Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Tények, tévhitek a radikális iszlámról, az Iszlám Államról

Élhető viszonyok, működőképes államok kellenek a Közel-Keleten, és nem demokrácia, mert az elmúlt négy év alatt bebizonyosodott, az arab tavasz nem vált be - hangzott el egy soproni előadáson.

A világ jelenlegi legégetőbb problémája, a radikális iszlám térhódítását, az Iszlám Állam létrejöttét rövid távon nem lehet megoldani - vázolta a közeljövőt "A radikális iszlamizmus előretörése és az Iszlám Állam" címmel Sopronban tartott előadásában dr. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

Kiemelte, ahhoz, hogy a jelen eseményeit, a másfél milliárd iszlám vallású ember mindennapjait megérthessük, vissza kell mennünk az alapokhoz.

Vannak, akik szerint  egy 1400 éves konfrontációról van szó, a kereszténység és az iszlám ellentétéről beszélhetünk. Pat Robertson, az Egyesült Államokban élő médiaguru egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: az iszlám nem a béke, hanem a háború vallása. S amint azt látni fogjuk, ez egyáltalán nem így van.

Nincs központ, eltérő értelmezések


Olyan, hogy egységes iszlám, nem létezik. Értelmezések vannak, amelyek, akár régiónként is eltérhetnek, mást és mást gondolnak egyes vallástudósok, muftik, vallási vezetők. Nincs olyan központjuk, mint például a keresztényeknek Vatikán.

A Koránt tekintik a legfőbb forrásuknak, de abba bármi belemagyarázható.

Oszama bin Laden, a nyugati világ rettegett terroristája sem volt vallástudós, miközben a "Szent Könyvre" hivatkozott. Ugyanezt teszik azon iszlamista vezetők is, akik kisajátítják az egyes mondatokat, és felhasználják azokat a terrorcselekmények megindoklására.

Dr. Rostoványi Zsolt. Fotó: atv.hu
Dr. Rostoványi Zsolt. Fotó: atv.hu


Az iszlamizmus nem vallás, hanem sokkal inkább politikai mozgalom. Fontos, a fudamentalisták úgy tartják, a Mohamed halálát követő négy kalifa életét felölelő időszakban érvényesültek az iszlám alapelvei a maguk  eredeti tisztaságában.

Ennek szellemében Egyiptomban 1928-ban alakult meg az első modern fudamentalista szervezet, a Muszlim Testvérek. Az 1970-es, majd a 80-as években támadták meg az akkori rezsimet a követőik. Ők úgy gondolták, az országot nem az eredeti iszlám szellemében vezetik. Az államhatalmat erőszakkal próbálták megdönteni.

A Szent Háborúra hivatkozva

Az iszlám valóban támogatja a háborút? Az iszlám szó arab írásképe csaknem megegyezik a békéével. A dzsihád küzdelem a jóért, a rossz ellen, s nem szent háborút jelent! 1979-ben Iránban dzsihád bizottságok alakultak a hatékonyabb munkavégzést elősegítendő. Ez kicsit olyan volt, mint korábban a szocializmusban a sztahanovista mozgalom. Ma az egyes iszlamista vezetők a saját céljaik elérése érdekében hivatkoznak az általuk ennek megfelelően értelmezett dzsihádra.

A becslések szerint 25 ezer külföldi harcol az iszlám állam mellett
A becslések szerint 25 ezer külföldi harcol az iszlám állam mellett



A dzsihád értelmezése mára olyannyira eltorzult, hogy egyes radikális iszlamisták szerint minden amerikait meg kell ölni; mások úgy vélik, mindenki ellen harcolni kell, aki nem úgy értelmezi az iszlámot, mint ők. Ilyen az Iszlám Állam is, amely brutális erőszakot alkalmaz, különösen a síiták és a keresztények ellen. Miközben az iszlám szó eredetileg az Isten akaratának való alávetést jelenti.

Öngyilkos merénylők, vagy mártírok

A Korán tiltja az öngyilkosságot, elítéli azt, mert individualista tettnek tartja. Mégis, szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk hírt öngyilkos merénylőkről, önrobbantókról. Az iszlám egyfajta értelmezése alapján ők mártírok, akik képesek voltak feláldozni önmagukat.

Így küzdöttek az elnyomás ellen. A legvéresebb öngyilkos merénylet 1983 októberében történt, Libanonban. A Hezbollah végrehajtotta akcióban 240 amerikai katona és 58 francia ejtőernyős veszítette életét. Az első női öngyilkos merényletet 2002-ben követték el.

Az Iszlám Állam

Az arab tavasz eseményei során több államban – Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában, Jemenben - megdöntötték a rezsimet. Korábban Irakban kivégezték Szaddam Husszeint. A térségében azonban a konszolidáció helyett a bizonytalanság lett az úr. Ez pedig táptalajt adott a szélőségeseknek. Azon szervezeteknek, sejteknek, amelyeket eredményesen vert le a diktatúra, akkor, amikor létezett az.        

A mai Iszlám Állam alapjait Abú Muszaab az Zarkáví tette le. A nemzetközi szakirodalom többnyire nem az ISIS rövidítést, hanem a DÁIS-t, az arab elnevezés kezdőbetűiből álló akronímát használja.

Az Iszlám Államot tulajdonképpen a globalizáció szülte. Professzionálisan használják például a közösségi médiát. A térségben virágzik az olajcsempészet, ez jelenti az egyik fő megélhetési forrást. Ezt egészíti ki jól, hogy a régiségeket, évezredes történelmi tárgyakat eladják. Pénzt úgy is tudnak szerezni, hogy egyszerűen elfoglalják a bankokat.

Az ott élők számára igyekeznek jó létfeltételeket biztosítani. Iskolákat, kórházakat üzemeltetnek. Az általuk elfoglalt Moszul térségében például olcsóbb az útdíj, mint az ország más régióiban.

Az Iszlám Állam másfél magyarországnyi területet tart ellenőrzése alatt Szíriában és Irakban. Harcosai elől az iraki hadsereg katonái gyakran fejvesztve elmenekültek, maguk mögött hagyva az amerikaiak által rendszeresített fegyvereket, amelyek így a Dáis harcosainak a kezére kerültek.  Az USA légicsapásai tehát sok esetben a korszerű amerikai harceszközöket és fegyverzetet semmisítik meg.

Identitásválság

A becslések szerint 25 ezer külföldi harcol az Iszlám Állam mellett. S egyre több fiatal lány csatlakozik a mozgalomhoz. Miért? - tesszük fel a kérdést. Identitásválság van, s egy új állam felépítése célt ad számukra. Úgy vélik a fiatalok, hogy most hazaköltöznek.

Szombathely és Budapest között közlekedő egyik IC, a vasi megyeszékhelyen az ókorban állt szentélyre utalva az ISIS nevet kapta.

A MÁV azt tervezi, hogy az Iszlám Állammal hasonló egyezés miatt nevet változtat. Sárváron egy rádiót hívnak ISIS-nek, illetve Szombathelyen több vállalkozás is bevette a nevébe. A Kisalföld megkérdezte, hogy ezen elnevezés okozhat-e fenyegetést?

A professzor szerint egyáltalán nem, egyébként is a nemzetközi terminológiában a már említett DÁIS rövidítést használják. S mind a nyugati, mind az arab világban ez az elfogadott.   



Némiképp hasonló folyamat volt megfigyelhető Izrael állam létrejöttekor. Beszédes, hogy világszerte 30 iszlamista szervezet, közte a nigériai erőszakszervezet, a Boko Haram tett hűségesküt, vagy biztosította támogatásáról az Iszlám Államot.

Iszlám Európában

Franciaországban 6,3 millió muszlim vallású él, ez a teljes népesség 9 százaléka. Németországban 4,3 millióra teszik a számukat, Nagy-Britanniában pedig 3 millióra. A történelmi hagyományok okán a Balkán térségében élnek nagy számmal muszlimok. S a két kontinens határán a legnépesebb állam
Törökország.

Nyugat-Európában a második világháború után gyorsult fel a muszlimok bevándorlása. Először egyedülálló férfiak érkeztek, majd követte őket a családjuk. Az iparnak akkor nagy szüksége volt a munkaerőre, de az 1970-es évek válsága jelentős változást hozott az életükben. Közülük sokan nem integrálódtak, a perifériára szorultak. Hazánkban a 2011-es népszámlálás adatai szerint 5579 muszlim él, a tényleges létszám tíz- és harmincezer közötti lehet.

Végezetül: mi a megoldás?

Csak fegyverekkel, háborúval az USA nem tudja megoldani a Közel-Kelet problémáját. Igaz ugyan, hogy a térségben élő kurdok is csatlakoztak hozzájuk, de még ez is kevés. Szíriában, Irakban normalizálódnia kell a helyzetnek, élhető viszonyok kellenek és olyan állam, amely képes kontrollálni az országot. Az elsődleges kérdés jelenleg nem az, legyen-e demokrácia vagy sem..

Az elmúlt négy év alatt bebizonyosodott: az arab tavasz nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat.


                       

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farkas Ciprián - Az MSZP számoljon el a lelkiismeretével

Jó lenne, ha a soproni MSZP különbséget tudna tenni az Ausztriában dolgozó soproni munkavállalók és… Tovább olvasom