Kisalföld logö

2018. 05. 23. szerda - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Mint a csiga, úgy zárkózunk Ausztriához

Csigalassúsággal zárkózott fel Magyarország Ausztriához az elmúlt két és fél évtizedben.
Magyarország ma távolabb van Ausztriától, mint 1988-ban – nyilatkozta nemrégiben Tölgyessy Péter egykori szabad demokrata és fideszes országgyűlési képviselő. A volt politikus állítását a számok nem támasztják alá, bár kétségtelen, hogy hazánk nem olyan ütemben közeledett, mint azt a rendszerváltáskor sokan remélték.

A Világbank adatai szerint Ausztria egy lakosra jutó bruttó hazai terméke az 1991-es 20.650 dollárról 2013-ra 45.079 dollárra nőtt, Magyarországé pedig 8256-ról 23.334-re.

Apró javulás

0,7 évvel került közelebb a magyar férfiak, 0,4 évvel a magyar nők születéskor várható élettartama osztrák társaikéhoz 1990 és 2013 között.
Míg nyugati szomszédunk gazdasági teljesítménye az 1989–90-es fordulat idején még két és félszerese volt hazánkénak, most valamivel kevesebb mint kétszerese. További négy-öt évtized múlva következhetne be az utolérés, ha ugyanilyen ütemben tudnánk közelíteni, erre azonban nincs semmilyen garancia. Más területeken is történt némi felzárkózás, például a születéskor várható élettartamnál, de a Lajtán túl még most is öt-hat esztendővel hosszabb életre számíthatnak az újszülöttek. Csupán játék a számokkal: ugyanilyen lendülettel 210–270 év múlva kezdhetjük meg az előzést...

A legérdekesebb adat az volna, hogy a fizetések terén mi a helyzet, sajnos azonban Ausztriában nem tesznek közzé átlagfizetéseket. Lapunk IngáZóna című, hetente megjelenő rovatából az azonban tudható, hogy a szomszédban három-ötszörösét fizetik ugyanazért a munkáért.

„A kormányzati stratégia az, hogy a térség vezető termelő bázisává váljon Magyarország. Ez javíthatja a munkanélküliségi és a foglalkoztatási mutatókat, azonban ahhoz nem járul hozzá, hogy a jövedelmek terén is felzárkózzunk. Azt csak úgy lehetne elérni, ha a magas hozzáadott értékű munkák száma, aránya nőne" – fogalmazott kérdésünkre dr. Lados Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központjának tudományos főmunkatársa. A szakember Ausztria fő előnyének azt látja, hogy ott a második világháború után nem szakadt meg a piacgazdaság. A hatvanas-hetvenes évekre így olyan erős kis- és középvállalkozói réteg alakult ki, amely a kilencvenes években már képes volt külföldi befektetésekre. Magyarországon külföldi terjeszkedésre a rendszerváltás után csak elvétve akadt példa. Dr. Lados Mihály hozzátette, hogy hazánkban sajnos nőttek a területi különbségek: a 20 legszegényebb európai régió sorában már négy magyar található, s a leszakadók az egész országot visszahúzzák.

A két ország közötti eltéréseket másként látják a kutatók és másként a kint dolgozók. A fertőszentmiklósi Ivánkovics Tímea a burgenlandi Boldogasszonyba (Frauenkirchenbe) ingázik, ahol eladóként dolgozik. „Itt a munkahelyeken sokkal elfogadhatóbbak a juttatások, a feltételek, s nem csak a pénzre gondolok. Minden túlórát kifizetnek, mindent szó nélkül adnak, ami jár, s ha letelt a munkaidő, nem várják el, hogy ingyen akár egy perccel is tovább maradjon valaki" – magyarázta az asszony, aki szerint a hivatalos ügyintézés is sokkal gyorsabb a határ túloldalán.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pörkölt rotyogott a tómalmi játszótéren - fotók

Családi juniálist és pörköltfőző versenyt rendeztek szombaton a tómalmi játszótéren. A versenyen 15… Tovább olvasom