Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Sopronban nyugvó nemes hölgy ruházata árulkodhat a XVI. századi női divatról

A korabeli női divatról árulkodik az a díszes öltözékegyüttes, amelyben egy XVI. századi nemes hölgyet helyeztek végső nyugalomra a soproni Kecske-templomban.

"Tavaly volt az utolsó ásatási idény, ekkor kerültek elő az ismeretlen hölgy földi maradványai. Egyelőre nem tudjuk, hogy ki nyugodhatott a sírban, de nagyon reménykedünk, hogy levéltári anyagokban találunk az elhunyt személyére nézve valamilyen adatot" - mondta Gabrieli Gabriella.

A XX. század elején ugyanis egy bencés szerzetes írt rövid feljegyzést a templomról, amelyben a temetkezéseket is megemlíti. "Megemlít egy dokumentumot, amely akkor a kismartoni ferencesek birtokában volt, akik állítólag részletesebben tárgyalták a temetkezéseket. Amennyiben ezeknek a dokumentumoknak a nyomára akadunk, talán megtudunk valamit az elhunytról is, akinek a ruházata annyira értékes, oly gyönyörűn kidolgozott, hogy egy gazdag polgári, vagy nemesi család tagja lehetett. Azt gondoljuk, hogy eseményszámba menő díszes temetésben részesülhetett, olyanban, amely talán érdemes volt a feljegyzésre" - fogalmazott a régész.

Hozzátette: az antropológiai vizsgálatokat még nem végezték el, érdekes módon csontmaradvány viszonylag kevés maradt, a ruhaanyagok jobban megőrződtek.

"Azt a néhány csontot majd megvizsgáltatjuk, a koponya egy része is megmaradt. A restaurátorok azt mondták, hogy a ruhája alapján alacsony, fiatal nő lehetett az elhunyt. A sírról annyit biztosan lehet tudni, hogy a Viczay-család kriptája a lépcsője alatt volt. A már felszámolt Viczay-kriptát 1650-ben építették, vagyis a sír mindenképpen korábbi. Másrészt a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorai szerint, akik a ruha tisztítását és állagmegóvását végezték, a viselet XVI. század végéről, a XVII. század fordulójáról származik. Több darabból áll az együttes és a korabeli spanyol divat szerint készült a földig érő ujjú, állógalléros, fémszálakkal átszőtt bársonyszövetből varrt ruha, ahogy a körgallér is" - magyarázta Gabrieli Gabriella.

A szintén állógalléros körgallér, amelynek átmérője eléri a 170 centimétert, aranyszálakkal átszőtt szövetből készült: más anyagból varrták a bélését, és másból a külső részét. "A gyönyörűséges viseletet sodrott aranyfonalból készült paszományok díszítik, ezek között pici rozetták is vannak, közepükön pedig igazgyöngy található, amelyekből sok megmaradt. Magyarországon kevés párhuzama van, és az, ami van, sem ilyen díszes" - hangsúlyozta Gabrieli Gabriella.

(Nyitóképünk illusztráció, a fűző Európában a 16. században vált közkeletűvé - a szerk.)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

OKTV: Soproni diáklány sikere

Átadták az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) eredményesen szereplő diákok díjait… Tovább olvasom