Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Rehabilitáció - dr. Szél István Sopronban

– A rehabilitáció „súlyozottsága" ellentmondásos. Az ágyszám nagy, mesterségesen felduzzasztott, de nem minden ilyen ágy mögött van szakmai tartalom – jelentette ki Sopronban dr. Szél István rehabilitációs szakember.
A soproni Neuro Rehabilitációs Központ alapításának tíz éves évfordulója alkalmából Sopronban járt dr. Szél István, a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke. Érdeklődésünkre elmondta: rehabilitációra akkor van szükség, ha valamilyen betegség vagy baleset következtében az egyén fogyatékossá válik.

A csoportkép a szakmai kollégiumi rendszer átalakítása előtt, a néhai Rehabilitációs Szakmai Kollégium utolsó ülésén készült. Dr. Szél István jobbról a második.
A csoportkép a szakmai kollégiumi rendszer átalakítása előtt, a néhai Rehabilitációs Szakmai Kollégium utolsó ülésén készült. Dr. Szél István jobbról a második.

Egyszeri események közül az agyi érkatasztrófa, az amputáció, a balesetek, a nagy ortopéd műtétek, a szívinfarktus, a szívműtétek a leggyakoribbak, az idült betegségek közül pedig a reumatológiai, továbbá a légúti betegségek, idegrendszeri elváltozások, például a sclerosis multiplex, vagy a Parkinson-kór. Súlyosságából eredően kiemelt ellátást igényel a balesetek miatti gerincvelő- és agysérültek rehabilitációja.

– A rehabilitáció az orvostudomány későn differenciálódott szakterülete. „Súlyozottsága" ellentmondásos, ugyanis nagy a mesterségesen felduzzasztott ágyszám, de sok ágy mögött nincs rehabilitációs szakmai tartalom – emelte ki dr. Szél István. – Eddig már két alkalommal (1995-ben, illetve 2007-ben) fordult elő a rehabilitációs fekvőbeteg kapacitás több ezres, hirtelen megnövelése pusztán politikai döntés eredményeként. Ez több gondot okoz: van ahol a rehabilitáció álcája mögé bújva más tevékenység – például krónikus, vagy éppenséggel akut ellátás – folyik. Ahol viszont valóban rehabilitációt kívánnának végezni, nem találnak elég szakembert ilyen hirtelen változtatás után. Ezért is reméljük, hogy az aktív finanszírozású kórházi ágyak jelenlegi esedékes csökkentésekor nem kerül sor ilyen ágyak rehabilitációssá minősítésére. A rendelkezésre álló ágyak száma elég, a minőség javítására van szükség sok helyütt.

A 2011-es adatok még nincsenek feldolgozva. 2010-ben országosan mintegy 80 ezer rehabilitációs esetet regisztráltak, a pszichiátriai rehabilitációra szoruló páciensek nélkül.

A 80 ezer közül 17 ezer a belgyógyászati rehabilitációs eset, ezek nagy részének rehabilitációs-szakmai tartalmát a szakma egy része megkérdőjelezi.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a turnusokban történő, funkciómegőrző célzatú fürdőkórházi ellátásokat is a rehabilitáció alá sorolják, noha ezek az ellátóhelyek nem rehabilitációs programot nyújtanak, még akkor sem, ha rehabilitációs szakorvosokat is foglalkoztatnak. Mindezt mérlegelve megközelítőleg országosan évi 50 ezer fő részesül közfinanszírozott fekvőbeteg rehabilitációs ellátásban. Szerencsére fokozatosan bővül a tudományos fokozattal rendelkező rehabilitációs szakemberek száma, s az oktatási és képzési tevékenységet e szakterületen is alapvető fontosságúnak tartjuk.

Olvasóink írták

  • 1. nága 2012. április 05. 23:30
    „Na még ilyet sem hallottam, hogy az egészségügyben valaki soknak tartsa a területéhez tartozó ágyszámot és féljen, hogy esetleg még több lesz. Inkább örülni kellene a többnek.
    Az is érdekes megfogalmazás számomra, hogy csak az rehabilitálható, aki a betegsége után fogyatékossá válik. Aki csupán hosszan tartóan beteg és a felépüléséhez szakszerű kórházi kezelésre van szüksége, hogy az egészsége visszaálljon, azt akkor nem rehabilitációnak nevezik?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhanyagolt síremlékeket kutattak fel

A fertődi Porpáczy-középiskola 26 diákja és három kísérő pedagógus egy hetet töltött… Tovább olvasom