Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 12°C Még több cikk.

Propaganda helyett ésszerű gazdálkodást!

Sopron - A városvezetők mindent elkövetnek, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy a város fejlődése az elmúlt két évben megtorpan – fogalmazott Kalmár István, az MSZP frakcióvezetője.
– A Fideszes párt a helyiek adójából ne költsön propagandára százötven millió forintot fogalmazott Kalmár István. – Egy hét alatt hétszer szidták a kormányt. A városvezetés mindent elkövet, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy az elmúlt két évben megtorpant a fejlődés.

Úgy látjuk, a hétmilliárd forintos kötvényből tartalékalapot lehet képezni. Így a betéti kamatokból egy ideig mérsékelhető az a kár, amelyet a rosszkor felvett hitel okoz. Kalmár István hozzátette, a pénzt a városvezetés ne működésre, hanem olyan uniós pályázatok önrészére költse, amelyek hosszú távon bevételt is hoznak.

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. joco 2008. december 11. 17:18
    „részben a témához tartozo: most mi lesz? orbáni 14X-es szocikat támogato szavazása, valamint "segitöjobb" felajánlása a szociknak után, mi is lesz a kicsiny helyi fidesz helyiakarnok párosávál,? a páros férfi tagja felkeresi Kalmárt és "felajánlja" segitségét"?”
  • 42. valaki13 2008. december 11. 11:32
    „Egy magánvállalat esetében az a vezető amelynek tevékenysége miatt ilyen kölcsönre szorul a vállalat MAGAS ÍVBEN REPÜL!!!!!”
  • 41. joco 2008. december 11. 09:30
    „"valaki13(39):
    a "parancsok" elfogadhatoak, na de a jelenlegi "politikusok" hát azok NEM”
  • 40. Telepathia 2008. december 11. 09:11
    „A városvezetés négy kézzel szórja a közpénzt. Száz milliókat dob ki az ablakon. Nincs ezért felelős. Minden vezető a másikra mutat. A polgármester az önkormányzati testületre és fordítva.Pénzügyi váltság idején ilyen meggondolatlan intézkedésbe fogni, nem tudatlanság, hanem a hozzáértés hiánya. Ki fog ezen megalapozatlan intézkedés miatt, büntetöjogi felelőséggel a bíróság elé állni. A közösségnek okozott kárt melyik városvezető, vagy a névszerinti szavazásban érdekelt önkormányzati képviselők fogják megfizetni. Kisebb hibákért is el lehetne mondani, hogy elég volt, ne folytassák tovább. Alkalmatlanok a vezetésre.Ne okozzanak nagyobb kárt a soproniaknak. Korábbi városvezetők, a Győriek, Csornaiak, Kapuvárisk is nevetnek ezeken az intézkedéseken.”
  • 39. valaki13 2008. december 11. 08:41
    „joco - 38!!!

    Ez mit jelez szerinted, hogy elfogadhatatlanok a parancsok, vagy a jelenlegi politikusok nem megfelelőek??”
  • 38. joco 2008. december 11. 07:57
    „Valaki13: nagyon szépek és elfogadhatoak a "parancsaid", de szerintem itt (M-on) még nem, született olyan politikus, ki legalább a felét betartaná/betartotta volna.Tudod a választások elött mindenki (pártok) ilyen és hsonlo"parancsoknak " megfelelö politizálást "hirdet" és majd a választások után mindig jött a VALOSÁG, hát amely Qrva messze állnak a "parancsaidtol.”
  • 37. valaki13 2008. december 10. 18:55
    „Erkölcsöt a politikába!
    Napjainkban erősödik az a vélemény, hogy a politikát és az erkölcsöt el kell választani egymástól. Ennek indoklására felhozzák, hogy a politikában szokásossá vált a képmutató moralizálás, amely mások hibáit nagyítva fedi fel, sajátjai felett pedig szemet huny; visszataszító és szégyenletes tettekre fátyolt borít, nagyszerű értékekre hivatkozik, anélkül, hogy figyelembe venné az értékek változását, és az erkölcs nevében veszélyes egyszerűsítéseket visz véghez. Az emberek jóléte azonban azt kívánja, hogy az erkölcs áthassa a politikát is.
    A politika és az erkölcs közötti feszültség tíz pontban foglalható össze, ennek megfelelően lehet megfogalmazni a politikai erkölcs tízparancsolatát.
    1. A politikát elsősorban egyéni, csoport, ill. pártérdekek határozzák meg, a politikai erkölcs viszont a közjót hangsúlyozza.
    Tényként kell tudomásul venni, hogy az embert mindenek előtt a saját érdeke mozgatja, nem a közérdek. Politikai feladat és művészet az egyén érdekét közös nevezőre hozni másoknak és a közösségnek érdekeivel. A múlt és a jelen politikai gyakorlata azt mutatja, hogy az egyéni és pártérdekek háttérbe szorítják a közérdeket. Ennek azonban nem kell így lennie, hiszen a parlamenti képviselők nem érdekképviselők, hanem a nép képviselői. Emberhez méltó társadalmat nem lehet egoizmusra építeni, ez az emberi együttélés alapját zavarja meg, és így az egyéni érdekek megvalósulását is akadályozza. Az egyén jól felfogott érdeke is azt kívánja, hogy a közjó érdekét részesítsék előnyben.
    Az első parancs: Az egyéni érdeket kapcsold össze a közjóval, a közösség érdekével!
    2. A politikát a hatalom különböző formái határozzák meg, az erkölcsben ezzel szemben a szabadság, az igazságosság, az erőszakmentesség, a szeretet és a béke az uralkodó eszme.
    A hatalmat a politikában komolyan kell venni, hatalom nélkül nincs politika. A hatalom nemes formái az értelem, az érvek, a jó példa hatalma, brutális formája az erőszak. A hatalom tény, nem lehet elutasítani, a hatalomra az egyén érdekei szempontjából is szükség van. Sok ember azonban nem tud a hatalom varázsának ellenállni. Aki egyszer hatalmon volt, a figyelem és az érdeklődés középpontjában állt, annak nehéz visszavonulni, befolyásos politikusból befolyás nélküli nyugdíjassá válni. A hatalom megszerzésének és megtartásának sok mindent alárendelnek, gyakran az erkölcsöt is.
    Ez ellen a veszély ellen a hatalom és a felelősség megosztásával, intézményes ellenőrzésével lehet védekezni. Az erőszakot az érvek, a jó példa, a megegyezési szándék hatalmával kell helyettesíteni. A hatalmat joghoz kell kötni, a hatalom birtokosait állandóan, kritikusan figyelni kell.
    A második parancs: Törekedj a hatalomra, de ezt az igazság és a szeretet szolgálatába állítsd!
    3. A politikában a siker számít, az erkölcsben ezzel szemben a lelkiismerethez való hűség.
    A politikában a sikerretörekvés nyilvánvaló és természetes. Problémát az okoz, hogy a siker gyakran bizonyos egyéneknek vagy csoportoknak egoista hasznára irányul, és kárt okoz más egyéneknek vagy csoportoknak, esetleg a jövő generációnak, így lényegében a közjó ellen fordul. A sikert vétkes, hitszegő, etikailag elutasítandó eszközökkel kívánják elérni (a hazugságok legkülönbözőbb fajtáival, korrupcióval, gyilkossággal). Ilyen eredmény hosszú időre nem kifizetődő.
    Ezen a téren a lelkiismeret jelentősége döntő. (A politikai gonosztevők nem sokat adtak a lelkiismeretre. Hermann Göring például azt mondta: Nekem nincs lelkiismeretem. Az én lelkiismeretemet Hitler Adolfnak hívják.) A lelkiismeretet több téren kell mozgósítani: egyrészt a nevelésben általában, másrészt külön szociáletikai nevelésben. A lelkiismeretet bátorítani kell: ne hallgasson el ott, ahol különösen szükség van szavára. Biztosítani kell a képviselők lelkiismereti szabadságát is, ami sok tekintetben meg van kötve. A parlament és a képviselői gyűlések rangja a képviselők lelkiismeretén alapul. Ez a lelkiismeretesség a fáradozásban, a tettek tanúságában, a szavak és tettek egységében nyilvánul meg. A politikai erkölcsnek a tömegtájékoztatási eszközök és egyes kiemelkedő személyek mint erkölcsi tekintélyek tudnak érvényt szerezni.
    A harmadik parancs: Keresd a sikert, de közben ne áruld el lelkiismeretedet!
    4. A politikában gyakran az ellenségkép uralkodik, az erkölcs, különösen a keresztény erkölcs ezzel szemben az egyetemes szeretetre, a testvériségre és a békére való kötelezettséget hangsúlyozza politikai parancsként.
    A politikát legtöbbször az ,,ellenségkép" eszméje irányítja, erről tanúskodnak a történelemben a háborúk, állandó igyekezet az ellenség legyőzésére és megsemmisítésére. A politikában jelentkezik az embertelenség, az emberi méltóság lerombolása, ami lényegében az ember megsemmisítéséhez vezet.
    A helyes etikai magatartás az ellenség fogalmát az ellenfél fogalmával helyettesíti. Az ellenség az ember létét a maga teljességében fenyegeti, az ellenfél csak részlegesen. Az ellenséget le kell győzni, meg kell semmisíteni, az ellenféllel lehet kompromisszumot kötni. Az ellenféllel szemben könnyebb tisztességesnek maradni. Helyesen az politizál, aki elismeri ellenfelében a jót, de ugyanakkor elismeri a saját hibáit is. Ilyen magatartásra az egyes emberek között, a társadalomban, a gazdasági és politikai életben egyaránt szükség van, és törekedni kell ennek a magatartásnak a kialakítására.
    A negyedik parancs: Próbálj az ellenfélben és az ellenségben testvért és barátot látni!
    5. A politikában gyakran az ellenfél szabja meg a viselkedésmódot, és ez néha egy alsó erkölcsi határhoz, az erkölcs gyengüléséhez vezet, az etika ezzel szemben magas erkölcsi célt ír elő, és ennek fokozatos, a realitásokat figyelembe vevő megvalósítását kívánja.
    Az alsó ,,határerkölcsre" irányulás mindenütt az erkölcs felbomlását eredményezi, a gazdasági életben a csökkenő erkölcsöt jutalmazzák, ott előbb-utóbb a gyengébb erkölcs fog érvényesülni.
    Minél több emberben kellene tudatosítani, hogy a ,,határerkölcs" veszélyes a közjóra és az egyénre egyaránt. Az emberhez méltó együttélés aranyszabálya a kölcsönösség elve. Hangsúlyozni kell, hogy a ,,határerkölcs" ez ellen van, és aláássa az emberek megbízhatóságát, szavahihetőségét. Az egoista alsó erkölcsi határ egyensúlyozására a politikában fölső határerkölcsöt kell kívánni, erre kell bátorítani, ezt kell népszerűsíteni. Mindenekelőtt a politikai választások alkalmával kell jutalmazni a pozitív határerkölcsre törekvő és azt építő úttörő politikusokat, az egoista, romboló ,,határerkölcs" útkészítőit pedig politikailag büntetni kell.
    Az ötödik parancs: Szállj szembe az alsó határerkölccsel, és ne feledkezz meg arról, hogy van lehetőség fölső határerkölcsre törekedni!
    6. A politika az előítéleteknek, elkendőzéseknek, valamint a féligazságok és hazugságok különböző formáinak különleges küzdőtere, az erkölcs azonban igazságból, őszinteségből és becsületességből él.
    A politikában hatalmi érdekből gyakran feláldozzák a becsületességet, az igazságot és a hűséget. A mindennapi élet is tele van hazugsággal, így nem várható, hogy a politikában más legyen a helyzet.
    Az igazság és a politika kapcsolatával óvatosnak kell lenni. A történelemben például volt sok ,,szent háború", amelyet valószínűleg utólag kitalált igazság nevében viseltek. Ezért olyan politikát kell folytatni, amely bizonyos értelemben távol tartja magát az igazságtól, ugyanakkor azonban elkötelezi magát az igazságnak. Az ilyen politika tiszteletben tartja és szolgálja a más (nem politikai) területről összehozott igazságokat. Az igazságtól magát távol tartó, de mégis az igazság felé forduló és így emberhez méltó politika nem kísérli meg, hogy a földi zarándokútját járó embert a végső üdvösségben részesítse, és mintegy valláspótlóvá váljék.
    Az emberekkel. A politika ,,üzletfeleivel" szemben becsületesen kell viselkedni, a pártprogramokban, a pártszónoklatokban a politika ne csak a szavakkal játsszék, és a politikus ne mondjon olyat, amit a valóságban becsülettel nem gondol, csupán pártérdekből ad elő. Az igazsághoz és az emberhez méltó politika a politikai szónoklat kultúráján is fáradozik. Nem használ veszélyes egyszerűsítéseket, amire a politikusok általában hajlamosak.
    A hatodik parancs: Szónoklatokban és ígéretekben maradj hű az igazsághoz!
    7. A politikát manapság jelentékeny mértékben a tömegtájékoztatási eszközök (média) közvetítik, ezek pedig nem járulnak hozzá a társadalmi rendnek a helyes erkölcs irányába való, emberhez méltó formálásához. A média tájékoztatásában a szenzáció gyakran szembekerül a valóban jelentős, fontos eseményekkel.
    A média útján közvetített politika túlzottan keresi azt, ami rendkívüli, szenzációs, de gyakran jelentéktelen, erről tudósít, ezt hangsúlyozza. Emellett azonban elhanyagolja a lényegest, a nem látványos, kis munkát, azt, ami valóban jelentős, de első tekintetre nem szembetűnő. Emiatt a politikusok kelleténél többet törődnek a rendkívüli, a szenzációs, de végeredményben jelentéktelen dolgokkal arra számítva, hogy a média erre hívja fel a figyelmet. Az átlagos polgár is hamis képet kap a média útján arról, ami az emberhez méltó politikában valóban számít, ami jelentős és fontos.
    A probléma megoldása céljából arra van szükség, hogy a politikai tudósítók a lényegest mutassák be érdekesen, a politikusok a politikai feladatok megoldásában kis lépésekben előre haladó türelmes munkát tekintsék lényegesnek, és ezt próbálják megértetni az emberekkel, az olvasókban, hallgatókban, nézőkben pedig legyen meg az a képesség, hogy a lényeges és a távolba mutató problémák iránt érdeklődjenek, és ezekkel foglalkozzanak.
    A média a politikai tájékoztatásban egyszerűsítésre törekszik, és ezzel a nagyon komplex és differenciált szemléletet kívánó politikai igazságot eltorzítja. Az ellen a kritikus ,,fogyasztó" tud védekezni úgy, hogy a valóságot ,,megerőszakoló", agresszív és veszélyes általánosításokat időben felfedezi és leleplezi, követőiket megtagadja, és azokat támogatja, bátorítja és jutalmazza, akik lelkiismeretesen, gondosan és komolyan keresik és analizálják a lényegest és fontosat.
    A médiának ellenőriznie kell a politikai hatalmat, munkájában rá vannak utalva az olvasó, hallgató, ill. néző bizalmára, de maga is hatalmi tényező. Nem élhet vissza hatalmával, sem a beléje vetett bizalommal. Ezt azzal lehet megakadályozni, hogy hatalmát megosztják, azaz ezen a téren is követelik a pluralizmust, működését joghoz és törvényhez kötik, és hatásos önellenőrzésre szorítják. Növelni kell az újságírók, ill. tudósítók etikai kultúráját, és fel kell ébreszteni a fogyasztókban a kritikai szellemet.
    A hetedik parancs: Mint politikus légy a média barátja, de ne hallgatója; mint újságíró érezz felelősséget a média iránt, mint fogyasztó légy kritikus vele szemben!
    8. A politikát nagymértékben a rendszer határozza meg, az erkölcs szempontjából viszont az emberi személy és az emberi méltóság számít.
    A politika meg akar teremteni egy rendszert, és ez az egyesekre és csoportokra is rányomja a bélyegét. Ideális esetben nincs eltérés a rendszer céljai és az emberi személy érdekei között. A valóságban azonban lehet eltérés, különösen akkor, ha a rendszer ,,magasabb célja" nem az egyének és csoportok érdekét, hanem az uralkodó érdekszövetség (klikk) ideológiai érdekeit szolgálja. Nagy a kísértés, hogy a rendszercélt - az egyének és csoportok, elsősorban a kisebbség kárára - öncéllá tegyék.
    A rendszerteóriát meg kell tisztítani a veszélyes ideológiai elemektől. Értelmes és alkotó szellemű embereknek élettel kell megtölteniük a rendszer intézményeit, és a politikai, szociális és gazdasági rendszert állandóan javítani, reformálni kell.
    A nyolcadik parancs: Légy hű az alapelvekhez, de ne légy merev az alapelvek tekintetében!
    9. A politika túlságosan az anyagi javak körül forog, az etikában viszont lényegében eszmei tartalomról, nem materiális értékekről, és ezek transzcendentális vonatkozásáról van szó.
    A politikában nagy szerepet játszik az anyagi javak és az életlehetőségek elosztása. Baj akkor van, ha gazdasági szempontok miatt az erkölcsi, kulturális és vallási értékek nemcsak háttérbe szorulnak, de áruba is bocsátják őket.
    Nem materiális értékek kezelése kényes ügy a politikában. A politika nem tudja tartósan kielégíteni a dolgok értelmét kereső embert. A nem materiális értékek terén nehezebb az egyetértés, a kompromisszum, világnézeti konfliktusok a politikában fokozatosan a végső igazságért folyó kemény harccá válhatnak.
    A probléma megoldható, ha a határterületen haladunk előre óvatosan. Pluralista demokráciában ez azt jelenti, hogy állandóan szorgalmazni kell a társadalmi és emberi alapértékek kultúráját. Az alapértékek kultúrája egyébként központi gondolata és tartalma az egyre jobban követelt politikai kultúrának is.
    A kilencedik parancs: Úgy törekedj anyagi javakra, hogy közben ne sértsd meg, hanem támogasd a nem materiális értékeket!
    10. A politika területén az élet kemény valósága nyilvánul meg; az etikai normák és alapelvek nem tudnak ennek könnyen megfelelni, mivel bizonyos mértékben elválnak az élet valóságától, absztrakt természetűek. Fennáll az a veszély, hogy az erkölcsi normák korlátozzák az egyéni szabadságot, és a politikában kényszerzubbonyt jelenthetnek ott, ahol az alkotó szabadság különösen időszerű. Esetleg fékezői lehetnek a haladásnak, sőt a hatalom kezében az elnyomás eszközévé is válhatnak.
    Ha azonban ezek miatt a veszélyek és árnyoldalak miatt az erkölcsi normákat elvetnénk, az olyan lenne, mintha a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenénk a kádból. Az emberi méltóság érdekében, és hogy az önkényt elkerüljük, a politikát sem lehet felmenteni a kötelező normák felelőssége alól. Fontos, hogy a politikai etika normáit, alapelveit helyesen formulázzuk és konkretizáljuk. A felelősség helyesen értelmezett etikája tompíthatja a vázolt feszültségből adódó probléma élét.
    A tizedik parancs: A politikai élet valóságában is kövesd azokat az alapelveket, amelyek politikai tevékenységednek értelmet és célt adnak!”
  • 36. Intel 2008. december 10. 17:37
    „Jay80

    Ha azon emberek lesznek a befutok 2010-be akiket én sejteni vélek, és ők tényleg függetlenek...
    Akkor vizsgálatokat fognak kezdeni, és ez a város vezetés nagyon megütheti a bokáját, mert abba a csapatba nemzetközi jogászok is vannak.

    Több esetben hallottam, hogy mennyi törvény sértés követ el Fodor és csapata...”
  • 35. Je.Ta. 2008. december 10. 13:13
    „Zsuzsa (25)!
    Ha kedd 9.-en reggel irtal,azt nem kaptam meg!
    M.”
  • 34. Telepathia 2008. december 10. 11:01
    „Soha sem a városvezetésnek az ellenzékben kell keresni a hibát, hanem önértékeléssel a saját hibáit gyarlóságai kell először feltérképezni. Majd a hibákat feltárni és orvosolni A városvezetés folyamtosan eltolt intézkedéseiből, hibáiból van rengeteg. Ezeket most nem kívánom felsoroni, mások már részletezték helyettem. Sajnos nem tanultak belőle.Hallani sem akarnak róluk. Fodor, Abdai azt állítja magáról, hogy hibátlan. Csak az ö gondolataik, javaslataik lehetnek jók.Állandóan azt harsogják, hogy a FiDESZ hibátlan. Akik magukról hozzáértés hiányában ilyeneket állítana, azok hibáznak a legnagyobbat. Jól jegyezzék meg "csak az erős ember szenved panaszkodás nélkül, a gyenge panaszkodik szenvedés nélkül."”
  • 33. joco 2008. december 10. 08:34
    „Propaganda:?
    1: helyitéma cimü akármi,
    2: a most "átadott" festettlen" utszakasz
    3.többtizmillás bukott perek
    4.bukott Eü.projekt
    5: stb.......
    és csak egy megjegyzés a"cocalisták"(2) -nak:hát az " érveid" : "bruhahamuhahba" valahogy inkább Téged minösit. Tudod az érvek hiányát jelzökkel nem lehet potolni.”
  • 32. fcsoproni 2008. december 10. 05:18
    „Bagoly 2008.12.09. 21:06
    Az ilyen hozzászólást nevezik fizetett hirdetésnek. Neked mekkora nyelved van? Csodálatos.................”
  • 31. valaki13 2008. december 10. 01:00
    „FOLYIK A "PARASZTVAKÍTÁS", PEDIG A LÉNYEG TOVÁBBRA IS EZ:

    A VÁROSI és az ORSZÁGOS ,,ELIT" ( BAL és JOBB OLDALI ), ILLETVE AZOK AKIK MAGUKAT ANNAK TARTJÁK, MEGTETTE AZT AMIT ( számonkérés és felelőségre vonás nélkül ) MEGTEHETETT ( ahelyett, hogy a város és az ország, valamint a lakosság jobb helyzetéért, előbbre jutásáért tevékenykedtek volna, CSŐDKÖZELI ÁLLAPOTOT IDÉZTEK ELŐ!!!!!) - AZ EREDMÉNY MINDEN SZINTEN ÉRZÉKELHETŐ!!!!

    AZ EREDMÉNYE TEVÉKENYSÉGÜKNEK LÁTSZIK - ELVÉGRE A NEGATÍV EREDMÉNY IS EREDMÉNY.

    Az ,,ELIT"
    amely
    magas eszmékre, vallási és morális értékekre hivatkozik,
    de
    azokat nem veszi komolyan,

    és

    megvalósításukat meg sem kísérli.

    Most már talán itt az ideje, hogy megkísérelje.


    MI EZ A DÜBÖRGÉS??? - CSAK NEM A LEJTŐN MEGYÜNK LEFELÉ?????
    1956 és 1990 EGY (meg nem valósult ) ÁLOM VOLT EGY JOBB VILÁGRÓL!!!”
  • 30. jockey 2008. december 09. 22:38
    „28.

    Szerintem sem helyes, hogy 45 évesen 160-200 ezer forintos nyugdíjakat lehet kapni. A kérdés az, hogy ki tudna ezen változtatni? A kormány, nem? Hát akkor miért nem változtatnak a jelenlegi törvényi szabályozáson? Mert a már törvényesen kiszámított nyugdíjakon nem lehet változtatni, legalábbis egy jogállamban nem. Viszont az ügyben lehetne tenni, hogy a jövőben ne így legyen.
    Én megértem azt, hogy akinek alacsony a nyugdíja, nagyobb szüksége van a pénzre. Viszont ez a fizetésekre is igaz, aki kevesebbet keres, annak is nagyobb szüksége van rá, nem? Persze, a fizetések között azért vannak különbségek, mert nem mindegy, hogy az ember takarító vagy csúcsmenedzser. Viszont a nyugdíjak között is azért vannak különbségek, mert nem mindegy, hogy hány éve van az illetőnek és milyen bevallott jövedelem után mennyi járulékot fizetett.
    Azt is elfogadom, hogy az ország nagy bajban van, részben a világgazdasági válság, részben pedig a hozzáértő kormányunk áldásos tevékenysége miatt. Ebből következik, hogy a kevés pénzt nem lehet sokfelé osztani. Viszont ha nincs pénz, akkor senkinek se fizessenek, ha meg mégis van, akkor mindenkinek. Ugyanis ami engem az egészben felháborít, az a jogtalan megkülönböztetés. Miért büntetik a sok ledolgozott évvel rendelkező, rengeteg járulékot befizető nyugdíjast azért, mert a Gyurcsány kormány gazdaságpolitikája a csőd szélre sodorta az országot? Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a fegyveres erők tagjai mehettek korkedvezményes nyugdíjba. Milyen alapon veszik el egy mondjuk 60 éves bányász 13. havi nyugdíját, aki kb. 40 évet nyomott le a föld alatt? Aki irgyli tőle, az miért nem cserélt vele akkor, amikor dolgozni kellett? Száz szónak is egy a vége, szerintem undorító dolog a nyugdíjasokkal és a közalkalmazottakkal megfizettetni az elbaltázott gazdaságpolitika vívmányait!”
  • 29. Sógor 2008. december 09. 21:36
    „Egy 40 - 50 éves ex rendrőr, fegyőr, miért kap havi 160 ezret? Egy ilyen korú ember miért nem tud még dolgozni és adót fizetni az országnak? Miért nekünk kell őt is eltartani!? Rendben, fizetett 25 éven keresztül tb-t, adót, stb..., de ő 100-os nyugdíjat kap, míg te, én meg sokan mások csak az átlagfizetésünknek a 70%-át!! Ha most nyugdíba mehetnél akkor kb annyit kapnál jelenleg mint amennyi a havi nettő fizetésednek a 70%-a...”
  • 28. Sógor 2008. december 09. 21:32
    „12. Jockey!
    Nem azt mondtam, hogy csaló az aki korkedvezménynel ment nyugdíjba! Egy 40 - 42 éves ex rendőrnek vagy határőrnek miért 160 eer a nyugdÍja amikor nem kereste magát hülyére hiszen ő is csak közalkalmazott volt. A 13. havi nyugdíjak korlátozását meg azért is támogatom mert így tényleg a kicsik kapnak többet míg akiknek 150 - 200 - 230 ezer ők kevesebbet. Akinek a havi nyugdíja 60 ezer Ft körül van azoknak az az évi plusz 60 ezer Ft is nagy segítség míg a havi 200 ezer Ft körüli nyugdíjasnak nembiztos, hogy meg kell adni a teljes nyugdíja után! A Te elved alapján akkor azt mondom, hogy ne csak a rendőr, határőr, fegyőr mehessen el nyugdíjba 20 - 25 év után hanem akkor mehessen az is akik egészségügyben dolgoznak vagy pedagógusok, stb... Ha már közalkalmazott egyik is meg a másik is akkor ugyan az a törvény vonatkozzon rá! Ja és akkor kapják meg a 100%-os táppénzt, utazhassanak ingyen, stb... Tudod, részben az ország azért is van csődben mert több az a nyugdíjas mint az akik adót fizetnek?”
  • 27. Bagoly 2008. december 09. 21:06
    „Szerintem ez a városvezetés már most többet tett a városért mint az előző. A szoci brancs a fejlődés láttán
    ideges és valotlanságokkal vagdalkozik. Remélem, a Város Vezetés halad a jól kijelölt uton és a szép VÁROSUNKAT szebbé, gazdagabbá teszik.”
  • 26. fcsoproni 2008. december 09. 19:57
    „20. fcsopron 2008.12.09. 17:46
    Ezt az embert kell a polgármesteri székben ültetni. Ö EGY MINDENTTUDÓ!!!!!!!!!!!!!!!!”
  • 25. Csabazs 2008. december 09. 19:42
    „Je.Ta(17)!
    A freemaileset megkaptam,itt csak fogadni tudok!
    Írtam reggel az indamailosról,megkaptad???”
  • 24. Jay80 2008. december 09. 19:02
    „Intel ebből a disznóságból bőven van a másik oldalon is. Amúgy tudsz valamit ez ügyben amit földi halandó nem?”
43 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Majdnem ütőeret ért a szúrás

Fertőszentmiklós - Egy fertőszentmiklósi férfi családi házukban tettleg bántalmazta élettársát. Az… Tovább olvasom