T U R I Z M U S
B O R T U R I Z M U S
A fenti címmel jelent meg Hajdu Istvánné - Ivan Merlet - Lakner Zoltán szerzők könyve.
Hajdu Istvánné a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, professzora
(BCE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola ( törzstag ).
Ivan Merlet agrármérnök, bordeaux-i borász, egyetemi oktató.
Jelenleg hazánkban folytat kutatásokat a borturizmus fejlesztésének lehetőségeiről, illetve a francia-magyar borászati kapcsolatokat igyekszik tovább erősíteni.
Lakner Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának egyetemi docense.
A könyvből ragadtam ki általam fontosnak tartott részeket.
,,A magyar borászat új kihívásokkal szembesül a következő években. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kül- és belpiaci verseny éleződése, valamint a szőlő- és bortermelők jövedelemszintjének csökkenése. Ez utóbbiban jelentős szerepet játszik az a tény is, hogy a nagy méretű élelmiszerkereskedelmi vállalatok, sok esetben erőfölényükkel visszaélve… Tovább olvasom »
T U R I Z M U S
B O R T U R I Z M U S
A fenti címmel jelent meg Hajdu Istvánné - Ivan Merlet - Lakner Zoltán szerzők könyve.
Hajdu Istvánné a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, professzora
(BCE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola ( törzstag ).
Ivan Merlet agrármérnök, bordeaux-i borász, egyetemi oktató.
Jelenleg hazánkban folytat kutatásokat a borturizmus fejlesztésének lehetőségeiről, illetve a francia-magyar borászati kapcsolatokat igyekszik tovább erősíteni.
Lakner Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának egyetemi docense.
A könyvből ragadtam ki általam fontosnak tartott részeket.
,,A magyar borászat új kihívásokkal szembesül a következő években. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kül- és belpiaci verseny éleződése, valamint a szőlő- és bortermelők jövedelemszintjének csökkenése. Ez utóbbiban jelentős szerepet játszik az a tény is, hogy a nagy méretű élelmiszerkereskedelmi vállalatok, sok esetben erőfölényükkel visszaélve kényszerítenek rá legálisan alacsony árakat a beszállítóikra. Ilyen körülmények között megkülönböztetett jelentősége van annak, hogy a bortermelők a hagyományos kereskedelmi csatornák mellett, alternatív értékesítési formákat is találjanak. Ezek közül a legfontosabb, hogy közvetlen értékesítés és az ehhez kapcsolódó borturizmus, mely módot nyújt nemcsak a termék közvetlen eladására, hanem arra is, hogy a borász személyesen is találkozhasson terméke fogyasztójával.
Magyarországon több, mint másfél évtizedes hagyományai vannak a borral kapcsolatos turisztikai szolgáltatások nyújtásának. A tradíciók és a kedvező tapasztalatok ellenére, azt állapíthatjuk meg, hogy a borturizmusban rejlő lehetőségeket még csak töredékében használjuk ki.
A borturizmus növekvő fontosságát számos ország példája igazolja. Ausztráliában például a borturizmus nemzeti prioritássá vált.
Az európai borturizmus gyakorlata önmagában is nagyon nagy eltéréseket mutat, hiszen a borturisztikai szolgáltatások egy része a kis méretű, családi alapon szerveződő borászatokhoz kapcsolódik, melyek távoli vidéki területeken működnek, másik része a borkészítés olyan meghatározó európai központjaihoz és fejlett régióihoz, mint amilyenek például Franciaországban találhatók.
A bor és a turizmus kölcsönhatása és a meglévő földrajzi környezet értékelése a turizmusban lehetőséget teremt a bortermelés fejlődésére, amely viszont a turizmus fejlesztésére ad módot, és hozzájárul a vidék gyarapodásához, a táj gazdagodásához és a helyben élők identitásának növeléséhez. Fogyasztók erről nem is tudva, de összekapcsolják a termékek minőségét a táj minőségével.
Az első ezek közül a borvidék szerepe a borturizmusban, a másik pedig, hogy a különböző motivációs faktorok, minél szélesebb körét lehessen bevonni a definícióba, mert a teljeskörűséget csak ez biztosíthatja. Vannak olyan körülmények, melyek szerint a fesztiválok és az egyéb sajátos kulturális - és sportrendezvények ugyanígy az egyik legfontosabb és leggyorsabban fejlődő területét jelentik a borturizmus és egyáltalán a turizmus növekedésének.
Ezek a rendezvények jelentős imázsteremtők és katalizálhatják a borturizmust.
A borfesztiválok jelentőségét számos felmérés igazolta, különösen abból a szempontból, hogy ezek a fesztiválok kedvező lehetőséget teremthetnek új piaci szegmensek megnyitására a borvidékek szempontjából.
A borfesztiválok hatékonyan egészíthetik ki azt a hatásrendszert, amely a borok, a sajátos turisztikai események, az utazás és egyéb szabadidős tevékenységek között van, lehetőséget nyújtva a borvidékre irányuló turizmus fejlődésére.
A borturizmus lényegében a fogyasztói magatartás olyan formája, mely a bor és a borvidék vonzerejére épül, tudatosan fejlődik a borászati vállalkozások és a borvidéken tevékenykedő egyéb gazdasági, társadalmi szereplők együttműködésének eredményeképpen és az így létrejövő turisztikai attrakciók a borhoz kapcsolódó élményeket és tapasztalatokat kínálnak a résztvevőknek.
Nem győzzük eléggé aláhúzni: a borturizmus sokkal többet jelent az egyszerű borfogyasztásnál, éppúgy idetartozik a régióban rejlő művészeti, gasztronómiai értékek megismerésére, mint a régió imázsának tudatos formálása. A borturizmus, így sajátos élménycsomagot nyújt.
A borturizmus sajátos szerveződése a borút. Sarkadi et al. (1992) meghatározása szerint a borút olyan komplex turisztikai termék, mely sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett egységekben működik, piacra jutását a résztvevők kollektív erőfeszítése támogatja, szolgáltatásai minősítettek és megfelelnek a nemzetközi turisztikai elvárásoknak.
Fajtái:
- klasszikus borút: az Elzászi Borút példája alapján, konkrét, bejárható útvonalat jelent, szervezett, egységes rendszerbe foglalt kínálattal. Lényegét tekintve olyan ,, borkörút" , ahol a rendszerbe szervezett pincék, vendéglők, látnivalók és egyéb attrakciók, folyamatosan várják a turistákat. A látogatók eligazodását komplex információs rendszer segíti.
- Tematikus borút: a tematikus utak esetében a borkóstolás speciális programokkal egészül ki. Leggyakrabban kulturális, gasztronómiai, vagy a falusi élethez, mezőgazdasági munkához kapcsolódó programok jöhetnek számításba.
- Nyitott borút: a borkóstoló - borbemutató helyek laza hálózata, ahol a borászokkal és borászataikkal történő megismerkedésre, étkezésre, illetve szálláslehetőség igénybevételére nyílik mód.
A turizmus társadalmi környezete a fogadó régió részéről is kiemelkedő fontosságú. Lengyel vélemény szerint: ,, A turizmus főszereplője a lakosság - nélküle mindez nem hozható létre és semmit sem ér, ha az egésznek nem haszonélvezője ő maga." (1995)
Elemzéseik során közigazgatási és turisztikai, valamint helyi civil szervezetek vezetőinek és képviselőinek véleményét kérdezték meg a turizmusról, annak hatásairól.
A turizmus kedvező hatásai az említések gyakoriságának sorrendjében:
- település fejlődése, regionális fejlődés,
- jövedelemteremtés (egyéni, városi),
- magasabb életszínvonal,
- munkahelyteremtés, foglalkoztatás növekedése,
- tőkebeáramlás,
- lakosság 80%-a közvetlenül vagy közvetve érdekelt a turizmusban,
- tudatos turizmuspolitika kialakulása (koncepció, marketingstratégia,
Idegenforgalmi Bizottság),
- a lakosság igényesebbé válik (kultúra, szép környezet iránti igény)
- fejlesztés a turizmus érdekében,
- adóbevételek növekedése.
Az összeállításból jól látható, hogy a válaszadók többsége a turizmus bővüléséhez szorosan társítja a regionális fejlődést és a jövedelemtermelő képesség fokozódását.
A borturizmus komplex turisztikai szolgáltatás, mely különböző területeken dolgozó szakemberek és vállalkozások tudatos együttműködésére épül. Ebből adódóan alapvetően szükséges a turisztikai együttműködési hajlandóság, az úgynevezett társadalmi tőke megléte. Tapasztalatok sokasága igazolja, hogy a társadalmi tőke nélkül nem lehet esély a borturizmus fejlődésére.
A szőlőtermesztéshez és a borkészítéshez annyira gazdag történelem, kultúra és néprajz kapcsolódik, hogy annak kihasználására számtalan lehetőség adódik az idegenforgalomban. Ezzel olyat tudunk nyújtani a hozzánk érkezőknek, mellyel számos állam vagy turisztikai szolgáltató nem versenyezhet. Nagyon fontos, hogy vegyük a fáradtságot a régió szőlészeti-borászati hagyományainak megismerésére, a legendák feltárására.
A honfoglalás előttről származó szavak azt bizonyítják, hogy már a kazár kaganátusban megismerkedtek a magyarok a szőlőtermesztéssel (pl. szőlő, bor, szűr, seprő, ászok, sőt még a pince szavunk is honfoglalás előtti). Fontos tudnunk: csak a magyar és a görög nyelvnek van külön szava a borra, minden más európai nyelv a latin megnevezés valamely változatát használja. A Dunántúl szőlő- és borkultúrája olyan vonásokat mutat, melyek az egykori római hagyományokig nyúlnak vissza. A gazdag ismereteket a XII-XIII. században betelepülő, szőlőműveléshez jól értő vallonok, majd a török uralom elől menekülő szerbek és más déli szláv népek, későbben a nyugatról érkező németek tovább gazdagították. Az ország területén a középkortól kezdve számos jeles borvidékeket tartunk számon, melyek közül szinte mindegyik több száz éves múltra tekinthet vissza.
A borturizmus jelentősége
Az elmúlt évtizedeket alapvető mértékű változások jellemzik a világ borászataiban. Általános tendenciának tekinthető:
- fokozódó túltermelés,
- a kereskedelmi rendszerek növekvő mértékű koncentrációja, ezzel párhuzamosan
- az értékesítési lehetőségekért folyó küzdelem intenzitásának növekedése,
- a beszállítók által elérhető nyereségszint csökkenése, valamint
- a kis- és közepes méretű borászati vállalkozások érdekérvényesítési lehetőségének leszűkülése.
Magyarország borászata az elmúlt két évtizedben folyamatosan mélyülő válságba került.
A borturizmus az értékláncban
Az európai borturizmus kartája szerint a borturisztikai rendszer három alapvető pilléren nyugszik:
- a borkultúrán
- a turizmuson
- a termőterületen.
A borkultúra növekvő mértékben játszik megkülönböztető szerepet a borturisztikai célpontok kialakításában. Kiemelkedő fontosságú a borászati és kulturális értékek hordozójaként és a borturizmus, mint termék létrehozásában. A borkultúra nélkül nem létezik borturizmus.
A turizmus és a turizmusban résztvevő alapvető szerepet játszik a borturizmusban. Mint a turizmusban mindenütt, itt is a vendég a központi szereplő, ő az, akinek az igényeit ki kell elégíteni a borturisztikai kínálatnak. A borturisztikai kínálat alapvető vonatkoztatási pontja a termőhely.
A borturisztikai célpont életciklusa
A borturisztikai desztinációknak (turisztikai célpontoknak) is megvan a maguk életciklusa.
Az első ciklus a fejlődés és növekedés időszaka. Kezdetben a borturisztikai szolgáltatók legfeljebb csak helyi jelentőségű szerepet játszanak és a látogatások esetlegesek, ennek megfelelően a borturisztikai szolgáltatás is csak a legalapvetőbb tevékenységekre terjed ki.
A növekedés időszakában a kínált borok egyre fontosabb szerepet játszanak és fokozódik a borturisztikai szolgáltató jelentősége a régió egészében is. Az utazási ügynökségek mind gyakrabban keresik meg a kapcsolatot annak érdekében, hogy szervezett turisztikai programjaik részévé tegyék az adott borászat meglátogatását. A telítődés időszakában a borturisztikai létesítmények és vállalkozások már regionális jelentőségű szerephez jutnak egyre inkább professzionalizálódik a régió menedzsmentje, növekszik a látogatók száma nemcsak a régióból, hanem már azon kívülről is érkeznek vendégek gyakran kifejezetten azzal a céllal, hogy felkeressék az adott vállalkozást. Gazdagodnak, bővülnek a borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás) is és fejlődik a turisztikai szolgáltató infrastruktúrája.
Az érettség szakaszában a borturisztikai szolgáltatók egyre több más turisztikai vagy egyéb tevékenységre is kiterjesztik a kínálatot. A franciaországi példák alapján ezek köré a rendezvény - és esküvő szervezéstől a szállodaiparig nagyon széles sprektumot átfoghat.
A borvidék fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az életciklus azon részének, amikor a professzionalizálódás bekövetkezik, mert itt dől el, hogy a borturizmus valóban jelentős lakossági réteg számára lesz - e képes megélhetést nyújtani és biztosítani.
A borturizmus gátjait elemezve az alábbi tényezők emelhetők ki:
- a borászati vállalkozások közötti kapcsolat hiánya
- a borászati és a turisztikai vállalkozások közti kapcsolat esetlegessége vagy hiánya
- a helyi és a regionális tervezés hiánya, vagy annak nem kellő átgondolása
- a borászatok elsősorban magára a borra, mint termékre összpontosítják figyelmüket, ahelyett, hogy komplex turisztikai szolgáltatást kísérelnének meg nyújtani.
- a tőkehiány és a professzionális marketing tevékenység hiánya, valamint
- a megfelelő piackutatás hiánya, különös tekintettel a borfogyasztók magatartásának feltárására, és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázására.
Nagyon sokszor tapasztalhatjuk, hogy a piaci információk elégtelensége jelentős mértékben gátolja a borturisztikai vállalkozások fejlődését.
Ennek jellemző esete, hogy a borturizmussal foglalkozók úgy gondolják: elegendő csak megfelelő minőségű bort kínálniuk, és ez máris elégséges lesz az érdeklődés és a vásárló-erő felkeltéséhez.
Nagyon fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a fogyasztók és a borturisztikai szolgáltatások iránt érdeklődők, vagy az azt igénybevevők ennél sokkal nagyobb szolgáltatás - csomag iránt érdeklődnek és ennek kibővített szolgáltatás-csomagnak a gyerekprogramokat éppúgy tartalmaznia kell, mint azt a turisztikai kínálatot, mely a bort nem ivó felnőtteknek nyújtanak szabadidő eltöltési és vásárlási lehetőséget.
A borvidékek között a különböző országokban természetesen jelentős eltérések figyelhetők meg. Nagyon nehéz egységes modelleket kialakítani, egy-egy borturisztikai régió életciklusának meghatározásának szempontjából.
A szakirodalom elemzése alapján az állapítható meg, hogy alapvetően három tényező csoportba sorolhatók a borturizmus sikeréhez vezető tényezők. Ezek:
- a jó minőségű borok és borászati termékek.
- a borászati vállalkozások megfelelő száma és koncentrációja földrajzi értelemben, valamint
- a borturizmushoz kapcsolódó és azt kiegészítő szolgáltatások és turisztikai események köre.
Más vélemények szerint a három sikertényező:
- a tulajdonképpeni borászati termék,
- a régió vonzereje és a
- termelési kultúra.
Ezen tényezők közös metszete képezi azt a területet, amelyik a borturizmus fejlődés kiinduló pontjának tekinthető. Az alapvető termék nyilvánvalóan a bor, e köré szervezhetők azok a turisztikai élmények és tapasztalatok, amelyek a borturizmus egyediségét nyújtják. Az is magától értetődő, hogy nem elégséges ha csak a bor megfelelő minőségű, hiszen éppúgy idetartozik a táj esztétikai élménye, a vendégfogadással foglalkozó szakemberek hozzáértése, a kedvező klíma, az elérhető ár, a megfelelő minőségű információk és a borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások megfelelő jelzése, egyszóval mindaz a sajátos atmoszféra, amelyik egyszerre kell, hogy tartalmazza azt az élményt, amelyet a falu nyújthat a városból vagy távolról érkezőknek, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy aki ma bármilyen borturizmussal, vagy tágabb értelemben falusi turizmussal kapcsolatos szolgáltatást vesz igénybe, már ugyanazt a szolgáltatási színvonalat várja el, mintha ő - kis túlzással - egy nagy város közepén élne.
Ez azt jelenti, hogy akkor lehet sikeres egy borturisztikai szolgáltató, ha emellé képes például a vezeték nélküli Internet csatlakozási lehetőséget is biztosítani. A borutak sikerének titka az alábbiak sikerében rejlik:
- a borutak megfelelő jelzésrendszere is,
- borúton közlekedők folyamatos tájékoztatása,
- A borfesztiválok, és a borral kapcsolatos turisztikai események
- Megfelelő vendéglátási kultúra,
- Színvonalas, optimális ár - érték aránnyal jellemezhető vendéglátóhelyek,
- Erős turisztikai marketingorientáció
- A borhoz kapcsolódó imázs folyamatos fenntartása
- A széleskörű turisztikai attrakciók és szolgáltatások nyújtása, nem szükségszerűen a borhoz kötődve
- Egyedi, sajátos szálláslehetőségek,
- A helyhez, régióhoz illeszkedő szállások biztosítása valamint,
- földrajzilag koncentrált bor bemutató helyiségek léte.
A borturizmus fejlődésében kiemelkedő jelentősége van a borutaknak, amelyek lényegében a borturizmus központi vonzerejének tekinthetők és melyek az egymás földrajzi közelségében fekvő borászatokat és pincéket kötik össze. A borutak nagyon sokfélék a világban, a közös jellemzőjük azonban, hogy a viszonylag kisebb csoportokban érkező turisták fogadását szolgálják és sokkal kevésbé a tömegturizmus fejlődését. Az Egyesült Államok jelentős borturizmussal rendelkezik, ott azonban mégsem jöttek létre borutak, mert a borturizmus alapvetően ezen a területen a tömegturizmusra és a tömegigények kielégítésére összpontosít.
A borutak kialakításánál sem lehet eléggé hangsúlyozni a vidék vonzerejének kiemelését, a hagyományos vidéki életstílus jelentőségének előtérbe állítását, a mezőgazdasági termelés bemutatását és a hagyományos vidéki tájkép fenntartásának jelentőségét.
A turizmus és a borászat között napjainkban még sehol nem rendezettek megnyugtatóan a kapcsolatok, de mindkét félnek fel kell ismernie, hogy csakis a két tevékenység kiegészítése lehet a siker hordozója, a két tevékenység ésszerű integrálására van szükség. Ennek érdekében szoros együttműködésre utaltak mind a borászat, mind a turisztikai szolgáltatás területén dolgozók.
Fontos kiemelnünk, hogy a borturizmus és a borút is komplex szolgáltatás, ahol a hozzáértő felszolgálóknak, borkínálóknak éppen olyan jelentős szerepük van, mint a megfelelően kialakított kultúrált kóstoló termeknek, vagy a borturizmushoz kapcsolódó infrastruktúráknak, amibe a tiszta mellékhelyiségeket és a parkolóhelyeket is beleértjük.
A kezdő borászati vállalkozások számára minden esetben gondot jelent a turizmussal történő együttműködés, a turisztika szakmának a megtanulása, de világosan kell látni, hogy enélkül nem valósítható meg a sikeres borturizmus. Ez azt jelenti, hogy a borászat fejlődéséhez elengedhetetlen a folyamatos képzés és a helyi igényekhez széles körűen alkalmazkodó oktatás, ezen belül a felnőtt oktatás rendszerének a kialakítása.
A borturizmus létrejöttének, sikeres működésének elemi feltétele, hogy a borturizmussal kapcsolatos erőfeszítéseket sikerüljön tágabb, regionális, vagy országos intézkedések hálójába szőni. Ez azt jelenti, hogy akkor működik jól a borturizmus, ha az kellő állami és regionális támogatást kap és ha a szakigazgatási és szakpolitikai szervek felismerik annak a jelentőségét, hogy a borturizmus gazdasági szerepe messze túlmutat a borászat és a turizmus területén, mert a tovagyűrűző hatásaiból következően jelentős mértékű pótlólagos kereslet generálására képes.
Az ágazati stratégiai tervezésben mindenekelőtt a megfelelő infrastruktúra kiépítésével és a borturizmushoz kapcsolódó tájékoztatás megszervezésével segítheti az állam vagy a regionális önkormányzat a borturizmus fejlődését. Az európai borturizmus karta szerint a borturizmus fenntartható fejlődése úgy határozható meg, mint a borturizmus tervezésének, fejlődésének olyan formája, amely messzemenően figyelembe veszi és megőrzi a természeti, kulturális és társadalmi erőforrásokat, a régióban hosszabb távon és amely megfelelő módon és alkotóan járul hozzá a gazdasági fejlődéshez annak érdekében, hogy az ott élő emberek élet- és munkakörülményei javuljanak, gyarapodjon a vidék.
A francia kormány borturizmus fejlesztési stratégiája alapvetően négy fejlesztési fő irányt határoz meg:
- egyrészt egy közös elkötelezettség és közös fejlesztési kultúra kialakításának jelentőségét,
- másrészt a turisztikai szolgáltatások áttekinthetőségének növelését,
- harmadrészt a borturisztikai szolgáltatók és a turizmus egyéb formáihoz kapcsolódó szolgáltatók közötti kapcsolati háló erősítését,
- végül a közös képzést, oktatást és továbbképzést.
A borturizmus résztvevői:
A borturizmus fejlődésében alapvető szerepe van annak, hogy milyen mértékben vagyunk képesek megismerni a borturizmusban résztvevők a borturistát.
A marketing tudományának alaptétele, hogy soha nem beszélhetünk a vevőről általában, hanem szét kell egymástól választanunk a különböző, viszonylag homogén vevőcsoportokat, az ún. piaci szegmenseket és azok sajátos igényeinek megfelelően kell alakítanunk kínálatunkat. Ha ebből indulunk ki, akkor a borturizmust, mint komplex turisztikai szolgáltatást igénybevevők köre is rendkívül heterogénnek tekinthető, ezért célszerű egymástól jól elkülönülő csoportokat képeznünk, például a demográfiai és társadalmi jellemzőik alapján.
A fejlett országokban elvégzett vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a borturizmusban résztvevők általában 30-50 év közöttiek, közepes- vagy magas jövedelműek, az átlagnál képzettebbek, azaz többségük legalább érettségivel rendelkezik, de jelentős a felsőfokú végzettségűek száma is, párkapcsolatban élnek, vagy már felnőtt gyerekeik vannak, esetleg gyermektelenek. A turisták többségének valamilyen családi kötődése van a borászathoz, pl. a szüleik, nagyszüleik foglalkoztak ezzel a tevékenységgel. A borturizmus - szolgáltatásokat igénybe vevők igényes, minőség- orientált fogyasztók.
Magyar szempontból ez a tény azért fontos, mert igazolja hogy a borturizmus fejlődése Magyarországon szorosan összefügg a magyar turizmus fejlesztési stratégiájának azzal az elképzelésével és törekvésével, hogy a turisztikai kínálatban sikerüljön elmozdulást elérni a tömeg turizmusból a minőségi turizmusra. Mint láttuk, a borturizmusban résztvevők a fejlett országok tapasztalatai alapján az átlagnál, magasabb jövedelemmel, képzettséggel rendelkeznek, ezért a minőségi turizmus kínálatába illeszkedik az a tevékenység, mely alapvetően ezt a fogyasztói kört kísérli meg látókörébe vonni. A fogyasztók értékrendje alapján különböző csoportokat képezhetünk a borturizmust igénybevevők egyes szegmensei szerint.
A fogyasztók szegmentálása részben az általuk vallott értékek, értékrend alapján, részben pedig életstílusuk szerint valósítható meg. Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet. Az életstílus azoknak a mintáknak az összessége, melyek az emberek életével, időfelhasználásával és pénzköltésével kapcsolatosak. Ez szervesen tükrözi az emberek tevékenységét, érdekviszonyait és véleményét. Az életstílus vizsgálatok szorosan kapcsolódnak az értékrend kutatásokhoz.
A borturizmussal kapcsolatos életstílus vizsgálatok alapján számos kutatási eredmény áll rendelkezésre, mely alapvetően három borfogyasztó típust különít el:
- a borkedvelők,
- a bor iránt érdeklődők, valamint
- az érdeklődő turisták csoportjait.
Egy másik ( olaszt ) felmérés szerint négy borfogyasztó csoportot célszerű elkülönítenünk a borturizmust igénybevevők között.
A borértő: 30-35 éves, jól ismeri ugyan a borokat és a borvidékeket, de mindig érdeklődéssel fordul az újonnan megjelenő borok felé, képes és hajlandó jelentős időt, energiát és pénzt fordítani az újabb és újabb borok megismerésére.
A szenvedélyes: a bort újonnan megismerők körébe tartozik. 25-35 éves, az átlagnál magasabb jövedelmű fogyasztó, aki kedveli a borokat, élvezi az ételeket, érdeklődik az ételek és a borok harmóniája iránt, de ugyanúgy kíváncsi a vidéki életre is. Szeretne minél többet megtanulni, megismerni a borkészítésről és el kívánja mélyíteni az ilyen jellegű ismereteit.
Az unaloműző: 40-50 év közötti, jelentős jövedelemmel rendelkező, a borhoz vonzódó fogyasztó, számára a bor presztízs értéket is jelent, mert az igényes borok fogyasztásával saját kifinomultságát, ízlésének gazdagságát és finomságát is ki kívánja fejezni. Ebből adódik, hogy fogyasztását bizonyos mértékű sznobizmus is jellemzi, különösen vonzódik a jeles márkanevekhez és a jól ismert termelők boraihoz.
Az alkohol kereső: 50-60 év közötti fogyasztó, elsősorban a bor fogyasztásának szándékával érkezik a borvidékre, a borvidéken működő borászatok kínálatát a vendéglátóhelyek egyik alternatívájának tekinti, szívesen kóstol borokat, de számára a minőség mellett a mennyiség is nagyon fontos. Örömmel vásárol bort a meglátott borvidéken, sokszor még erre szolgáló edényeket is magával visz.
Az ausztrál borfogyasztókról és a borturizmusban résztvevőkről készült felmérések öt csoportját különítik el a borturizmusban résztvevőknek:
- a szertartás központú borrajongót,
- a tudatosan kiemelkedő minőségű borokat keresőt,
- a divat és a hírnév orientált vásárlót,
- az igényes borivót /nagyivót/, és az
- örömöt és szórakozást kereső borfogyasztót.
A különböző szegmensek aránya természetesen nem azonos: a legjelentősebbek a különleges bormárkákat kereső és borivó csoport.
Nyugat-Ausztrália borászataiban végzett megkérdezések alapján négy borturista csoport különíthető el:
- a borkedvelő és a bor iránt érdeklődő,
- a bor iránt érdeklődő, azt tanuló,
- a borkultúrába újonnan belépő és az
- unaloműzők csoportja.
Ez utóbbi elsősorban a szabadidő eltöltés egyik alternatívájának tekinti a borral, borturizmussal kapcsolatos programokban történő részvételt. Az ausztrál vizsgálatok fontos tanulsága, hogy még egy országon belül is jelentős eltérések vannak a különböző borvidékek látogatóinak magatartásában és értékrendjében.
A borturizmusban résztvevők elemzése alapján megállapítható, hogy a borturizmus iránti érdeklődésük alapvető mértékben meghatározza a magatartásukat a borászati turizmust szolgáltatónál. A borturizmus fontos motivációs tényezője nemcsak a borfogyasztás, borkóstolás, bor összehasonlítás lehetősége, hanem az a tény is, hogy ezzel a borturizmusban résztvevő közvetlen kapcsolatba kerülhet a bortermelővel, beszélhet vele, illetve, hogy maguk a borturisták között is társadalmi kapcsolatok alakulhatnak ki. A borvásárlás mértéke általában fordítottan arányos a borturizmusra érkező csoport nagyságával, azaz minél kisebb a csoport, annál valószínűbb, hogy annak tagjai és a fogadójuk, a borász között kerül sor. A borturizmusban növekvő szerepet kap annak élmény - jellege és ebből adódóan a borturizmust magyarázó elméletek is mind inkább az élmény kialakításának és megtartásának jelentőségére hívják fel a figyelmet.
Az egyik, turizmussal kapcsolatos legáltalánosabb modell a nyomás és húzás ( push and pull) elmélete. A fogyasztó szempontjából a nyomó elemek, közé sorolható az a törekvés, hogy szakadjon ki megszokott városi környezetéből, ismerhessen meg új tájakat, embereket. A húzó tényezők között pedig a pihenés, a relaxáció, a presztízs és az új társadalmi kapcsolatok kiépítésének jelentősége említendő. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a vonzerőben mennyire fontos szerepe van az adott régió hírnevének és mindannak a társadalmi, kulturális hagyománynak és értékeknek, amelyekkel a régió rendelkezik.
Más szerzők három dimenzió mentén határozzák meg a legjelentősebb ösztönzőket: ezek egyrészt a motivációs rendszer, másrészt az utazás célja, harmadrészt pedig a borturizmus kapcsolata az egyéb turisztikai tevékenységekkel.
Jellegzetesen ezek közé tartozhat a nem szorosan a borhoz kapcsolódó programokon, például a fesztiválokon történő részvétel.
A borturista motivációi közül nagyon fontos, hogy a tanulás szerepe itt is alapvető, ebből az következik, hogy a korábbi kedvező borturizmus - tapasztalat során szerzett élmények megnövelik a fogyasztók hajlandóságát további borturisztikai programokban részt venni. A program érzékelt értéke jelentős mértékben fokozza az azzal kapcsolatos elégedettséget, a borászatok megismerése és a helyi kapcsolatok kialakítása pedig tovább emeli a borturizmus iránti érdeklődést.
Megint más szerzők a borturizmus megítélésében abból indulnak ki, hogy az többféle célkitűzést szolgálhat és emiatt nagyon széles a borturizmus potenciális résztvevőinek köre. A borturizmus olyan tevékenység, amelyik sokféle érdeklődésű, attitűdű ember számára nyújt szabadidő eltöltési lehetőséget, ebből adódóan lehet, hogy a borturizmusban résztvevő inkább a passzív, lehet, hogy inkább az aktív turizmust kedveli, lehet, hogy önmaga is szeretne szerves részt vállalni bizonyos tevékenységekben, gondoljunk itt pl. szüretre, de az is előfordulhat, hogy inkább megismerni szeretné a borturizmust és a borvidék kínálatát.
A borturista motivációjának feltárására is célszerűen használhatónak látszik a tervezett magatartás modellje, amelyik abból indul ki, hogy a tervezett magatartását a fogyasztónak egyrészt az adott tevékenységgel kapcsolatos attitűdök, másrészt a fogyasztó normarendszere, harmadrészt pedig azok a tényezők befolyásolják, amelyek lehetővé teszik, illetve korlátozzák az adott tevékenységben történő részvételt."
A könyvben leírtak alapján is kitűnik, mennyire fontos szerepet tölt be a szőlőterületek megtartásában és a turizmusban a borturizmus.
Ahhoz, hogy a turisták számára elérhetőek legyenek a pincék, elengedhetetlen az egész éves üzemeltetés napi nyitva tartás mellett.
A szüreti programokkal célcsoportként jelenhet meg a családi turizmus.
A pincesor az idegenforgalmi célok mellett, a szezon tavaszi-őszi meghosszabbítását is elősegítheti, jelentős mértékben, kedvezően befolyásolná a borturizmust.
16°C
Hozzászólok! 
