Kisalföld logö

2018. 01. 19. péntek - Sára, Márió 1°C | 7°C Még több cikk.

Rovásírásban versengtek

Sopron - Háromszáz diák részvételével rendezték meg a X. Kárpát-medencei Rovásírásversenyt nyolc – köztük határainkon túli – régióban a hétvégén. Az elődöntő egyik helyszíne a soproni Berzsenyi-líceum volt.
Sopronban negyvenegyen – soproni, kőszegi és zalacsányi tanulók – vetélkedtek a rovásírási versenyen. A lelkes fiatalok elmondták, a székely magyar rovásírás története jóval a honfoglalás előtt kezdődött, és főképpen Erdélyben még pár száz éve is használták ezt az írásmódot. A soproniak a Líceum és az Orsolya-gimnázium szakköreiben ismerkednek a nemzet elfeledett kultúrkincsével. A tizenhárom éves Dénes Gergő orsolyás diák négy éve nagybátyja révén találkozott vele, s mivel érdekli a magyarság eredete, örömmel vesz részt a szakköri munkában. A berzsenyis tizenegy éves Vágó Viktória rovásírástábort járt ismerősétől kapott kedvet hozzá. „A naplómat ezzel írom, titkosírásnak is beillik" – mondta.

A megnyitón dr. Soós Csaba és Veress Gáspár harkai regösök ősi magyar mintára készült dobjaikkal idézték fel a régiek ritmusait, mondókáit és imáit.

– Manapság kevesen ismerik a rovásírást, pedig ez a magyar nép kultúrájának legősibb rétegéhez tartozik, mint a mondák – fogalmazott Kovács Máté, a szervező Rákóczi Szövetség soproni csoportjának elnöke.

Múltunk kultúrkincse a rovásírás: A Líceumban 41-en vetélkedtek, hogy a budapesti döntőbe kerülhessenek. Fotó: Magasi
Múltunk kultúrkincse a rovásírás: A Líceumban 41-en vetélkedtek, hogy a budapesti döntőbe kerülhessenek. Fotó: Magasi

– Nemzeti kincsünk jelrendszere egységes, visszatükrözi nyelvünk törvényszerűségeit. Rokon a legkorábbi ókori kultúrák írásrendszereivel, a képírásra visszavezethető jelek is megőrződtek benne. Honfoglaló őseink is használták. Nevét onnan kapta, hogy az írásjeleket általában fába, botra, ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, hiszen ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mint ívesebb betűket. Az írás irányultsága – jobbról balra – pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni.

A kereszténység felvételével az előző hitszokásokat törvényben tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is.

Hosszú időn át a királyi udvarban latinul írtak, vidéken viszont továbbra is a rovásírást alkalmazták. Alapvetően két változata, a székely magyar, illetve a pálos rovásírás ismert. Utóbbit valószínűleg nemzetünk türk eredetű népei hozták magukkal, ugyanis az igen hasonlít a türk rovásírásra. Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely magyar módja. Inkább egyetemista körökben dívik, valamint olyan társaságoknál, ahol az írás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. A rovásírásverseny döntőjét Budapesten rendezik meg júniusban. A soproni regionális elődöntőből kilenc fiatal nyert jogot a fináléra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Perben az alvállalkozók

Sopron - Büntetőfeljelentést tett egy fővárosi ügyész a soproni mélygarázst építő fővállalkozó, a… Tovább olvasom