Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Tizenkét tenyészbika talált gazdára

Sarród - Nemcsak a régióból, de az Alföldről és Magyarország más területeiről is érkeztek érdeklődők a pénteki, dunántúli magyarszürke-tenyészbika bemutatóra és vásárra. Az állatok 300 és 400 ezer forint közötti áron találtak gazdára.
Tizenkét csodaszép bika vonult a látogatók elé a sarródi Hídi-majorban tartott bemutatón. Az állatok olyan profin pózoltak a nézőseregnek, mintha tisztában lennének a számukra legelőnyösebb beállítással. Az érdeklődők megismerkedhettek az őshonos magyar fajtával, és bikavásárlásra is lehetőség nyílt.

- A „nemesség" a legfontosabb tulajdonsága a szürke magyar bikának, emellett lényeges a küllemi szabályosság, ami alapján erőt, határozottságot áraszt az állat – mondta el a Kisalföldnek a bikákat bemutató Bodó Imre, a Magyar Szürke Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének elnöke.

A szemerkélő eső ellenére csattogtak a fényképezőgépek a dunántúli magyarszürke-tenyészbika bemutatón. Fotó: Magasi Dávid

 – Nem utolsó szempont a lábak állása és a hátvonal feszessége, a szép szarv pedig mutatóssá teszi a bikát. A tenyésztők azt mondják, a legszebb a csákószarv, mely széles vonalú, majd függőleges állású, a vége kissé kifelé hajlik. De a népi nyelv igen gazdag, ha a bika szarváról van szó: az előreálló szarv a katlandöfölő, a hátraálló pedig a zsákba búvó szarv. Nekem személy szerint legjobban a Törköly nevű bika tetszett, ő annak a ma már tizenöt éves Tömösnek a fia, amelyik több gazdaságban is kitűnően szerepelt.

Ma már talán csak a szakmabeliek tudják, hogy Bodó Imrének köszönhető a szürke marha „megmentése".

– Évtizedekkel ezelőtt a Hortobágyi Állami Gazdaságban dolgoztam beosztott állattenyésztőként. Abban az időben parancsba adták, hogy egy tejet adó szovjet fajtával kell keresztezni, és vegyes hasznosítású fajtává alakítani a szürke marhát. Mi akkor engedély nélkül megtartottunk jó néhány fiatalabb szürkebika-borjút, melyekből később ismét szép számmal születtek gyönyörű szürke marhák.

A bemutatón kiderült, más tenyészállatokhoz képest a Fertő–Hanság Nemzeti Park szürke marhái nincsenek felhizlalva. Extenzív körülmények között, szabadon élnek és legelnek, emiatt magasabb a várható élettartamuk.

– Mi egyet vásároltunk, kiegészíteni az ötven állatot számláló hortobágyi gulyánkat – mondta el Nagy István állattartó. – A küllemet és a származást tekintjük mérvadónak, hiszen fontos, hogy a jelenlegi állományhoz illő állatot válasszunk. Szeretnénk a jövő év elejére száz fölé felemelni az állomány létszámát.

A megye legnagyobb gulyájának tulajdonosa, Péter Oszkár Pannonhalmáról érkezett vételi szándékkal. – Hatvanadik születésnapomra „megleptem" magam és családomat egy huszonnégy állatot számláló gulyával, azóta egyre bővül a létszám. Most le szeretnénk cserélni a tízéves Vata bikánkat, amellyel tavaly országos díjat is nyertünk – tudtuk meg az állattartótól.

Jakán Lászlóné, a nemzeti park gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, nemcsak a kiállításon, de évközben bármikor vásárolhatnak az állatokból. Elsősorban a növendékbikákat értékesítik, mert a tehénállomány létszámát tartani akarják. Jelenleg kétezer hektáron 1482 szürke marhát, 700 anyajuhot, 250 növendék rackajuhot tartanak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Területfejlesztés: Együtt gondolkodásra várják az érdeklődők

Sopron - Kultúraalapú városfejlesztésről, a befektetői környezet lehetőséges javításáról is szó lesz… Tovább olvasom