Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 13°C Még több cikk.

Soproni lőtéri gyilkosság: 20-20 és 13 év fegyház jogerősen

Számításunk szerint Táncos Attila és Végerbauer Roland 11 év 4 hónap múlva szabadulhat, Márkus Tamás pedig 6 és fél év múlva. A vádlottakat kivezették, arcukon nem látni érzelmeket.

10.32

Véget ért az évtized minden bizonnyal legmegrázóbb gyilkosságának a bírósági szakasza. Az alig több, mint húszéves fiúk elkezdik büntetésüket.
Az áldozatok nyugodjanak békében.

Soproni lőtéri gyilkosság - Ítélethirdetés

10.30

A vádlottak egymást kiegészítve, kisegítve hajtották végre az emberöléseket - Táncos Attila és Végerbauer Roland szerepét a korábbi ügyészi indítvány miatt veszi elő ismét a bíró. Társtettesek voltak tehát.

- Büntető jogrendszerünk kiemelten védi az emberéletet. Kíméletlen és szerencsére ritkán előforduló ölési cselekménnyel állunk szemben. A társadalom védelmének igénye joggal kerül ilyen esetben előtérbe. A döbbenetes elkövetés és az alig 18 évet meghaladó fiatal kör ugyanakkor megmagyarázhatatlan. A normális családi életet élő fiatalok hogyan juthattak el idáig? A kérdésekre a bíróság nem tudja a válaszokat. Nem is feladatunk ez. De vizsgálni kell a vádlottak mellett felhozható enyhítő körülményeket is. Mégis: ezekkel együtt sem láttunk lehetőséget arra, hogy 20 év alá menjünk az I. és II. rendű esetében. A kiszabott 20 év fegyház be kell töltse a büntetési célokat. A III. rendű vádlottnál vitathatatlanul enyhébb a büntetés foka. De az összes szempontot mérlegelve alaposnak találtuk a súlyosbítást: 11-ről 13 évre.

Ez a jogerős ítélet.

A vádlottakat kivezetik, arcukon nem látni érzelmeket.


10.00

Az I. és III. rendű beismerő vallomásaihoz érünk - folytatja a bíró, aki utal arra, hogy Táncos Attila végig kitartott amellett, hogy kitől származott az ötlet, hogyan jutottak el a felvetéstől a bűncselekményig. Az I. rendű nem próbálta a szerepét kisebbíteni igazolatlan vallomásokkal az első gyilkosságnál.

A második gyilkosságnál a szakértők minden lényeges kérdésre választ adtak. Tény, hogy több releváns nyomot utólag fedeztek fel, de ezt korrektül rögzítették. A bizonyítást mindezek nem befolyásolták. A Végerbauer Roland fegyveréből származó lövedékek egyértelműek, a sértett irányába lőtt, s el is találta őt fartájékon.

Összegezve még egyszer: dr. Koszorú és védence védekezését elutasítja a bíróság.

Most a jogi hátteret részletezi a bíró, ennek is a lényegét szűrjük le: az új btk. szerint ítélték most el a vádlottakat. Számításunk szerint ez azt jelenti, hogy Táncos Attila és Végerbauer Roland (beszámítva az eddig börtönben töltött időt) 11 év 4 hónap múlva szabadulhat, Márkus Tamás pedig 6 és fél év múlva.

9.15. A bírói indoklás

Dr. Kovács Tamás összefoglalja az eddigieket:

Az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségét megállapította az emberölésben, a rablásban, a fegyverrel visszaélésben, a lopásokban. Az első és másodrendű vádlottnál 20-20 évet, a harmadrendűnél 11 év fegyházat állapított meg. Az ügyészség a harmadrendűnél súlyosbítást kért, a védője enyhítést; az ügyvédek az elsőrendűnél enyhítést, a másodrendűnél elsősorban hatályon kívül helyezést indítványoztak.
II. rendű vádlott védője továbbra is tartotta a felmentési kérelmét az emberöléssel kapcsolatban. És több indítványt benyújtott: a felderítetlenség, az iratellenesség, a helytelen következtetésekre vonatkozóan.

A Győri Ítélőtábla teljes felülbírálatot végzett - mondja dr. Kovács Tamás. - A magánszakvéleményeket megküldte a szakértőknek, akik tartották magukat a korábban meghozott véleményükre. A bizonyítékok beszerzése, nyomozati cselekvények törvényes voltak-e: ezeket is vizsgálta a másodfokú bíróság a II. rendű vádlott védőjének indítványára. A válasz: igen. Az ok: a nyomozati cselekmények jogszerűek voltak. Törvénysértést az elsőfokú bíróság nem követett el. A lőtéren talált lövedéknyomok is összhangot mutatnak az orvosszakértői véleményekkel.

A pertartam rövidsége nem lehet önmagában jogellenes - szögezi le a bíró. Ez a védői kifogás sem megalapozott. Megállapítható: minden lényeges elemében rögzíthető az emberölési tényállás. Hatályon kívül nem helyezhető emiatt sem az elsőfokú ítélet.

A bíró részletesen válaszol még az orvosszakértői és a nyomozati indítványokra, amelyeket szintén dr. Koszorú István nyújtott be legutóbb. A jogi válaszok lényege továbbra is az: a bizonyítékok, a vallomások, a szakértői vélemények egybecsengenek. Így az ügyvédi indítványt elutasítja.

A II. rendű vádlott védekezése semmire sem alapozható - szögezi le a bíró. A cselekmények láncolata ellent mond Végerbauer Roland szavainak. Életszerűtlen a "kifutós-befutós" módszer, a lőtérvezető ismerte, és felismerte volna. Többször kiléphetett volna a szituációból a II. rendű vádlott, nyoma sincs a kényszerhelyzetnek, amire hivatkozott. Nyugodtan cselekedett, a bizonyítékok eltüntetésében, az alibi biztosításában is hatékonyan részt vett.

Még folytatódik...

9.11 - A jogerős ítélet!

Táncos Attila: 20 év fegyház
Végerbauer Roland: 20 év fegyház
Márkus Tamás: 13 év fegyház

Feltételes szabadságra bocsátás leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után lehet. A közügyektől is eltiltották őket 10 évre.

9.05 -  Behívnak mindenkit a terembe...

Március 7., péntek,  8.45 - Eljött az ítélethirdetés napja. A Győri Ítélőtáblán már fél órával a kitűzött időpont előtt, tehát fél kilenckor itt van minden vádlott családja. Az áldozatok édesanyjai is megérkeztek. Hogy feszült-e a hangulat? Nem. Inkább várakozással teli.

A sajtó is gyülekezik, várunk.

Ahogy tehát múlt hét kedden dr. Kovács Tamás bíró jelezte: kilenc órakor határozatot hoz a soproni lőtéri gyilkosság ügyében.

Február 25., kedd:

Az utolsó szó jogán

T. Attila annyit mond: - Nagyon sajnálom, amit tettem.
V. Roland:  - Bocsánatot kérek mindenért, amit tettem.
M. Tamás: - Megbántam, amit tettem. Nagyon sajnálom.

A bíró most bejelenti, hogy a mai napon nem hoz ítéletet, csak március 7-én, délelőtt kilenc órakor.

Kivezetik a fiúkat. Önök pedig elolvashatják, mi történt az elmúlt órákban.

Soproni lőtéri gyilkosság: fotók a perről

12.00 - A legdrámaibb pillanatokat éljük most át. A bíró megkérdezi a sértetti oldalról, hogy kíván-e valaki szólni.

Baumgartner Ervin édesanyja felemeli a kezét:  - Bíró úr, arra kérek engedélyt, hogy fiam gyilkosai szemébe nézzek és hogy szóljak hozzájuk.
Odalép a vádlottakhoz, akik felállnak:  - Az én fiamat lőttétek le öt lövéssel. Tönkretettétek a családot. Miért tettétek? Miért? Nincs az unokáimnak édesapjuk. A lelkiismeretek soha ne legyen nyugodt. Azt kívánom, hogy a fiam utolsó pillanatait mindig lássátok. Kísérjen el ez titeket mindig!

Szántó Sándor édesanyja is a fiúkhoz lép: - Nézzetek csak rám. Ezt hogy gondoltátok? Huszonnégy éve özvegy vagyok. Te (M. Tamás - a szerk.) miért nem tudtad megakadályozni ezt?! Soha ne legyen nyugtotok gyerekek! Soha! Ott végezzétek, és úgy, ahogy a gyerekeinkkel csináltátok!

11.00 - Perbeszédekkel folytatják.

Az ügyész kezdi: - A sokat próbált ügyészben is megfagyott a vér, amikor ezek a fiatalemberek, szinte csak gyerekek, milyen fokú kegyetlenségre voltak képesek. Időrendi sorrendben követve az eseményeket, kiderül, hogyan lett V. Roland piti bűnözőből hidegvérű gyilkos. A vádlottak a kezdeti sikereken felbuzdulva műfajt váltottak, egyre gátlástalanabbá váltak. Gázfegyvert szereznek, a banda tagja lesz T. Attila. A szereposztás: V. Roland a szellemi vezető, T. Attila a végrehajtó, M. Tamás a legkisebb, de lelkes közreműködő. A piszkos munka mindig T. Attilának jutott. V. Roland aljasságát jól mutatja az a három lopás, amit barátnője édesapjánál követ el. Elérkeznek a szörnyű lőtéri gyilkossághoz. Kíméletlenül kioltják két ember életét. A részletek közismertek. Minden jóérzésű embert elborzasztanak. Akinek a nevében ez a büntetőeljárás folyik.

A Győri Törvényszék példaszerűen, négy egymást követő napon vezette le a tárgyalást. Pozitív példa a sokszor elhúzódó pereket látva. Maradéktalanul eleget tett a törvényi előírásoknak, tényállása megalapozott. Az ítélet negyven oldalon keresztül részletesen, alaposan számot adott arról, hogy a tényállást miként állapította meg. Ahol ellentéteket tapasztalt, ott behatóan, részletesen, szakszerűen foglalkozott a kérdésekkel.

V. Roland az emberölésnél nem társtettes, hanem felbujtó volt - folytatja dr. Mészáros Tamás. - Ez nem enyhébb, hanem súlyosabb megítélés alá esik. Ő és T. Attila azért úszhatja meg húsz-húsz évvel, mert ennyi a maximum. A harmadrendű vádlottnál viszont a középértékhez közelítő szabadságvesztés az indokolt. Vagyis M. Tamásnál hosszabb tartamú szabadságvesztést indítványozok.

Sokan felteszik a kérdést: Kik a felelősek azért, hogy ezek az egyébként jó családból származó gyerekek torz személyiségű kamasszá válhattak? Szakemberek dolga ezt megválaszolni. Nem a büntetőeljárás feladata. Itt a tettek súlyáról kell dönteni. A büntetésről. Senki nem tudja megmondani, hogy a hosszú idejű fegyház milyen hatással lesz rájuk.

Vajon kedvező irányba befolyásolja-e a személyiségüket. Alappal bízhatunk-e ebben? A törvény épp ezen dilemma alapján maximálta a húsz év alatti elkövetőknél húsz, majd huszonöt évben a büntetést. A törvény tehát ezt már figyelembe vette, a bíróságnak még egyszer nem kell megtennie. Olyan jogerős ítélettel kell lezárni az ügyet, hogy az megvédje a társadalmat attól, hogy még egyszer rájuk támadjanak ezek az emberek. Másrészt elrettentő példát mutasson.

Dr. Frank Tímea, T. Attila ügyvédje következik: - Nem tartom feladatomnak megismételni az elsőfokú ítéletkor elhangzott védőbeszédemet. De reagálnom kell a másodrendű vádlott ügyvédjének mostani beszédére, ami szerint csak mi vagyunk felelősek a "rövid távú zárlat" miatt a gyilkosságokért. Nem értek enyhén szólva sem egyet azzal, hogy a védencem elmebeteg lenne. Tény, hogy az első fokú bíróság három nap tárgyalási nap és 19 perc után ítéletet hozott. Ez felvethetne elfogultságot, de az eljárás egésze alapos volt.
Dr. Frank Tímea az új btk szerint kéri védence elbírálását.

Dr. Koszorú István, V. Roland ügyvédje:  - Egyetértek: az ítéletnek példát kell mutatni. Ez az az ügy, ahol ártatlanok haltak meg. Ahol iskolapadból börtönbe kerültek gyerekek. De objektívnek, bölcsnek kell maradni. Azért vannak eljárási szabályok, hogy azokat betartva hozzon ítéletet a bíróság. A vádlottaknak ez lecke, és tanulság, elrettentés azoknak is, akik ezt olvassák. De határozott álláspontom, hogy az elsőfokú bíróság ugyan megpróbálta megcélozni ezt az irányt, de az objektivitása megingott. A törvényszék ítélete valóban 19 perc tanácskozás után született meg. A bizonyítási lánc üres szemeit a bíró véleménye pótolta. A konkrét ténymegállapítások, következtetések ellentétesek. A bizonyítékokat csak a vád alátámasztására használta az elsőfokú bíróság.

Dr. Koszorú új eljárást szeretne. V. Roland esetében szerinte nem dőlt el a belépéskor, hogy ölni fognak.

"Jaj" - mondja Szántó Sándor édesanyja. 

V. Roland esetében ismét azt mondja, hogy a "tevőleges magatartás" nem megállapítható.

T. Attilánál pedig elismeri: épeszűnek tartja, nem azért kéri a neurológiai vizsgálatot.

Dr. Horváth Antal, M. Tamás ügyvédje: - Az enyhítést fenntartom, s azt, hogy fegyház helyett börtönben tölthesse büntetését a védencem. Igazságos ítéletet hozni, mindenki számára megnyugtató választ adni a harmadrendű vádlott esetében valóban nehéz. M. Tamás terhére vont kilenc esetből hatnál fiatalkorú volt, személyisége pedig sok mindenre választ ad. Befolyásolható volt, igen. Mi vezetett odáig, hogy M. Tamás bűncselekményeket követett el? A család nehéz anyagi helyzete, az, hogy édesapja balesetet szenvedett - volt az ok. Pontosan tudható nála, mi motiválta. Minden forintot hazaadott, dolgozott is szabadidejében. A bűncselekményekből származó pénz jelentős részét a család segítésére fordította.

Az ügyvéd ismét szól az iskolai házirendekről, ahogy az elsőfokú tárgyalásnál is. Ahogy mondja, a családjában a gyerekek öt különböző középiskolába jártak, de ők, a szülők csak két intézményben tudták meg, melyek a betartandó szabályok. Erről a társadalmi jelenségről is beszélni kell.

Sorolja aztán az enyhítő körülményeket védencénél, például a beismerő vallomást, amelyen soha nem változtatott.

A sértetti képviselő, dr. Benke László is szót kap még. Kártérítési, polgári peres ügyet képvisel most is:

- Tudjuk, hogy polgári ügyeknél sok év után kétséges, hogy miből lát a sértetti oldal egy forintot is a megítélt összegből. Családi drámák állnak itt előttünk. Ez társadalmi kérdés is: hogyan juthatnak idáig ezek a fiatalok? Az állam felelőssége megkerülhetetlen. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy védje az állampolgárok életét, vagyonát... Az állam él a büntetőjogi hatalmával, bíróság elé állítja a vádlottakat, büntetést szab ki rájuk. De mi lesz az árvákkal? Az özvegyekkel? Majdnem egy év eltelt az első fokú ítélet óta, de a legkisebb jelét sem látni annak, hogy a vádlottak megpróbáltak volna bármit tenni a sértetti oldal fájdalmának, kárának enyhítésére. Tudom, hogy nagyrészt polgári útra küldik a kártérítési igényeket, de ennek kimeneteléről is szóltam. Az államnak kell igenis lépnie Baumgartner Ervin ügyében: a kiesett fizetés, az elszenvedett fájdalom megítélésében. Csak az osztrák államnak köszönhető, hogy kapnak az árvák pénzt.

Dr. Benke László megjegyzéseket tesz Koszorú dr. védekezésére: szerinte a "rövidzárlat" kizárható. Baumgartner Ervin megölését nem egy "elmebeteg" vitte végig.

10.30 - Húsz perc szünetet rendel el a bíró. Koszorú bizonyítási beadványait bírálják el.

A szülők eközben beszélhetnek a vádlottakkal. Egyenként mehetnek be egy külső kis terembe. M. Tamás találkozott az anyukájával először. Az anya kisírt szemmel jött ki.

V. Rolandhoz az édesapja megy most be. Néhány percet kapnak. T. Attila édesanyja kint vár, ő lesz a harmadik. Amikor meglátja V. Rolandot, hogy hozzák, ő szól, hogy  "a Roli" jön. Tudjuk, hogy a fiút így ismerte meg, nyilván nem barátok már, de a régi beidegződés, a "Roli" azért megmaradt az életükben.

Kint az aulában most mindenki beszélget, természetesen Koszorú dr. indítványa a beszédtéma.

9.30 - Az elkövetett bűnöket és a minősítéseket, a szakvéleményeket sorolja még mindig dr. Takácsné dr. Helyes Klára, a bírói tanács tagja. Sorolja azokat a magán szakértői véleményeket is, amelyeket V. Roland ügyvédje csatolt be. Ezek részeben T. Attila korábbi orvosszakértői vizsgálatát egészíttetnék ki és a V. Roland fegyveréből származó lövedéket vizsgálták. A magán szakértői véleményeik a védőügyvéd szerint ütköznek a kirendelt szakértői véleményekkel. Ezért kérne új bizonyítás felvételét.

Az ügyész, dr. Mészáros Tamás jön:
- A szakvélemények közötti ellentmondás tehát a kérdés - kezdi. - Szabályosan eljáró szakértők minden előírásnak eleget tettek, egyértelmű válaszokat adtak a kérdésekre. Az első fokú ítélet teljesen megalapozott, új bizonyítási eljárásra nincs szükség.

V. Roland ügyvédje nem hagyja annyiban: - Ha egy eljárás során szabálytalanság történhet, az adatgyűjtés törvénytelen, akkor megalapozott lehet a szakértői vélemény? - teszi fel a kérdést dr. Koszorú.

A fegyverszakértők nem jártak 2012. április 17-e után a soproni lőtéren, jelenti ki.

Ellentéteket emleget továbbra is az ügyvéd. Ezért kéri újra a bizonyítás felvételét.

Lőnyomokat hoz fel, azt feszegeti, hogy a lőtéren belül, az ajtón talált lövedéknyomról ki mondhatott véleményt. Egy nyomozó szava elég?
Aztán jön a többi lövedéknyom. "Az öt lövedéknyomra (ezek a vád szerint Baumgartner Ervint célozták V. Roland fegyveréből - a szerk.) csak azért mondja az első fokon eljáró bíró, hogy V. Rolandtól származik, mert eltérnek a lőtéren található többi lövedéknyomtól." Dr. Koszorú szerint tíz, akár százezer lövést is leadhattak tilos irányban, hisz annyian jártak a lőtéren az elmúlt évek, évtizedek alatt. Miért épp V. Rolandé ezek? - feszegeti tovább.

A védői beszéd hosszú, sok mindenben fedi az első fok során már elhangzottakat a ballisztikáról, a zselatin-vizsgálatról, a gurulatról, a lényege: a helytelenül elvégzett szakértői vizsgálatra, véleményre nem alapozható V. Roland társtettessége egy gyilkossági ügyben.
Több mint fél órája beszél dr. Koszorú István.

T. Attilát veszi most elő dr. Koszorú: a fiú neurológiai vizsgálatát hajtja most is, ahogy szintén már megtette korábban. "Rövidzárlati cselekvést" emleget az I. rendű vádlottnál. Szakleírást olvas fel. Szerinte igenis vizsgálni kéne T. Attilát.

Koszorú hirtelen huszárvágással az első fokú eljárás online-tudósítsait is előveszi, mondván, ez alapján a berendelt tanúk pontosan tudhatták (már előre), hogy ki mit mondott. A bíró sem érti hirtelen, ez honnan és miért jött. Megkérdi, mire kiderül. T. Dániel újbóli meghallgatását szeretné az ügyvéd.

Aztán visszakanyarodik a gyilkossághoz. A teremben - a hallgatóságból - többen egymásra néznek. Kétség kívül nehéz követni. Most a Szántó Sándort ért lövéseket elemzi, mondván, ha az első fejlövés halálos volt, akkor V. Roland utasítása T. Attilának, hogy "még lőni kell", felbujtás sem lehet. Hiszen ha rögtön beállt a halál, akkor a három további lövés már más megítélés alá esik.

A tárgyalóteremben a sértetti hozzátartozóktól most először hallatszik kisebb felzúdulás. Moraj. 


9.20 - A szokásoknak megfelelően a vádismertetéssel kezdődik a másodfokú tárgyalás.

Érdekes látni, hogyan helyezkedtek el a teremben a hozzátartozók és az érdeklődők.

T. Attila szülei, testvére a vádlottak padjához közel, már a második sorban ül.

V. Roland szülei eggyel hátrébb, a harmadik sorban találtak helyet.
A harmadrendű vádlott, M. Tamás édesanyja T. Attila szülei mellett foglal helyet... és rögtön mellette ülnek (most először a tárgyalássorozat során) Szántó Sándor és Baumgartner Ervin sértettek anyukái.
A terem nem nagy, de tulajdonképpen lett volna hely máshol is. Talán ez a legdrámaibb pillanat eddig, szinte összeér a kezük. Szántó Sándor anyukája a szemét törli, csendben sír. Ő most nincs feketében, de Baumgartner Ervin anyukája viszont még mindig gyászruhát visel. A lőtérvezető anyukája egyébként a tárgyalás előtt azt mondta nekünk: Lehet, hogy véget ér ma a tárgyalás, de ezt soha nem fogja tudni feldolgozni.

9.15 - Hozzájárulnak-e a képfelvétel készítéséhez? - kérdi dr. Kovács Tamás bíró a vádlottaktól.
T. Attila: Nem. (Az első foknál sem járult hozzá.)
V. Roland: Igen.
M. Tamás: Igen. (Mindketten így tettek az első fokú tárgyalásnál is.)

9.12

Eddig tudósíthatunk egyelőre. Jelentkezünk, amint lehet.


9.10

Behívtak mindenkit. A vádlottak már a teremben vannak. Most is szigorú biztonsági intézkedéseket vetettek be. A negyvenfős terem nem telt meg teljesen.

A három fiún nagyobb változás most nem látható. Ugyanúgy ingben vannak és persze bilincsben.

8.35

Furcsa látni, érzékelni a csendet. A cipők kopogását hallani, itt vannak már a vádlottak szülei is, de ők sem állnak szóba egymással. Az aula két végén osztoznak a sértetti és a vádlotti hozzátartozók. Talán tudattalanul is, ahogy az elsőfokú tárgylásnál.

8.30 - Fél óra múlva kezdődik a soproni lőtéri gyilkosság másodfokú tárgyalása. Az ítélőtábla aulájában egyelőre csak az áldozatok édesanyjai, az elsőrendű T. Attila ügyvédje van jelen... és persze a sajtó.
Ki ne emlékezne az első fok számaira: a fiatalok még nem töltötték be 2012 áprilisában a huszadik életévüket, ezért a „plafon" 20 év volt, és ezt ketten – V. Roland és T. Attila – meg is kapták. M. Tamás mint bűnsegéd – akinek a többiekkel együtt több vagyon elleni bűncselekmény is volt már a számláján – 11 év fegyházat kapott. Így tehát előzetesen azt tudni lehetett, hogy ha a másodfok elmarasztaló, akkor egyedül neki van veszítenivalója, mert a megyei főügyészség súlyosbítást kért.

Az ítélőtábla rendhagyó közleményben tudatta már hétfőn, hogy a tárgyalás ideje alatt a sajtó "percről percre" műfajú, internetes tudósítását nem engedélyezi. Ennek oka, hogy benne van a pakliban: a tárgyalás szereplői is olvashatják a tárgyalóban elhangzottakat.

Amíg lehet, illetve amely ponttól lehet, természetesen élőben adjuk a tárgyalóteremben történteket.

Folytatás tehát hamarosan.


Előzmények:

 Az első hír a 2012 áprilisában történt kettős gyilkosságról >>
Az ítélőtábla negyvenfős büntetőtárgyalója kedden megtelik, kilenc hónap után ismét bíróság elé áll a fejbujtással és B. Ervin meglövésével vádolt V. Roland, a két élet kioltása miatt elítélt T. Attila és a lőtérnél őrködő M. Tamás.

A fiatalok még nem töltötték be 2012 áprilisában a huszadik életévüket, ezért a „plafon" 20 év volt, és ezt ketten – V. Roland és T. Attila – meg is kapták. M. Tamás mint bűnsegéd – akinek a többiekkel együtt több vagyon elleni bűncselekmény is volt már a számláján – 11 év fegyházat kapott.

Így ha a másodfok elmarasztaló, akkor egyedül neki van veszítenivalója, mert a megyei főügyészség súlyosbítást kért.

 Az évtized talán legmegrázóbb gyilkossági perének tudósítása >>

Dr. Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész a Kisalföld kérdésére elmondta: ők is fenntartják ezt a fellebbezést. A 20–20 évet látják megfelelőnek, s azt, ha a harmadrendű vádlott szigorúbb büntetést kap. Egyébként pedig – tette hozzá a főügyész – a Győri Törvényszék által lefolytatott eljárás és határozat alapos.

Ezzel máris van, aki vitába szálljon, hiszen kedden a V. Roland és védője által benyújtott indítványokkal kezdi a napot a tábla és egyelőre nem véshetjük kőbe, hogy az ítéletre is lesz mód.

Dr. Koszorú István, V. Roland védője elmondta: továbbra is aggályosnak tartja az elsőfokú ítélet megalapozottságát és a keddi tárgyaláson is azt fogja a bíróságtól kérni, hogy az ítélőtábla vizsgálja ezt a kérdést.

– Jelenleg még nem azzal kell foglalkoznom a bíróság előtt, hogy miben tekintsék bűnösnek vagy ártatlannak a védencemet, azzal pedig végképp nem, hogy elmarasztaló ítélet esetén mi legyen az ítélet. Előbb azt kell tisztázni, megfelelt-e az eljárás a szabályoknak és bízom benne, hogy a másodfokú bíróság ezt az indítványt elfogadja – tette hozzá az ügyvéd. Mint azt korábban már megírtuk: dr. Koszorú István új igazságügyi fegyver- és orvos szakértőket kért fel arra, hogy véleményezzék a V. Rolandnak ítélt lövés körülményeit, amely eltalálta B. Ervint, a második áldozatot. Ez megtörtént, véleményük nem egyezett a törvényszékre becsatolt szakértői véleményekkel. A védő ugyanakkor nem tud arról, hogy idéztek volna szakértőt keddre.

Az őrködésért elítélt M. Tamás ügyvédje, dr. Horváth Antal a Kisalföldnek beszámolt róla, azért fellebbeztek, mert azt szeretnék, ha a bíróság az új törvénykönyvet alkalmazná, ami kedvezőbb szabadlábra helyezési feltételeket biztosít. Ettől eltekintve védencét felkészítette arra, hogy jelentősen enyhébb ítélettel nemigen számolhat.

M. Tamás egyébként igyekezett beilleszkedni a börtönbe, s amint végrehajtandó szabadságvesztést kap, dolgozni és tanulni akar. Bízik abban, hogy Sopronkőhidára kerül, közel Csornához, amit egyébként szabadulása után sem szeretne elhagyni.

T. Attila sem számít csodára, védője őt is felkészítette arra, hogy marad a 20 év fegyház – mondta el dr. Frank Tímea. A jogász hozzátette: természetesen egy védőnek, mondjuk úgy, ettől még ildomos megfellebbezni a kiszabható legsúlyosabb ítéletet.

Úgy tűnik, hogy T. Attila várja a másodfokú döntést, felelni akar a tettéért és be szeretne rendezkedni hosszú időre, amit rács mögött tölt. Ennek érdekében azt kérte, hogy ne Sopronkőhidára, hanem Szegedre vigyék, ahol megfelelő faipari képzésben vehet részt. Hiszen társaival együtt faipari technikusnak tanult, amíg életük sok egymás után hozott rossz döntése után meghozták végül azt, amit azóta sem érthet senki.

Két világ dőlt össze a gyilkosság után >>

 További cikkeink a témával kapcsolatban >>

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előzetesben a fegyveres rablás egyik gyanúsítottja

A februárban történt soproni bolti fegyveres rablás két gyanúsítottja rendőrkézre került, egyikük… Tovább olvasom