Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Mestervizsgára készülnek az oktatók

Az iparkamarák már szervezik a mestervizsgákat, ami iránt nagy az érdeklődés.

– A gyakorlati képzőhelyek azért nagy jelentőségűek, mert a diákok nem úgynevezett tanműhelyekben, hanem cégeknél, vállalkozásoknál, valós feladatok közben és élő környezetben sajátítják el az adott szakma tudnivalóit. A 2015 szeptemberében életbe lépő szabályozás egy újabb előrelépést, minőségi szintet jelent a képzésben: csak ott foglalkoztathatják a tanulókat, ahol mestervizsgával rendelkezik az oktató – fogalmazott Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

– Sopronban és környékén százhetven fölötti a képzőhelyek száma, s közel hétszáz élő tanulószerződést kezel a kamara. A diákok mintegy negyven százaléka a vendéglátásban, húsz-húsz százaléka a szépségiparban és az építőiparban tanul, a többiek a vas- és
villamosiparban, gépészetben, autószerelésben, más egyéb szakmában.

A Tercia-hálózat negyvenkét diák gyakorlati képzésének helyszíne. Felvételünkön Horváth Dániel felszolgáló- és cukrásztanuló, aki két éve a Hubertuszban sajátítja el a szakmát. Fotó: Magasi
A Tercia-hálózat negyvenkét diák gyakorlati képzésének helyszíne. Felvételünkön Horváth Dániel felszolgáló- és cukrásztanuló, aki két éve a Hubertuszban sajátítja el a szakmát. Fotó: Magasi


A legnagyobb hozadéka e gyakorlatorientált rendszernek, hogy a cégnél, vállalkozásnál már úgy tekinthetnek egy-egy szorgalmas, jó képességű tanulóra, mint leendő munkatársra. Ez szintén ösztönző erőt jelent a szakképzés szintjének emelésére. Kiemelt cél továbbá, hogy a tanulók foglalkoztatásában érdekeltté váljanak a fogadóhelyek. Tavaly diákonként 440 ezer forintot, idén 450 ezer forintot igényelhetnek vissza az érintett vállalkozások.

– Egy-egy mestervizsga letétele ugyanakkor 300–400 ezer forintba kerül, ennek az összegnek a nyolcvan százalékát az EU és az állam fedezi kamarai pályázaton keresztül – folytatta Horváth Vilmos. – Sopronban hatvanöt leendő mester képzését finanszírozhatjuk, de az érdeklődők száma már most megközelíti a százat. Pályáztatjuk a helyeket, s ebben – például a hiányszakmák mellett – a képzésben részt vevők száma is befolyásoló tényező.

Terveink szerint Sopronban már az év első felében elindítjuk a mesterképzéseket, amelyek szakmától függően fél, egy évig tartanak. A területi kamarák keresik a saját forrásból való támogatás további lehetőségét is – tette hozzá az elnök.

A Tercia-hálózat negyvenkét vendéglátós diák gyakorlati képzésének színhelye. Major Vilmos, a Tercia Hubertusz kereskedelmi igazgatója elmondta, a Hubertuszban a konyhafőnök rendelkezik mestervizsgával. A felszolgálói munkakör esetében azonban ez még várat magára. E célból pályáznak is a kamaránál, hiszen a Tercia-érdekeltségek eddig is igen fontos szerepet töltöttek be a minőségi szakemberképzésben.


A megyében az autóipar a meghatározó.

– A megyei kamara közel 2500 tanulószerződést kezel és 650-nél több képzőhelyet tart számon – tudtuk meg Pális Ferenctől, a megyei kereskedelmi és iparkamara szakképzési vezetőjétől.

– A gazdasági szerkezetből adódóan nálunk a gépipar és az autós szakmák a dominánsak, tanulószerződéseink 38 százaléka idetartozik. Ezt követi a vendéglátás 22, majd az építőipar 16 százalékkal. A kereskedelemben és a szolgáltatási ágazatban ez az arány 12–12 százalék. A megyei kamara 200 mesterjelölt képzésére kapott támogatási forrást, de az igények ennél jelentősen nagyobbak. A mestervizsgákat az első félévben mi is szeretnénk elindítani. Prioritásként a gépipart célozzuk meg, hiszen itt van a legtöbb tanulószerződésünk.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhunyt Szentmargitbánya egykori polgármestere

Életének 84. évében elhunyt Andreas Waha, aki a nevezetes 1989-es határáttöréskor… Tovább olvasom