Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Páneurópai Piknik - Orbán Viktor: szabadságharcos nép vagyunk - fotók

Ez egy szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronpusztán.


A páneurópai piknik huszonötödik évfordulóján, az esemény helyszínén rendezett beszélgetésen Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronpusztán kifejtette: az elmúlt negyedszázadban egyértelműen jobb lett a szabadság helyzete, "ebben a rendszerváltás teljesítménye ötös", de megmaradt az infláció és a magas államadósság, rosszabb lett a helyzet a munkanélküliség, a közvagyon és a rend terén - vont mérleget a kormányfő.

Páneurópai Piknik - 2014. Fotó: Magasi


Mint mondta, amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni.

Emlékeztetett: a nyolcvanas évek második felében magától adódott a gondolat, hogy "a lerongyolódott Keletnek" a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető. "Ma már az tűnik helyes gondolkodásnak, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy nekünk, itt és most, (...) magyaroknak, mi a jó, nem pedig úgy, hogy hol csinálják jobban, mint mi, és vegyük át azokat a megoldásokat, és azokat hozzuk ide" - jelentette ki a miniszterelnök.

Megjegyezte, a kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, "mert mi magyarok vagyunk, alapvetően keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, hát nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban is, meg a politikában is építenünk". Megemlítette ugyanakkor: "nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, talán már fel is élte".

"Egész Nyugat-Európa valami megújulás után kiált, mindenki azt nézi, hogy honnan jön már egy gondolat, ami valami energiát, frissességet, iránymutatást hoz ebbe a mostani, világgazdasági értelemben zsugorodó nyugati kultúrkörbe" - fogalmazott Orbán Viktor, szembeállítva a jelenlegi helyzetet a kilencvenes évek elejével, amikor - mint mondta - annyi volt a feladat, hogy "csináljuk Ausztriát Magyarországon". A kormányfő kitért arra, hogy a kilencvenes évek elején kétharmados többség hiányában nem lehetett megtenni bizonyos lépéseket.

Emlékeztetett Antall József néhai miniszterelnök egy megjegyzésére, miszerint "tetszettek volna forradalmat csinálni!"; mint mondta, "2010-ben tetszettünk forradalmat csinálni" a kétharmados győzelemmel, amit az idén sikerült megismételni. Megjegyezte, az 1994-es választás után az MSZP-SZDSZ-koalíció a soron következő önkormányzati választásokat teljesen megváltoztatta, Budapestet "teljesen újraszerkesztették".

"Ami nekik fontos volt, azt megcsinálták, ők a maguk kétharmados forradalmát végrehajtották 1994-ben" - tette hozzá. Kérdésre válaszolva arról beszélt, az uniós átlagbéreket a magyar "belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat", amihez az kell, hogy 2-4-ről a 4-6 százalékos sávba emelkedjen a gazdasági növekedés. Orbán Viktor legalább félezer fős hallgatósága előtt hangsúlyozta: a Kádár-rendszer az 1956-os forradalom eltiprásából nőtt ki, azaz "erkölcstelen politikai akció eredményeként jött létre, ezért a kommunista rendszer mindvégig ingatag maradt Magyarországon", ezért féltek attól, hogy ne ellenforradalomnak nevezzék az akkor történteket.

Szerinte a kommunisták oldalán a félelem, nem pedig a belátás magyarázta a "legvidámabb barakk" megteremtését, aminek kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, "azt senki nem róhatja fel nekünk, hogy a józan eszünket követve inkább jobban akartunk élni, mint rosszabbul", de amikor látszott, hogy lehet tenni a szabadságért, megindultak az ellenzéki mozgalmak. Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén négy olyan nagy, más-más csoportokat megmozgató tömegrendezvényt tartottak, amelyek megmutatták, hogy "megvan az a politikai ellenállás, nem elméletileg, emberekben, akik hajlandóak kockázatot vállalni azért, hogy a szovjet hadsereg innen elmenjen és a kommunisták rendszerét meg lehessen dönteni".

A miniszterelnök hozzátette, ugyanakkor kérdéses volt, hogy a nemzetközi viszonyok - amelyeknek kulcsaként a német egységet nevezte - meg fognak-e változni, hiszen "ha nincsenek határok, akkor nem lehet többé elválasztani egymástól a közép-európai népeket".

Az Ellenzéki Kerekasztalra visszaemlékezve Orbán Viktor azt mondta: a Fideszben mint radikális, antikommunista függetlenségi mozgalomban rengeteget beszélgettek arról, hogy meddig érdemes a mély változások mellett lándzsát törni, és végül azt a megoldást választották, hogy "olyan radikálisnak kell lenni, amennyire csak lehetséges, mert ha esetleg visszarendeződés is lesz, ez a közép-európai történelem, a visszarendeződés is arról a pontról indul, ameddig sikerül eljutni". "Azt a következtetést vontuk le, hogy most, amikor lehet előremenni, nem kell okoskodni, nem kell nagyon nagy teóriákat fölépíteni, hanem csinálni kell a dolgot, mindent csinálni kell, ami a szabadság irányába viszi az országot" - fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: gyerekeinek a kommunizmusról az alapvető kiszolgáltatottságot volt a legnehezebb elmagyarázni, azt, hogy az ember úgy élt, hogy bármit meg lehetett vele tenni. Az 1989 - a csodák éve című eseményen Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélgetett a kormányfővel.

Balog Zoltán: közös európai teher a diktatúrák öröksége 

A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség - jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencián kedden Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.

A különbségeiktől eltekintve "két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában" - fogalmazott -, "amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk".

A szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai vasfüggöny leomlása után pedig máig "számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét" - mondta.

Szájer: el kell döntenünk, milyen Európát akarunk

A Fidesz európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt alelnöke szerint Európa jövőjét illetően "teljes tanácstalanság uralkodik", pedig a kérdés az, hogy "csinálunk-e egy cselekvőképes Európát" vagy hagyjuk a jelenlegi, sodródó állapotot, amelyben reális döntések születnek ugyan, de perspektíva hiányában.

Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén az európai közösség "épp sikereinek csúcsán járt", és - a kontinens keleti feléhez hasonlóan - ott sem számítottak arra, hogy a keleti blokk összeomolhat. Fennállt a veszélye, hogy a változások sorsa olyan irányba fordul, mint Kínában, ahol véresen verték le a Tienanmen téri tüntetést - tette hozzá.

Óriási kockázatok voltak ebben a rendszerben, és mindenki próbálgatta a rendszer határait - emlékezett Szájer József, hozzátéve, csak utóbb ismerték fel, hogy a határok feszegetésében bármeddig el lehet menni.

Az Európai Unió tíz évvel ezelőtti bővítéséről szólva megjegyezte, "kész helyzetben az tűnt a legértelmesebb, kikerülhetetlen dolognak", de a régi és az új tagok "egymással dűlőre sohasem jutottak".

Mivel a Nyugat azt várta, hogy az új tagállamok átvegyék sikerreceptjét, "hogy mi ehhez tudunk-e hozzátenni, arra nem voltak kíváncsiak"; "mi mindig Nyugatra néztünk, a nyugatiak meg magukra" - fűzte hozzá.

Filep Mária, a piknik ötletadója kiemelte: egyaránt a  megrendezés felé lökte őket Nagy Imre és mártírtársai újratemetése  és az a tény is, hogy a román határőrök golyóinak pár hét alatt több  Magyarországra menekülő ember esett áldozatul, mint a vasfüggönynél  évtizedek alatt.   
A rendezvény két legfontosabb fundamentumaként Habsburg Ottót, a  páneurópai mozgalom vezéralakját és Pozsgay Imre akkori  államminisztert említve kijelentette, szükség lenne egy újabb  páneurópai piknikre, mert a kiútkeresés Európa közepén ma is  időszerű.  

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, aki  1989-ben a zugligeti plébánián sok száz, Magyarországra érkezett, a  Nyugatra továbbutazás lehetőségét váró keletnémet ellátásáról  gondoskodott, azt emelte ki: az általa vezetett közösségben sajátos  szellemiség alakult ki, amelynek eredményeként az NDK menekülő  polgárainak problémájára magától értetődően adták meg "az igazi  emberi választ, a szeretetet".  

Érdekes példaként említette, hogy a közösség tagja volt egy  politikai menekült, aki korábban a romániai televízió  "fő-főmunkatársa" volt, így a plébánián az egyik diktatúrából  elmenekült ember segítette azokat, akik épp egy másik diktatúrát  hagytak maguk mögött a szabad élet reményében. 

Nagy László: "harminc véletlent tudnék sorolni, amelyek  közül, ha egy nem jön be, bukik az egész"

Tudatos  szervezés és szerencsés véletlenek sorozata vezetett negyedszázaddal  ezelőtt ahhoz, hogy sikeresen zárult a sopronpusztai páneurópai  piknik - emlékezett vissza az egyik szervező az akkori eseményekről  szóló soproni konferencián hétfőn.   

Nagy László, a Páneurópai Piknik í89 Alapítvány főtitkára arról beszélt, hogy határozott céljuk volt "a berlini fal  lebontása".

Páneurópai Piknik konferencia Sopronban. Fotó: MTI - Nyikos Péter


Hozzátette: "harminc véletlent tudnék sorolni, amelyek  közül, ha egy nem jön be, bukik az egész". Kezdve a szervezők  összetalálkozásával, a határnyitás ötletén és az ausztriai  engedélyek nyolc nap alatti megszerzésén át Pozsgay Imre  államminiszter támogatásáig, aki "nemcsak védelmet adott" nekik -  sorolta.

Gulyás Gergely: A jaltai rendszer a történelem talán legigazságtalananbb és legykegyetlenebb rendszere

A második  világháború után kialakult jaltai rendszer lebontásának egyik  legjelentősebb állomása volt a huszonöt évvel ezelőtt Sopronpusztán  rendezett Páneurópai Piknik - hangsúlyozta a negyedszázaddal ezelőtt  rendezett eseményre emlékező hétfői konferencián Gulyás Gergely  (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke.  

Mint mondta, a jaltai rendszer a történelem talán legigazságtalananbb és legykegyetlenebb rendszere, amely jólétben, szabadságban és demokráciában élőkre és diktatúrába, rabságra és nélkülözésre ítéltekre osztotta a kontinenst, amelynek bukása Európa egységét hozta el.

Szavai szerint erre az örökségre akkor vagyunk méltóak, "ha ezt a szabadságot mindannyian jóra tudjuk fordítani". 

Utalt rá: a páneurópai piknikkel és azzal, hogy nem sokkal  később Ausztriába engedték az országon keresztül Nyugatra tartó  keletnémeteket, 1956 után Magyarország ismét a világsajtó címlapjaira került, az események pedig megteremtették Európa  egységének lehetőségét, történelmi igazságtételt adva  Németországnak, amikor utat nyitott, hogy "két mesterséges államból  egy természetes jöjjön létre".   

Gulyás Gergely kiemelte: 1989-ben sikerült beváltani az 56-os  forradalom célkitűzéseit.   

Fodor Tamás (Fidesz), Sopron polgármestere beszédében arra hívta  fel a figyelmet: a negyedszázaddal ezelőtt történtek különlegessége,  hogy ilyen mérvű változások korábban "tűzzel és vassal következtek  be", akárcsak az, hogy nem a meglévő állami, politikai struktúrák,  hanem a civil szerveződések által generált mozgalmak voltak az  események kezdeményezői,végigvivői.  

Magas László, az egykori esemény szervezői által létrehozott  Páneurópai Piknik '89 Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet:  az időben előrehaladva mind széttartóbbak az egykori eseményekre  vonatozó visszaemlékezések, ezért arra volna szükség, hogy  mihamarabb elkészüljön a rendezvény "mindenki által elfogadott  tényfeltárása".  

Antall Péter, az Antall József Tudásközpont vezetője -  megjegyezve, "mindenkinek megvan a maga 1989-es története" -  arról  beszélt, az eseményeknek és az azokat évtizedeken keresztül megelőző  csendes ellenállásnak számtalan olyan névtelen hőse, áldozata van,  akikről szinte semmit nem tud az utókor.  

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti  képviseletvezetője szerint a piknik "békés és döntő lépés volt a  hidegháború által megosztott Európa újraegyesítése felé, míg  Hildigund Neubert, Türingia tartomány kancelláriájának államtitkára  azt emelte ki: a nyugatra menekülő keletnémetek, akikre az NDK  akkori államhatalma lövetett, nem akarták elhagyni hazájukat, de egy  olyan országban sem akartak élni, ahol "megállt az idő", ők viszont  az alapvető megélhetésen túlmutató "jövőt akartak".

Pozsgay Imre: a páneurópai piknik nélkül nem következett volna be a szeptember 10-i határnyitás

A szeptember 10-i határnyitás a páneurópai piknik nélkül nem következett volna be - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Pozsgay Imre egyetemi tanár, a huszonöt évvel ezelőtti rendezvény fővédnöke. Az akkori reformkommunista államminiszter visszaemlékezett az 1989. augusztus 19-i eseményekre, amelyek során a jelképes határnyitást kihasználva Sopron mellett több száz, az NDK-ból érkezett keletnémet menekült jutott át Magyarországról Ausztriába.

Pozsgay Imre felidézte, hogy a vasfüggönyt ő maga már 1988 októberében Európát kettéosztó, szégyenletes létesítménynek nevezte. Egy nemzetközi sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy az építmény ideje lejárt, műszaki feltételei elavulttá váltak, le kell bontani és Magyarország le is fogja bontani.

Az ezzel kapcsolatos munkálatok már januárban megkezdődtek és márciusra szinte teljes mértékben be is fejeződtek, noha mindezt nyilvánosan csak 1989. május 2-án jelentették be. Azt pedig már szavai szerint az akkori osztrák kancellár, Franz Vranitzky kezdeményezte, hogy június 27-én a két külügyminiszter, Alois Mock és Horn Gyula ünnepélyesen vágja át a gyakorlatilag már egyáltalán nem létező vasfüggöny utolsó darabját.

1989-et Pozsgay Imre történelmi évnek, a fordulat esztendejének nevezte. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett 1956 - nevéhez fűződő - újraértékelésére, Nagy Imre újratemetésére. Utalt arra is, hogy a nemzetközi helyzet kedvezett ezeknek a kezdeményezéseknek. Kiemelte Mihail Gorbacsov szerepét, felidézve, hogy az egykori Szovjetunió akkori vezetője beleegyezett abba, hogy véget vet a hidegháborúnak.

A szóban forgó kezdeményezések között említette a páneurópai pikniket is. Elmondta: Debrecenben akkori MDF-es vezetők úgy gondolták, hogy miután a vasfüggöny már lebomlóban van, elérkezett az ideje, hogy magyarok és osztrákok a határ mentén baráti találkozót tartsanak. Ez volt az alapgondolat, és annak megvalósításához a debreceniek a soproni MDF-szervezet segítségét kérték. Egyidejűleg két fővédnököt választottak, Habsburg Ottót és Pozsgay Imrét. "Elvállaltam, mégpedig azzal a törekvéssel is, hogy államminiszteri kapcsolataimat is rendelkezésre bocsátom" - emlékezett vissza.

"Fővédnökként tudomásomra jutott, hogy sok ezer Magyarországon tartózkodó német menekült keresi annak lehetőségét, hogy kijusson az országból" - mondta el Pozsgay Imre, hozzátéve: kapcsolatait felhasználta annak terjesztésére, hogy amennyiben augusztus 19-én Sopron felé járnak, - az ideiglenes határnyitás keretében - "kitalálhatnak" az országból.

A Németh Miklós vezette kormány addigra már véglegesen eldöntötte, hogy a német menekülteket nem adja ki az NDK-nak. Annak ellenére sem, hogy az akkori keletnémet külügyminiszter egyfajta kompromisszumot ajánlott fel Horn Gyulának. Ennek lényege az volt, hogy amennyiben Magyarország a kiadás mellett dönt, aki akar, az NDK-n keresztül Nyugatra mehet.

A kormány ezt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével kihirdette a menekülteknél, de senki nem jelentkezett, hogy visszatérne. "Körülbelül ennyi volt a bizalom saját hatóságaik iránt" - mondta Pozsgay Imre, felidézve azt is: az akkori Csehszlovákiában az NDK-s menekültek csak nyugatnémet felségterületnek számító helyen tartózkodhattak, és ha kiléptek az utcára, letartóztatták őket, és visszaküldték a keletnémet kommunista államba. Magyarország ugyanakkor még a hivatalos intézményeket is rendelkezésükre bocsátotta.

Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy nemcsak a piknik volt előre tervezett, hanem a jelképes határnyitás is. Eldöntötték azt is, hogy a határőrségnek nem lesz semmi teendője. Ez így is történt 1989. augusztus 19-én, amikor elindult a keletnémetek "rohama", a határőrség leeresztett fegyverrel szemlélte az eseményeket.

Fővédnökként szerepe a többi között az volt, hogy a pikniken részt vevő szervezeteknek a magyarországi engedélyeket beszerezze. Mint elmondta, munkatársai közreműködésével a magyar titkosszolgálatokat is igyekezett felkészíteni arra, hogy ne akadályozzák a keletnémet menekültek gyülekezését.

Személyesen azonban Pozsgay Imre nem volt jelen a pikniken, Habsburg Ottóval ugyanis megállapodtak abban, hogy mivel "kockázatos" lépésről van szó, jobb, ha vezető politikusok nincsenek ott. Ám mindketten üzentek, ennek lényege az volt, hogy eljött az ideje az Európát megosztó szemlélet elvetésének.

A páneurópai piknik - mint hangsúlyozta - merőben polgári kezdeményezés volt, ami a hivatalos politikát illeti, rajta kívül abban senki nem működött közre. A fővédnöki szerep ellátásához sem kellett engedélyt kérnie senkitől, Németh Miklós akkori miniszterelnöktől sem.
A piknik szavai szerint sorsforduló volt. Attól kezdve már végképp nem lehetett visszafordítani a dolgokat. A német menekültek a határáttöréssel lezárták az NDK történetét.

Németh Miklós kormányfő rögtön felismerte, hogy rendkívüli helyzet alakult ki, és kereste a kapcsolatot Helmut Kohl német kancellárral. Augusztus 25-én Horn Gyula külügyminiszterrel már Bonnban tárgyaltak Kohllal és külügyminiszterével, Hans-Dietrich Genscherrel, előkészítendő a szeptember 10-i hivatalos határnyitást.

Ami - mint Pozsgay Imre ismételten hangoztatta - az augusztus 19-i páneurópai piknik nélkül nem következett volna be. Mint ahogy a piknik és a határnyitás nélkül a hírhedt berlini fal sem omlott volna le november 9-én, hanem talán csak jóval később. A magyar szerepvállalás felgyorsította az eseményeket.

És hogy mi volt 1989 legfőbb tanulsága a többi között a páneurópai piknikkel? Pozsgay Imre szerint az, hogy a diktatúrát meg lehet szüntetni a nép, a társadalom közreműködésével.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trükkös csalók - Beszéljünk róla, mert az átverés megelőzhető!

A megnyerő modorú elkövetők ez idősek bizalmába férkőzve megkárosítják őket. Kihasználják a… Tovább olvasom