Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Repedések a Tűztornyon

Szakemberekből álló csoport vizsgálja a soproni Tűztorony repedéseit, miután egy eltörött szemöldökkő ráirányította a figyelmet a város legfőbb jelképének állapotára. Oldalán közel ötméteres repedés is látható...
Felmérés: Szaktekintélyek bizottsága fogja elvégezni.
A Tűztorony statikai vizsgálatát rendelte meg a soproni önkormányzat egy erre szakosodott cégtől. A város legfőbb jelképének számító épület történetében nem először irányul a figyelem a torony állapotára. Százkilenc évvel ezelőtt például, amikor a közvetlen szomszédságában álló régi városházát lebontották, veszélybe is került. Akkor alapjait és kapunyílását is megerősítették.
– Nem új keletűek a repedések, aggodalomra egyelőre nincs ok – mondja elöljáróban Kuslits Tibor főépítész, akitől megtudtuk: a Tűztorony helyzete egy eltörött szemöldökkő miatt vált újra napi kérdéssé.
Az idegenforgalmi látványosságot üzemeltető múzeum jelezte az eltörött szemöldökkőt. Köztudomású, hogy kő mozgás esetén reped meg, ezért a város főépítésze szaktekintélyeket kért fel a várostorony állapotának kivizsgálására. „A Tűztorony megérdemli, hogy alaposan felmérjük az állapotát, s ha kell, intézkedjünk" – mondja Kuslits Tibor, aki a bizottságba művészettörténészt, építészt, műemléki statikust, geológust, geotechnikust hívott meg. Megtekintették az ismert repedéseket, többek között a toronynak a Stornó-ház melletti terasz felé eső oldalán húzódó, mintegy ötméteres repedését.

– Ellenőrizni kell a várostorony alapjait – nyomatékosítja Kuslits Tibor soproni főépítész –, hogy azok miként támaszkodnak a római kori falakra, meg kell nézni, hogy a korábbi megerősítések megfelelőek-e. Egyes statikusi vélemények szerint ugyanis elképzelhető, hogy azok többet ártottak, mint használtak. A technika mai állása most már olyan lehetőségeket is ismer, melyekkel a korábbi évtizedekben még nem tudtak volna a Tűztornyon segíteni – fűzte hozzá a főépítész.
A nagyszabású felmérő munka közben a szakemberek a szükséges beavatkozásokhoz pénzügyi forrásokat is keresnek.

Évszázadok emléke

A Tűztorony őse már a XIII. század végén állt, alapozásához felhasználták az egyik római kaputornyot is. Írásban először 1409-ben említik, első ábrázolása pedig 1562-ből származik. A toronyőr az erkélyről zenélt a városlakóknak, később az ellenség közeledtét is ő jelezte. Az 1676-os nagy tűzvésznek a várostorony is áldozatul esett, újjáépítésekor kapta mai alakját. Az ötvennyolc méteres torony egykori nagy kapuja helyén most keskeny átjáró van, mely egyben a díszes Hűségkapu.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Túlzott a szigor?

A borosgazdák hiába rendelkeznek borkimérési jogosítvánnyal, idén január elsejétől csak akkor… Tovább olvasom