Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 21°C Még több cikk.

Szekeres Csaba ügyvéd, aki sikerrel perelte az államot

Nem gondolja magáról, hogy sztárügyvéd lenne. Szakmailag viszont elismerik: sikerre vitte az állam elleni pert.

A dr. Szekeres Csaba soproni ügyvéd vezette csapat Szováti Szabolcs soproni, valamint Sebestyén Attila veszprémi ügyvéddel közösen sikerre vitte az állam ellen a tűzoltók túlmunka igényével kapcsolatos pereket. Az ügy közel négy év után véget érni látszik, ugyanis sorra kapják meg a pénzüket a tűzoltók. Az ügyvéd ezen alkalomból nyilatkozott portálunknak.

- Közel egy négy éves folyamat ért véget. Megnyugodhatott, amikor megtudta, hogy elfogadták a kormányrendeletet. S ezzel a hosszas pereskedés, a küzdelem is befejeződött?

- Ebben az ügyben annyiszor ért már bennünket csalódás, hogy a kormányrendelet elfogadása után sem voltunk biztosak annak végrehajtásában. Akkor még kérdéses volt, hogy mikor hajtják végre a jogszabályban foglaltakat, azaz menyi idő múltán kapják meg ténylegesen a pénzüket a tűzoltók.

- Nem csak a szakszervezeti tag tűzoltók kapják meg a túlmunkáért járó pénzüket, hanem mindenki. Kikaparták másoknak a gesztenyét?

- Ezt mi felvállaltuk. Az állam így döntött, ezt elfogadtuk – még akkor is, ha egyébként nem értünk egyet ezzel az eljárással. Mi nem kívánunk azzal foglalkozni, hogy az ügyfeleinken kívül másnak is jót tettünk. Fontos rögzíteni, hogy ez az igényérvényesítés a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) részéről történt összefogás eredménye. Meggyőződésem, ha egyes tűzoltók maguk indultak volna el ebben az ügyben, akkor nem születhetett volna ilyen átfogó döntés, s nem ez lett volna a végeredmény. Egyénileg sikerrel jártak volna, de az egyes perek sikere nem jelentette volna az egész tűzoltó társadalom sikerét, azaz nem mindenki kapta volna meg a ledolgozott munkája bérét. Ez történt például az orvosi ügyeleti perekkel. Itt nem volt összefogott, egységes igény érvényesítés, ezért nincs is az egész orvos társadalomra kiterjedő megoldása az ügyeleti pereknek. Pedig, azt gondolom, az ő igényük is teljesen megalapozott volt. Köszönet illeti a HTFSZ-t, hogy felismerték az összefogás fontosságát és köszönet illeti kollégáimat: Szováti Szabolcs soproni, valamint Sebestyén Attila veszprémi ügyvédeket, akikkel közösen képviseltük a tűzoltókat az ország valamennyi munkaügyi bíróságán.

- A túlmunka perek kormányokon átíveltek. S a mindenkori miniszterek folyton megígérték: kifizetik a pénzeket. Ám ez csak nem akart megtörténni. Miközben ők is tudták, ezt nem lehet elodázni, ami jár az jár. Esetleg arra játszottak, hogy majd megunják a tűzoltók a pereskedést és elállnak. Mégis, mi volt a tapasztalat, mire játszottak a kormányzatok?

- Fontos leszögezni: 2004. május elseje után történt egy mulasztás, magyar jogszabályokat nem harmonizálták az uniós elvekhez. 2007. év elején kezdtük el a pereket, 2008-ban született meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogalapi döntése, amely szerint jogos a tűzoltók igénye. Azt hiszem, innentől kezdve az állam számára is egyértelmű kellett volna, hogy legyen: nem érdemes ezt az ügyet tovább húzni. Az LB döntése után számunkra biztossá vált, hogy a tűzoltók részére fizetni kell. Ennek ellenére a tovább folytatódó perekben az állam képviselői - a Belügyminisztérium, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - azt az álláspontot képviselték, hogy a legfelsőbb bírósági döntés ellenére sincs fizetési kötelezettség.

Számításaink szerint a késedelmes kifizetés napi egymillió forint kamat fizetési kötelezettséget eredményezett. A három év alatt ez egymilliárd forintot tesz ki. Ha nem az államról, hanem a magánszféra bármely szereplőjéről lett volna szó, akkor biztos, hogy átgondoltabb, felelős döntés születik a kifizetés időpontját illetően. A kifizetés látszatát persze minden kormány fenntartotta, azonban az egyeztetéseken különböző ötletekkel álltak elő a minisztérium képviselői. Kezdve azzal, hogy kamatot nem fognak fizetni, vagy esetleg más jogos juttatást elvonnak majd a tűzoltóktól, esetleg megváltoztatják a munkarendet. Olyan helyzetet próbált a mindenkori kormányzat teremteni, hogy ezt az ügyet a lehető legolcsóbban ússzák meg.

- A bíróságok sem voltak következetesek. A szó szerint megegyező perekben a munkaügyi bíróságok több mint tízféle ítéletet hoztak.

- Az ország összes munkaügyi bíróságán egyesével indítottuk meg a pereket. Már az LB döntése előtt, a jogalapot tekintve is különféle döntések születtek. Volt, amely szerint heti negyven óra felett beszélhetünk túlmunkáról, de volt olyan is, amely szerint heti negyvennyolc óra felett jár a túlmunka pénzt, sőt olyan is, amely elutasította a felperesek igényét. A jogalapi döntés után jött a következő probléma: a kiszámítás módja. Ebben a kérdésben már két egyforma bírósági határozat sem született. Talán egyszerűbb megoldás lett volna, ha az LB iránymutatást adott volna az alsóbb fokú bíróságoknak, elkerülve az eltérő első- és másodfokú ítéletek tömegét.

- Egy ügyvédet miként találják meg az ilyen ügyek?

- Az ügyvédeket általában felkérik, hogy vizsgáljanak meg egy problémát. Itt is ez történt. A szakszervezet hosszú ideje küzdött az uniós jogelvek magyar jogba történő átültetéséért. Több jogi képviselőt is megkeresett már a szakszervezet a problémával, de valami miatt mások nem vállalták az ügyet. Azt azért hozzá kell tenni, a kezdet kezdetén nem lehetett kijelenteni, hogy ez egy biztos nyerő ügy. Megvizsgáltuk a problémát, és megoldásokat javasoltunk. S ezt követően jött létre a megállapodás a peres képviseletre vonatkozóan.

- Országos hírű ügyvéddé vált, hiszen kollégáival sikerre vitt egy állam elleni pert. Sztárügyvéd lett most? Képvisel majd celebeket is?

- Sem magam, sem a kollégáimat nem sorolnám a sztárügyvédek közé. Nem is vágyunk oda. Nehéz és speciális ügy volt a miénk. S azt hiszem, jól dolgoztunk. Ritkán adatik meg egy ügyvédnek az, hogy peres képviseleti munkája eredményeképpen alkotnak meg egy Kormányrendeletet. Esetünkben elértük, hogy az állam hétmilliárd forintot fizessen a tűzoltóknak. Az a véleményem, az eredményesség nem a médiában való megjelenés gyakoriságától függ. Továbbra is tesszük a dolgunkat, s nem vágyunk arra, hogy celebeket képviseljünk. Persze, ha valaha egy szakmai önéletrajzot kell írnunk, akkor ez az ügy nagyon jól fog mutatni benne. Aki ezt elolvassa, biztosan felkapja a fejét majd.

- Vidékről, Sopronból indult el a túlszolgálati per. Irigykedtek az ügyvédtársak?

- Az ügy kapcsán néhányszor tapasztaltuk, hogy volt az emberekben irigység, de nem ez volt a jellemző. Az hogy éppen tőlünk indult ki, s nem egy budapesti neves ügyvédi irodától, talán még az ügy előnyére is vált. Mivel bizonyítani is szerettünk volna, ezért sokkal több energiát, munkaórát szántunk rá, mint például egy sztárügyvéd.

- Félhet a mostani kormányzat? Vannak olyan joghézagok, amelyek alapján újabb pereket lehet indítani az állam ellen?

- Szerintem a kormányzat semmiképpen sem fél és nincs is oka félelemre. Megvan a lehetőség, hogy jogalkotással akár visszamenőleges hatállyal is megoldják a kérdéses ügyeket, hiszen lényegében ez történt a túlmunka perekben is. Az már érdekes kérdés, hogy vannak-e olyan jogharmonizációs hibák, amelyek alapján újabb pereket lehet indítani. Szerintem vannak ilyenek.

- Meg is indítják ezeket?

- Ha ilyen tartalmú megkeresést kapunk és reális esélyt látunk az igényérvényesítésre, akkor megfontoljuk. Szerintem egyébként ezekben az ügyekben fontos, hogy egy érdekképviseleti szerv által összefogott pertársaság jöjjön létre. Azt hiszem, ha csupán két-három embert képvisel egy ügyvéd, akkor a probléma elszigetelt, marginális ügy marad a kormányzat számára. A tűzoltók esetében azért lehettünk sikeresek, mert több mint 4000 ember nevében indíthattunk pereket a szakszervezet segítségével.

- A devizahitelesek is sokan vannak ...

- Azt hiszem, ez egy jóval nehezebb kérdés. Per pillanat nem látok ebben akkora meggyőző érvrendszert, hogy kijelentsük: sikerre vihetőek a perek. A mi ügyvédi hitvallásunk egyértelmű: már a kezdet kezdetén megfelelő módon tájékoztatni kell ez ügyfelet a bírósági eljárás lehetséges kimeneteléről, a lehetséges következményekről. A deviza hitelesek ügyében óriási a kockázat, hiszen egy esetleges sikertelen eljárás végén a pervesztes félnek a perköltséget is viselnie kell. Ez pedig jelentős terhet jelenthet az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő embereknek. Nem mondom, hogy nincs keresnivaló ebben az ügyben, de szerintem ma ez az ügy a kockázatos perlések körébe tartozik.

Olvasóink írták

  • 9. ujidok 2011. szeptember 22. 18:59
    „Egy fontos dologra hívnám fel a figyelmet amit a kormányról mond az ügyvéd Úr!

    - Szerintem a kormányzat semmiképpen sem fél és nincs is oka félelemre. Megvan a lehetőség, hogy jogalkotással akár visszamenőleges hatállyal is megoldják a kérdéses ügyeket, hiszen lényegében ez történt a túlmunka perekben is. Az már érdekes kérdés, hogy vannak-e olyan jogharmonizációs hibák, amelyek alapján újabb pereket lehet indítani. Szerintem vannak ilyenek.

    Na ez a lényeg, hogy most ilyen bizonytalan jogállamot teremtettek...”
  • 8. mediator 2011. szeptember 22. 12:03
    „Mittudomén!? Hogy jön ez ide?”
  • 7. FREDDY/S 2011. szeptember 22. 11:23
    „6. mediator 2011.09.22. 10:32
    Azért az inkubátorház egy elfuserált beruházás volt, nemde...”
  • 6. mediator 2011. szeptember 22. 10:32
    „Szívből gratulálunk Csabáéknak, csak így tovább, egészen a polgármesteri székig repítse őt a tehetsége és a rátermettsége!”
  • 5. petry 2011. szeptember 22. 09:43
    „Aki hitt a Pilis Investes bandának és minden pénzét rájuk bízta, az szerintem most inkább maradjon csendben.”
  • 4. kekefefe 2011. szeptember 22. 09:27
    „..és amikor a Pilist Invest elleni képviseletet is vállalta, a pénz beszedte, de "gyenge" képviselettel szinte semmit sem ért el...”
  • 3. qqriq39 2011. szeptember 22. 08:43
    „Azért érdekes lenne egy tudományos megalapozottságú,független,kiterjedt vizsgálat a ´sztárügyvédek(általában ügyvédek) - bírók(személye és döntéseik)´ komplex rendszerben, -vajon milyen összefüggések,szignifikanciák mutatkoznának a függvény-kapcsolatokban?A legkifejezettebben nem a jelen napjainkra gondolok,mert ez egy egészen más kávéház!
    És még valami : Ki-mindenkit nem harmonizáltak még kishazánkban Európával az orvosokon,tűzoltókon kívül? Ha ők is,mindannyian olyan érdekérvényesítő erővel rendelkeznének,mint az elöbb említettek,akkor évekig-évtizedekig mindenmás helyett pereskedne az ország,vagy becsuknánk a boltot és az utolsó lekapcsolná a villanyt.”
  • 2. Ovinkor 2011. szeptember 22. 07:35
    „A Globex-ügy utáni jogi szerencsétlenkedésére is ilyen büszke?”
  • 1. habanyag 2011. szeptember 22. 07:15
    „Úgylátszik kevés a jogász a törvényhozásban ,és a kormányban :DDD Vagy a szándékkal van a baj?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődtek a Nagycenki Széchenyi István Emléknapok

A hétvégi rendezvényekkel megkezdődtek a Gróf Széchenyi István születésének 220. évfordulója… Tovább olvasom