Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 14°C | 27°C Még több cikk.

Megszűnhet az intézmény önállósága

Győr–Sopron - Várhatóan április elejétől megszűnik a soproni József Attila Gyermekvédelmi Központ önállósága. Nagy Tamás igazgató továbbra is a gyermekvédelemben dolgozna.
A megyei közgyűlés mondja majd ki a végső szót a soproni József Attila Gyermekvédelmi Központ és a győri gyermekvédelmi központ tervezett összevonásáról. A javaslatot a napokban a szakmai bizottság elutasítás nélkül tárgyalásra alkalmasnak találta.

– A tervezet szerint az átszervezéssel éves szinten mintegy tízmillió forintot takaríthat meg a megyei önkormányzat – közölte a Kisalföld érdeklődésére Kara Ákos, a megyei önkormányzat alelnöke. – Feladataink ellátásához a kormányzati finanszírozás reálértéken folyamatosan csökken. Két éve minden intézményünknél – a szakmai és a hatósági elvárásokat betartva – azon dolgozunk, miként lehet minél kevesebb ráfordítással megoldani a működtetést. Önkormányzatunknak nincs olyan saját bevételi forrása, amely pótolni tudná ezeket a hiányzó összegeket.

Kara Ákos hozzátette, az összevont intézmények vezetését megbízottként Hegyi Attila, a győri intézmény igazgatója látja el. Nagy Tamás soproni igazgató április elseje utáni munkakörét pedig a megbízott vezető határozza meg. Amennyiben a közgyűlés igent mond az átszervezésre, akkor az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot írnak ki.
A Kisalföld információi szerint több nyugdíjas szakember dolgozik a gazdasági részlegeken. A munkáltatói jogokat természetesen az igazgató gyakorolja, aki saját hatáskörében dönt az elbocsátásokról. A soproni intézménynek az épületek bérbeadása, valamint az étkeztetés több millió forintos bevételt eredményez.

Nagy Tamás: Felére csökkent az engedély nélkül eltávozottak és az iskolai bukások száma. Fotó: Kisalföld-archívum

A helyiek bíznak abban, hogy ezek a pénzek továbbra is az intézménynél maradnak.

Lapunk az ügyben megkereste Nagy Tamást is, aki elmondta, amennyiben az új vezetés számít a munkájára, akkor továbbra is a gyermekvédelem szolgálatában marad.

– Az elmúlt két évben a megszorítások miatt mintegy negyvenmillió forintot kellett megtakarítanunk, ennek ellenére szerény nyereséget is elértünk. Az utóbbi időszakban felére csökkent az engedély nélkül eltávozottak, valamint az iskolai bukások száma. A jövőben is azon munkálkodom, hogy ezeket az eredményeket tovább javítsuk – zárta Nagy Tamás.

Olvasóink írták

  • 16. Németh József 2008. február 17. 09:16
    „Kedves Csilla!
    Nem tettem mást, mint te. Kiálltam a mundér becsületéért
    Én rendszeresen járok Sopronba. Évente legalább 2-szer. Kizárólagosan az intézetbe. Tavaly volt a 40 éves találkozónk. Ott volt egykor nevelőnk, Pálvölgy Árpi bácsi és egykori énektanár nénink Németh Marika néni (Lózsiné). Talán mindkettőt irmered is. Abban is igazad van, hogy Tibi bá baromságokat ír. A ´60-as években nagyon finom volt a kaja. Szép ruhákban jártunk. Voltunk a környéken gesztenyét szedni. Ebből plussz pénzünk volt.
    A környékbeli lakónak ha burkoltan is de azt írtam, hogy nem lett volna muszáj odaköltöznie. Ha pedig megtette, akkor fogadja el a környezetet. Ha segíteni nem akar, akkor legalább ne ártson rosszindulatú hozzászólásával.Az intézet vezetése nyitott minden segítségre. De pofázni könnyebb, mint segíteni.
    Jó lenne veled is felvenni a kapcsolatot. Az igazgató úrtól megkaphatod a telefonszámomat.
    Várom jelentkezésedet: Németh József.”
  • 15. Csilla 2008. február 16. 13:04
    „Kedves környék beli lakó. Az megsem fordult a fejében,hogy az intézt elöbb volt a Lőverek szivében mint ön oda költözött? Ki a betolakodó? A 100 éve otthont nyujtó ház vagy önök? Ja és higgye el ha tehetnénk be is fogadnánk minde eggyes MI gyereket.”
  • 14. Csilla 2008. február 16. 12:53
    „Én a 70-es 80-as években voltam az intézetben. Ja és ma is Sopronban élek. Nem értem a támadásokat. Akkor is most is voltak úgymond városi gyerekek akiket a rendőr hajkurászott és hajkurász lopásért garázdaságért. Mást sem tettünk mint probáltuk bizonyitani nem vagyunk rosszabbak a kintieknél.De ahogy elnézem a fene nagy szabadság sem nyitja fel azon emberek szemét akik eldöntötték:az intézeti gaz az enyém feltétlenül jó. Pedig a különbség csak annyi,hogy minket nevelők neveltek az életre és büsszke vagyok rájuk mert nem is akár milyen sikerrel.Nem tudom ki az a Tibor bá de azt sem honnan szedi ezeket a dolgokat minket senki nem vert szarrá de még megsem legyintett.Úgy gondolták, azt is tanitották a szó ereje sokkal többet ér.Ezt kikérem az akkor és ott dolgozó/nevelő tanárok nevében is.És bár ismeretlenül de köszönöm Németh József bátor kiállását melletünk.”
  • 13. tibor bá 2008. február 14. 22:05
    „Tisztelt eddigi hozzászólók!

    Valamennyi közöm nekem is volt ehhez az intézményhez, valamikor dolgoztam itt egypár évet. Nem akarom senkinek megmondani a "frankót", egy-két dolgot azonban biztosan állíthatok: Hosszú éveken át élősködtek a gyermekvédelem húsosfazekánál olyanok, akik a fizetésüket felvették, szó szerint "szarráverték" a rábízott gyerekeket, vezetőként szemet hunytak az ilyen esetek felett és lenyúlták a gyermekvédelemre szánt pénzeket mindenféle ügyes módszerekkel. Ezek a gyerekek valóban szerencsétlen sorsúak és megérdemelnék, hogy olyan emberek döntsenek a sorsukról, akik a hivatásuknak érzik a gyermekvédelmet, elkötelezettek és nem olyanok, akik a másik mocskos területről, a politikából csöppentek ide.”
  • 12. Németh József 2008. február 14. 14:32
    „Kedves PVA!
    Mint volt nevelőotthoni lakó úgy érzem kötelességem kiállni ezek mellett a gyerekek mellett.
    Ők ugyanolyan elesettek, mint a ´60-as években mi voltunk. Ugyanúgy szeretik egymást, mint mi szerettük. Ugyanúgy vágynak a szeretetre, mint mi vágytunk.Erre 1 példa:
    Az egyik alkalommal tett látogatáspm során átfogtam a vállát egy 10 év körüli fiúcskának és úgy beszélgettem vele. Ő hozzámbújt mintha közeli hozzátartozója lettem volna.Elgondolkodtam.Vajon én is ilyen lehettem? Búcsúzóul annyit mondott a gyerek, hogy "Józsi bácsi maga nagyon jó ember". A könnyeimmel küzködve hagytam ott a szobát. És itt van igazolva amit korábbiakban írtam: Ezek a gyerekek szeretethiányban szenvednek. NEM BŰNÖZŐK!!!!!!!!!!!!!
    Ezért is kérek mindnekit (Csatlakozva önhöz), hogy aki nem akar segíteni, legalább ne ártson!
    Németh József.”
  • 11. Feri 2008. február 14. 12:33
    „Sok sikert kívánok a további munkához! Remélem a javuló tendencia tovább folytatódik, a gyeremekek pedig megértik, hogy a békés szomszédság az Ő érdekük is.”
  • 10. pva 2008. február 13. 19:20
    „Tisztelt Németh JÓzsef Úr! Ismeretlenül is örömmel vettem jóérzésű EMBERSÉGES segitő szándékú megnyilvánulását.Engedje meg,hogy csatlakozzak az ÖN által elmondottakhoz egyúttal megkérek minden "józanúl gondolkodó" EMBERTÁRSAMAT,hogy fogjunk össze mert összefogva több emberséget szeretetet tudunk adni "házon belülre és "kivülre" egyaránt ill. összefogva visszatudjuk szoritani a GONOSZ GYÜLÖLETET!!!!!!!!!!”
  • 9. Németh József 2008. február 13. 15:06
    „Tisztelt Környékbeli Lakó!
    Én rendszeresen járok Sopronba. Érdekes, hogy szót tudok érteni ezekkel a "bűnözőkkel".
    Én nem nevelőotthon környékén lakok itt Pesten. Mégis mindennaposak a kalkótelepünkön a gépkocsifeltörések, lakás betörések, a gépkocsi lopások és a garázdaság. Pedig honvédségi lakótelepen lakok. Nem hiszem, hogy a valamelyik intézetből jönnek ide lopni, betörni. Én soha nem hagyok semmit a kocsimban.
    Ön általánosít. Az én időmben is voltak balhék. Sokszor állt rendőrségi, vagy határőrségi autó az intézet előtt. De ez egy-két gyerek műve volt. Persze, hogy akkor is voltak deviánsok. Mint ahogy most is vannak.
    Most sem mindegyik gyerek ilyen. Oda kell menni és fülöncsípni azokat akik randalíroznak, garázdálkodnak. Nem pedig közömbösen elmenni a problénma mellett. Én még mindig azt tudnám javasolni, hogy menjen be az igazgató úrhoz és beszéljék meg a problémát. Ön szerint mivel lehetne kiküszöbölni ezeket az eseteket? Ez sokkal emberibb lenne, mint vagdalkozni. Mindenre van megoldás.
    Tisztelettel: Németh József.”
  • 8. környékbeli lakó 2008. február 13. 14:36
    „Tisztelt NÉmeth József Úr!
    Én elhiszem, hogy akkor amikor Ön volt a nevelőintézet lakója, akkor rend volt, stb. Én nem köpködöm le azokat a gyerekeket.
    Sajnos Ön Budapestről nem egészen látja jól a helyzetet. Nekem szeméyles tapasztalataim vannak! A mi autónkat "csak" háromszor törték fel nevelőotthonos gyerekek, a környéken nagyon sok a betörés, az utcai verekedés, a bolti lopás!!! A Tesco munkatársait kellene megkérdezni, hogy hány gyerek lop az üzletből! A Jószef Attila úti otthon oldalában számtalanszor rendőrségi kocsi áll gondolom nem alaptalanul. Sötétben cigit kérnek fiataloktól, s aki nem ad nekik azt jól megverik! Hurrá! Egyébként hallottam régebben olyan híreket, hogy talán templomot építenének a helyére, ennek én is jobban örülnék! Most 2008-at írunk és ez a mostani helyzet! Sajnos!”
  • 7. Németh József 2008. február 13. 14:00
    „V É G E. A levél elejét lentebb lehet megtalálni.
    A "környékbeli lakó"-hoz írott válasz 4. része.
    Ezek a gyerekek nem saját jószántukból vannak ott. Ilyen, vagy olyan indokkal a gyámhatóság tette őket oda. Van olyan akit eldobtak a szülei. Van olyan akit ütöttek vertek otthon.
    Valamennyi gyerek sérült. Leginkább lelkileg. Nem elítélni kellene őket, hanem segíteni. Vagy ha erre nem hajlandó, akkor lehet válttoztatni. Az intézmény 100 évew ott áll. Ön mióta lakik a Löverek alján? A harmadik lehetőség pedig, hogy alaptalanul nem ítélünk el egy közösséget.
    Én ki mertem írni a nevem, mert nem szégyellem és nekem még megvan a gerincem.
    De ha személyesen szeretne velem beszélgetni akkor nagyon szívesen elutazok Sopronba (jelenleg Bp-n lakok), akkor Nagy Tamáson (a gyermekotthon igazgatója) keresztül elérhető vagyok.
    Egyébként Pva-val maximálisan egyetértek.
    Üdvözlettel: Németh József
    Egykori nevelőotthoni lakó.”
  • 6. Németh József 2008. február 13. 13:44
    „A "környébeli lakó"-hoz írott válasz 3. része.
    Nem tudja, hogy milyen rossz érzés, hogy nincs kihez odabújni, ha fáj valami.
    Mi annakidején úgy aludtunk el, mintha tesvérek lennénk. Átöleltük egymást. Nagyon szerettük egymást. mind az 56-an.
    Most bizonyára azt gondolja magában,. hogy mi köze van az egészhez. Ha ez igaz, akkor sürgősen menjen el ortopédiára és csináltasson 1 műgerincet!
    Miért is? Ön pálcát tört azok felett akiket nem ismer. Ez a legkönnyebb. A középkorban is ez volt a szokás. Elég volt valakire egyszer mondani, hogy boszorkány. Pálcát törtek felette és elégették. Ön is ezt az eszmét követi. Pedig az ott lakó gyerekek nagy többsége becsületes, jóravaló. Arról pedig nem ők tehetnek, hogy odakerültek. De a társadalom igenis tehet róla! Ön is, én is, más is. Ön gyerekeket ítél el néha semmiségért. De biztosan megtűri maga körül a bűnt.
    Szeretet nélkül üres vagyok. Az idézet János evangéliumából van. Nem csak a hozzátartozoinkat kell szeretni. De önt nem tanították meg erre a szülei.
    folyt köv.”
  • 5. Németh József 2008. február 13. 13:27
    „A környékbeli lakóhoz írott levél folytatása
    Most olvastam át a levelet. Elnézést kérek a gépelési hibákért, de nem vagyok gépíró.
    Higyje el Kedves Levélíró, hogy nekünk sem volt más bűnünk, mint a nevelőotthonos létünk.
    Ön csak vagdalkozik. Fröcsög önből a gyűlölet. De tett-e valamit azért, hogy változtasson a helyzeten? Hányszor volt bent a gyermekotthon igazgatójánál? Látta-e már belülről az intézményt? Tudja-e, hogy milyen gondokkal küzdenek a nevelők? Tudja-e, hogy milyen gondokkal küzdenek a lakók, a gyermekek? Ön kibújik a felelősség alól. Igenis valamennyien felelősek vagyunk ezekért a gyermekekért. A mi adópénzeinkből jut rájuk is. Így érzésem szerint ön a kollektív feleősség alól akar kibújni. Persze ez a könnyebb megoldás.
    Ön nem tudaja milyen érzés az, hogy nem mondhatja senkinek: SZERETLEK. Nem tudja milyen érzés a szeretethiány.

    Folyt köv.”
  • 4. németh József 2008. február 13. 13:08
    „Keves "körnékbeli lakó"!
    A kisbetűk nem véletlenek.
    Nem tudom, hogy ön mióta lakik ot ahol lakik. A József Attila Gyermeotthon 100 éve működik. Nem hiszem, hogy ön is 100 éve lakik ott.
    Én 1967-ig az ön által megvetett "mi gyerekeink" közé tartoztam.
    Közöttünk is volt néhány deviáns (Bocsánat! Nem biztos, hogy tudja a művelt levélíró - kezelhetetlen) gyerek,. De a többség igenis normális volt. Én például hivatásos katona voltam 26 évig Jelenleg nyugállományúvagyok. Az 56 fős csoportunkból 1 fő lett bűnöző és egy fő züllött le annyira, hogy az Ágfalván működő szocális gondozó lakója.
    Az átkosban nem m,ehettünk ki hétköznap. Kimenő csak vasárnap délután 14-18 óráig volt. Hétköznapokon lenn játszottunk az udvaron. Fociztunk, fogócskáztunk, mint általában as gyerekek. Nemegyszer kiabáltak nekünk be gyerekek a kerítésen kívülről, hogfy szeét lelencek. A felnőttek közül még be is köpdöstek néhányan. Pedig a légynek sem ártottunk. Valószínű, hogy ön is ezek közé tartozik.
    A levélből buzog a rossz indulat. Folytatom, mert már 2x eltünt karakter hiány miatt.”
  • 3. környékbeli lakó 2008. február 13. 08:37
    „Kedves pva!
    Segítő szándékot máshol is lehet gyakorolni, nem a Lőverek szívében! Én a többi lakótársam nevében nyilatkozom szomorú tapasztalatokkal a hátunk mögött!!! A gyerekeink nem mernek sötétben közlekedni az utcán! Ez azért szomorú!
    Javasolnám fogadja be Ön a "MI" gyerekeinket!
    Tisztelettel: környékbeli lakó”
  • 2. pva 2008. február 12. 17:42
    „kedves környékbeli lakó! szomorú,hogy az önös érdekét a megelőzés és a segitőszándék elé helyezte!!!! igaz elöbbi könnyebb,utóbbi munkával jár! A hányatott sorsú gyerekek is a "MI" gyerekeink. Tisztelettel: aggodó állampolgár”
  • 1. környékbeli lakó 2008. február 12. 13:09
    „Az egész József Attila utcai gyermekotthont be kellene zárni!
    A környékben lakók rettegnek a betörésektől, verekedésektől!
    A Lőverekben nincs helye ennek az intézménynek!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szélviharok után még mindig tart a takarítás

Sopron - A viharok miatt kidőlt fák utolsó rönkjeit is eltávolítják az Erzsébet-kertből és a Deák… Tovább olvasom