Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Tiszta és őszinte vallomás

Az őt szerető soproniak előtt tisztelgett Szokolay Sándor, Kossuth-díjjal és Corvin-lánccal kitüntetett zeneszerző szerdai meditációs estjén.
A Hotel Sopron zsúfolásig megtelt konferenciatermében a legszemélyesebb vallomás hangján szólt Istennel, életünkkel, a hit megtartó erejével, magyarságunkkal, ezredfordulónk fájó és reményteli jelenségeivel kapcsolatos gondolatairól, érzéseiről. Legbelsőbb élményeit osztotta meg hallgatóságával, vállalva mindezzel azt, hogy a számára adományként kapott tehetsége sokkal több öncélú eszköznél.

Közös meditáció

„ A nyugtalan közéleti Szokolay továbbra is buzog bennem, de már meditáció formájában. ” Ezekkel a gondolatokkal kezdődött a neves zeneszerző időutazása. Alkotói indíttatásáról, a hatvanas évek elejétől napjainkig őt befolyásoló közéleti hatásokról szólt. Mélyen, tisztán és őszintén. Gondolatait zenei szemelvények gazdagították, így hallgatóinak lehetőséget nyújtott a közös meditációra. A magyar szellemi élet olyan nagyságait idézte fel, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy Ady Endre. Nagyságuk előtt műveivel tisztelgett. Olyan világhírű operái ihletforrásairól is vallott, mint az 1964-es Vérnász vagy a négy évvel későbbi Hamlet. Ez utóbbi esetében vállalta a felelősséget, hogy a kibogozó, meggyőződő és leleplező Hamlet figurájára helyezze a hangsúlyt. A hetvenes években akkor formálta erőteljesen művészetét a vallás, a hit, amikor a kultúrpolitikusok éles, kritikus füllel figyeltek az egyházi muzsikára. Az 1973-ban született megrázó erejű Sámson című műve felidézésekor Melis György csodálatos hangj a csendült fel. Ebben az időszakban számos kórusmű is született, hiszen a zeneszerző nem rejtette véka alá, hogy nem könnyű operatémára bukkanni. 1983-ban azonban elemi erővel hatott rá egy a görög – török viszályt feldolgozó regény, ebből született később az Ecce homo.

A hit megtartó ereje

A nyolcvanas évek második felében az áldatlan erdélyi állapotok kötötték le figyelmét, ekkor született az Ima a rontás ellen című nagy hatású műve. Ez volt az első nyílt politikai üzenetet hordozó Szokolay szerzemény, amely azóta is a legtöbbet előadott kórusműve. „ A rendszerváltás után a szabadság első napjait naivan, optimistán éltem át, egy eddig soha nem látott nemzeti egység kialakulásában reménykedve ” – idézte fel a neves művész a nyolcvanas évek végét, a kilencvenes évek elejét. Szomorúan látta, hogy a remélt egység helyett a széthúzás győzedelmeskedett. Az utóbbi évtized alkotómunkájában különös hangsúlyt kapott a magyarság sorsának kérdése, illetve a hit megtartó erejének a gondolatköre. Ez utóbbi egy bensőséges műfaj, az énekelt imádság felé vezette a zeneszerzőt.
A bensőséges hangú számadás után vastaps jutalmazta a már évek óta Sopronban élő Szokolay Sándort, akitől ezen az estén hitet, szeretetet és reményt kaphatott hallgatósága.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szombati bringatúra

A soproni Castanea Környezetvédelmi Egyesület egyre több tagot számláló Bringa Köre fölöttébb… Tovább olvasom