Gyújtókábelekre fenik a fogukat
A Lövérekben lakók elmondása szerint a madarak fészkében jelentős a nyestek okozta pusztítás. Az állat összepiszkítja a gépkocsikat is, sőt, számos esetben szétrágja a vezetékeket is. A megkérdezett autószerelők szerint a nyestek főképpen a gyújtókábelekre fenik a fogukat. A tönkrement kábelek beszerzése és az autó megjavítása esetenként 5–10 ezer forintba kerül.
Gyorsak, és van búvóhelyük
|
Területvédők
A nyest a XX. században lett igazi városlakóvá, attól azonban nem kell tartani, hogy valaha is annyi lesz belőle, mint mondjuk patkányból vagy galambból. Az emberhez ugyan hozzászokott, fajtársainak közelségét azonban nem tűri. Egész évben magányosan portyázik, és féltékenyen őrzi felségterületét. Minél több a táplálék és a búvóhely, annál kisebb területtel beéri: a nőstények 12-150 hektárt birtokolnak, a hímeknek kétszer akkora térre van szükségük. Még az anya is elűzi ősszel az utódait, és rendszerint soha többé nem találkozik velük. A nyestfiak új területet keresnek, de ez csak a szerencsésebbeknek sikerül. Sok fiatal állat elpusztul: autó üti el vagy kutyák tépik szét. |
Egyes feltételezések szerint kevesebb nyest merészkedne a lakott területekre, ha nem lennének elhanyagolt, néptelen kúriák a környéken, amelyek kiváló búvóhelyet jelentenek a kisragadozóknak.
Sopron gyepmestere, Nagy Dénes elmondta, nehéz a nyestek elleni védekezés. Egyrészt védett állatok, másrészt nincs is megfelelő eszköze arra, hogy befogja a gyors járású kisemlősöket.
Speciális megoldások
– Egy évvel ezelőtt is nagy gondot jelentett Sopronban a nyestek elszaporodása – említette Gergácz Gyula, a Soproni Városüzemeltetési Kft. főmérnöke. – Ezért tanulmányt készítettünk, mi módon lehetne a lakott övezetekből kitelepíteni a védett állatokat. A feladatra vadbefogásra specializálódott cégektől kértünk árajánlatot. A szakemberek a csapdák és a szükséges eszközök költségét közel másfél millió forintra becsülték, ehhez jönne még az üzemeltetés egyéb járulékos anyagi kihatása. Olyan szándék fogalmazódott meg a polgármesteri hivatal részéről, hogy a nyestinvázió elleni fellépést a város költségvetéséből fogják finanszírozni.
Nyestcselek (Forrás: vezess.hu)
A magyar nyestek az eltelt száz évben felvették ezt az európai nyestszokást: előbb pajtáinkba, istállóinkba, épületeinkbe költöztek be, és a baromfinépet dézsmálták, majd a 80-as évektől megkedvelték autóinkat is. Ha az ember egy szép tavaszi reggelen hiába próbálja elindítani amúgy megbízható kocsiját, lehet, hogy a hibáért egy nyest a felelős.
Nyestkárbiztosítást a biztosítók egyelőre nem kötnek, a gyárak azonban keresik annak a módját, hogyan tehetnék nyestbiztossá autóikat. Elektromos riasztókat szerkesztenek, és támogatják a városi nyestek életének megismerését szolgáló kutatásokat.
Az alaposabb megfigyelésekből kiderült, hogy a modern városi nyesteknek az élettere az autó. Bebújnak a karosszéria alá, hogy felaprítsák a gumi és műanyag alkatrészeket, oda húzódnak be a hideg elől, és oda cipelik a zsákmányukat is. Eközben talpmirigyük váladékával számunkra észrevehetetlenül megjelölik a helyet, hogy a másik nyestnek jelezzék: ez a terület foglalt! Minden tavasszal újra kijelölik területük határait, és ha idegen nyest szagát érzik, valóságos dühroham vesz erőt rajtuk, s ezt az autó és gazdája bánja.
Megfigyelők tudnak olyan autóról, amelyet hat hét alatt nyolcszor belezték ki a nyestek. A zoológusok szerint nem balszerencséről van szó, hiszen az autó mindennap két helyen parkolt. A helyi nyest a maga területének tekintette, s amikor a másik helyen állították le, az ottani nyest megtámadta az idegen hím szagával jelölt kocsit.
Háromezer, nyestek által megrongált autón végzett vizsgálatból tudjuk, hogy a károk többsége tavasszal keletkezik, és mindenütt csak kisebb területre korlátozódik. Rendszerint ott fordul elő ilyesmi, ahol a parkolóhely két szomszédos hím nyest territóriumának a határán van. Az autó védelmének legbiztosabb módja az, ha tudjuk, hol állíthatjuk le.
Hollandiában öt éven át rádiós nyakörvvel felszerelt állatokat követve figyelték a városi nyestek életét. Kiderült, hog egy jobbára éjjel mozgó nyestnek átlagosan öt olyan helye van, ahol gyakran tartózkodik, és további húsz-harminc helyen csak időnként bukkan fel. Tehát lehet, hogy egy körzetben csak egyetlen nyest él, de az ott lakók mindegyike a maga házi nyestjének hiszi.
Korábban:
Elszaporodó kisragadozók a Lövérekben (2002-07-28) >>
16°C
Hozzászólok! 
