Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Tízéves a Pro Kultúra kht.

Tíz éve, 1997. január elsejétől működik a Pro Kultúra Sopron Kht. Ekkor alakult át a Petőfi Színház közhasznú társasággá.
Ez akkoriban úttörő vállalkozásnak számított. Az elmúlt évek eredményeiről, kudarcairól Nyerges Ferenc ügyvezető igazgatót kérdeztük.

– A kht. két nagy intézményt, a színházat és az egykori Liszt Ferenc Művelődési Központot foglalja magába. Az elmúlt tíz év igazolta az akkori elképzeléseket?

– A jelenleg is érvényes szervezet 1997. október elsején alakult ki, ugyanis ekkor integrálták a művelődési központot a közhasznú társasághoz. Tulajdonképpen abban a pillanatban indult el az a gondolkodás, amelynek eredményeként aztán teljesen megújult a Magyar Művelődés Háza. Indokolt volt a felújítása, hiszen műszakilag nagyon leromlott állapotban volt az épület, amelyet utoljára 1970-ben építettek át. Azt tudtuk, hogy a város saját forrásból nem tudja felújítani, ezért az akkori vezetéssel közösen kerestük a megoldást. Ez pedig a konferenciaturizmus volt, mert erre lehetett pályázni. Döntően külső forrásokból – összesen nettó 1,6 milliárd forintból – újult meg az intézmény, az átadásra 2002. október 20-án került sor.

– Az intézmény működésének két alappillére van jelenleg is: konferenciák és kulturális rendezvények szervezése, de úgy tűnik, kevés konferenciát rendeznek itt.

– Az elmúlt néhány évben jelentősen megváltoztak a konfe- renciaturizmus lehetőségei. Nemcsak itt Sopronban – ahol kifejezetten ilyen szálloda is nyílt –, hanem országszerte is. Úgy gondolom – szemben mindenféle állítással –, ez az épület folyamatosan benne van a konferencia-körforgásban, de az említett okok miatt csak kisebb szelet jut nekünk annál, mint amekkorára mi akkor gondoltunk. Hiszen azokban az években gyakorlatilag csak Budapesten volt lehetőség konferenciák rendezésére.

– Az elmúlt időszakban azért is bírálat érte önöket, mert sokak vélekedése szerint a házban jobbára csak az „elit kultúrának" adnak otthont, a fiatalok, a művészeti csoportok, a civil szervezetek kiszorulnak az intézményből.

– Ez kétségtelenül így van, hiszen az épület adottságai, fizikai paraméterei megszabják a lehetőségeket. Elsősorban művészeti-kulturális rendezvényekre nyújt lehetőséget, arról nem beszélve, hogy az épület elég kényes ahhoz, hogy itt folyamatosan bálokat vagy ifjúsági programokat szervezzünk. Erre van másik intézmény a városban.

– Ön többször nyilatkozta, hogy „bajok" vannak a színházzal, mert például jelentősen csökkent a jegyvásárlók száma. Sikerült megtalálni a gyógyírt?

– Az elmúlt év októberében ünnepeltük az önálló Petőfi Színház 15. évfordulóját. Akkor azt mondtam, hogy egy vastag vonalat kell húzni és újra kell gondolni sok mindent. Most is ugyanezt mondom.

- Igen, értem, de konkrétan miről van szó? Mit jelent az a bizonyos vastag vonal?

– Át kell gondolni a színház műsorpolitikáját is. A Pro Kultúra egésze az első nyolc évben folyamatosan fejlődött, utána bizonyos megtorpanást tapasztaltam, ezért elengedhetetlen a megújulás, amelyre kintről és bentről egyaránt megfogalmazódott az igény. Az előző önkormányzati ciklus végén már nem volt arra lehetőség, hogy változtatásokat hajtsunk végre. Javaslatainkat az új városvezetésnek is előterjesztettük.

– Azt lehet tudni, merrefelé indult el a gondolkodás?

– Igen. A minőség mellett fontos szerepet szánunk a popularitásnak, a nagyobb nyitottságnak is. Ez vonatkozik a színházra, a Liszt-központra és az ünnepi hetekre is.

– Amennyiben most dönthetne, ugyanezt az utat választaná, mint tíz évvel ezelőtt?

– Tíz év hosszú idő, nagyon sokat tanultunk, láttunk, rengeteg tapasztalatot szereztünk. Ezért bizonyos szempontból más utat választanánk, de nem lehet visszaforgatni az idő kerekét. Inkább előretekintünk, s úgy gondolom, ha a munkatársaimmal – akik a kezdetektől velem együtt itt dolgoznak – megkapjuk a lehetőséget, akkor megtesszük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy valóban megújuljon a Pro Kultúra kht. tevékenysége.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jégszőlő szüretelésére készülődnek

– A késő őszi szüretelésű szőlőkből származó aszú jellegzetességeit is felülmúló jégbor szőlőjének betakarítását csak mínusz 6–7 fokon lehet elkezdeni. A hét közepén mért mínusz 8 fok után el is kezdtük a másnapra tervezett szüret szervezését, ám megenyhült az idő, várnunk kell a tartós hidegre – tájékoztatott Horváth József (40), a fertőrákosi Ráspi borászat tulajdonosa, Tovább olvasom