőgőn keresztül, a délszláv népzene tamburájáig. E sajátos hangszereléssel szólaltatják meg az általuk nagyra becsült költők verseit, dallá formálva azokat. Megidézik a középkori goliárdköltészetet, a vágánsok, igricek, lantosok műfaját, akik a verseket még énekelve adták elő.
A zene és a költészet ilyen ötvözése segíthet abban, hogy ezen irodalmi értékek közelebb kerüljenek gyermekhez, felnőtthöz egyaránt.
A vers-megzenésítésen túl szívesen játszanak és énekelnek népdalokat, saját zenei stílusukhoz igazított feldolgozásokban.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – mesedráma
2012. július 21. (szombat) 19.00 óra
Fertőszéplak, Szabadtéri színpad, Széchényi Ferenc Kastély belső udvara (a templommal szemben
Belépő: 1 200 forint (elővételben: 840 forint)
A Soltis Lajos Színház bemutatója, Somogyi István rendezésében.
„Vörösmarty művének ritkán említett, de részemről annál fontosabbnak tartott alcíme így hangzik: A pogány kunok idejéből. Ez az utalás amellett, hogy a XII. századba helyezi a cselekményt, egyértelművé teszi, hogy a továbbiakban nem csak egy tanúságos tündérmese romantikus feldolgozása következik, hanem egy olyan monda kifejtése, amely mélyen gyökerezik a pusztai népek hitvilágában és világképében. A történet felfogható úgy is, mint egy fiatal férfi felnőtté válásának stációi, de ugyanígy metaforája az ifjú táltos útkeresésének, aki először el kell, hogy jusson a természetfeletti világba, majd az ott fellelt kincset – jelen esetben a szerelmet – megszerezve, meg kell tanulnia megosztani magát a két világ között, s áthozni az odaát szerzett javakat a földi létbe.
Csongor, a „minden világot bejárt" ifjú egy almafa alatt elrejtezve – ezt a szót gyakran használták őseink az elrévülés szinonimájaként – találja meg azt, amit a földön keresett. A valóságon túli tündérvilágból érkező tünemény, Tünde iránt ébred benne minden érzékét maga alá gyűrő szerelem, mely aztán végtelennek tetsző keresésre készteti. A békétlen ördögfiak feletti bíráskodás, a hármas út dilemmája, a hamis jóslat és a szerelmét idéző ledér csábítás, Mirigy cselvetései mind nehezítik az ifjú útját és erősítik lelkét. A szerelem beteljesülésekor Csongor már képes felülemelkedni önmagán, s hátrahagyva a földi létet Tündéhez kötni életét. Bár Tünde lemondott örök létéről, a szerelem erejének hála mégis örök boldogságban élhetnek az egyetlen helyen, amely mindkét világ lakói számára nyitva áll, a hajnal kertjében."
Az előadás időtartama: kb. 75 perc
Az előadást minden korosztálynak ajánljuk!
Fúvószenekarok találkozója
2012. július 21. (szombat) 19.30 óra
Hegykő, Szabadtéri színpad
Belépő: ingyenes
A Hegykői Tűzoltózenekar és a meghívására színpadra lépő fúvós együttesek adnak kellemes nyár esti térzenét, miközben talán néhány korsó hűsítő sör is megengedhető a még emelkedettebb hangulat érdekében…