Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

Tavaszi jövendölések

Késik a tavasz, a gazdák demonstrálnak, nagyböjt van. Az összefüggések talán nem csak látszólagosak.
A „régiek" mindenesetre hosszú távú jóslásokba bocsátkoztak a márciusi jelzések alapján. Csak a szívünkben jött el egyelőre a kikelet, a tavaszi enyhülés egyelőre várat magára. Március hidegrekordokkal köszöntötte Európát az idén. A hazai gazdák sem tudnak még földjeiken dolgozni, a szőlőben, a szántókon a hó, a sár akadályozza a munkákat.

Talán ez is oka a kitartó demonstrációnak... Pedig március – ami hazánk éghajlati viszonyai miatt a tavasz első, bár gyakran még hűvös, csapadékos hónapja – a paraszti életben a mezőgazdasági munkák kezdetének ideje. A húsvéti negyvennapos böjt időszaka is, amikor tilos a mulatság, a katolikusok körében a húsos ételek fogyasztása. Szinte magától értetődő, hogy a „régi világban" számos megfigyelés kötődött márciushoz. A hozzáértők egész évre szóló jóslásokat alapoztak meg ezekben a napokban.

Baranyában például március elején, Kázmér neve napjának környékén patkányűző napokat tartottak. A gazdák alaposan körülnéztek a magtárak, istállók, kamrák, ólak környékén, nem telepedtek-e meg a rágcsálók. Gergely napján, március 12-én főleg a diákok ünnepelték az iskolák patrónusát, I. Gergely pápát. (Érdekesség, hogy a megemlékezést is egy Gergely pápa rendelte el, szám szerint a negyedik.) A tanulók várták ezt a napot, mivel az iskolaév lezárását jelentette. A szeptemberi tanévkezdést ugyanis csak a XIX. században vezették be.

A márciusi népszokások legismertebb napjai 18-án kezdődnek. „Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget" – tartja a mondás.
Egyes vidékeken Sándor napján vetik a zabot és az árpát. Józsefkor várják haza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidékén már a marhákat is kihajtják a legelőkre. Több termésjóslás is kötődik e naphoz, például azt tartották, hogy olyan lesz nyáron a szénahordás idején az időjárás, mint tavasszal József-napkor. A március 19-én megjelenő szivárvány pedig jó búzatermést ígért. A bencés rendet alapító Szent Benedek neve napja a csillagászati tavasz kezdete. Vidéken sok helyen fokhagymát szenteltek ekkor, aminek aztán betegségűző erőt tulajdonítottak, ami rontás ellen is használt.

Ma már nem bízunk a fokhagymában – annyira –, a tavaszt azonban ugyanúgy várja a falusi és a városi ember, mint régen. A szürke és fehér hónapok után alig várjuk, hogy színekbe öltözzön körülöttünk a világ.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Frissítik az értéktelen nádast

Mintegy hetven hektáron égetik a vízügyi igazgatóság emberei a Fertő tavon a nádat. Tovább olvasom