Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Megélhetésüket féltik a nádaratók

A magyar vállalkozók között felzúdulást okozott, hogy a Fertő tó magyar oldalán osztrák gazda kezdett nádaratáshoz.
A magyar vállalkozók között felzúdulást okozott, hogy a Fertő tó magyar oldalán osztrák gazda kezdett nádaratáshoz. Az Édukövizig, mint a Fertő vagyonkezelője szerint nem történt semmi szabálytalanság.

– Azt nem értjük, hogyan foghatott magyar oldalon nádaratáshoz egy olyan osztrák gazda, akinek nincs is nevére kiállított engedély – sérelmezte felindultan Varga József, szakipari vállalkozó, aki tíz éve aratja a fertőrákosi virágosmajori csatorna és a Rákos patak közti területen a nádat. – Féltjük a megélhetésünket, hiszen ha egy megjelenik, jön majd a többi is. Mi hiába fejlesztettük tavaly is több mint húszmillió forintért a gépparkunkat, félő, hogy az osztrákok majd elcsábítják munkásainkat, akik tisztában vannak a Fertő tavi nádas adottságaival. ÚŰ

– Megkérdeztük az illmici (Illmitz) gazdát, Ottmar Kroisst, milyen alapon kezd nálunk nádaratáshoz? – folytatta a fertődi vállalkozó. – Azt válaszolta, egy, a vízügyi igazgatósággal kötött adásvételi szerződés értelmében kilenc évre kapott nádaratási engedélyt. Mi ezen igen elcsodálkoztunk, hiszen jól emlékszünk arra a pályázatra, amelyet erre a területre négy éves időtartamra írt ki a vízügyi igazgatóság.

– A nádaratást egyrészt négy évre hirdették meg, tehát nem értjük, hogyan lett ebből kilenc – adott hangot aggodalmainak Varga József. – Azt is érdekesnek találjuk, hogy a vagyonkezelő – a vízügyi igazgatóság – miképpen köthet megállapodást egy olyan osztrák állampolgárral, akinek nincs is Magyarországon bejegyzett vállalkozása.

Ki kapja a támogatást?

– Azt is nehezményezzük továbbá, hogy a vagyonkezelő nem kötött velünk haszonbérleti szerződést, így gyakorlatilag meggátolta indulásunkat az uniós agrártámogatási pályázaton – folytatta Varga József. – Hektáronként több mint húszezer forintról lenne szó. Amikor kérvényeztük a szerződéskötést, azt válaszolták, egyáltalán nem szerepelhetünk ilyen jövedelempótló uniós támogatási pályázatokon. A vízügyi igazgatóság viszont benyújtotta igényét, sőt tudomásunk szerint fel is vették a pénzt.

„ Szabályosan jártunk el"

– A törvény értelmében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövizig) a felelős a vízminőségi célú nádgazdálkodásért – kezdte válaszát Janák Emil igazgató. – Szabályosan jártunk el, amikor meghirdettük nádvágásra a még szabad területet, miként tesszük ezt évek óta. Kértük a hazai gazdákat, jelentkezzenek érte, mégse tették, pedig a kedvükért még a határidőt is meghosszabbítottuk. Végül erre a nádasra csak az az osztrák vállalkozó nyújtotta be igényét, aki Ausztriában már hét éve foglalkozik nádvágással, tehát vele kötöttünk adásvételi szerződést. Mivel az igazgatóság rendelkezik nádaratási engedéllyel, ezt a feladatot átruháztuk az illmici gazdára.

Ökológiai célú milliók

– Ami pedig az agrár-környezetvédelmi uniós támogatást illeti, annak célja nem a profitorientált termelés, tehát a nádaratás ösztönzése, hanem az ökológiai, vízminőségvédelmi feladatok ellátásának a megkönnyítése – szögezte le Janák Emil. A támogatást a földhasználó kapja – bírósági végzésünk van arról, hogy esetünkben mi vagyunk azok –, s nem a nádarató, aki gyakorlatilag csak a termést takarítja be, s klasszikus értelemben véve nem gazdálkodó. A csatornakotrás, a vízszintszabályozás, a vízminőség biztosítása egyértelműen a mi feladatunk, ezért is nyertük el az ezer hektár után járó – utófinanszírozási – 20 millió forintot. Az eredetileg négy évre szóló megállapodás érvénye pedig kölcsönös megállapodás eredményeként bővült kilenc évre.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Luxusadó van, de még sincs

Az Országgyűlés tavaly az adócsomag részeként elfogadta a luxusadóról szóló törvényt. E jogszabály alapján idén a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok (telekhányaddal együtt) tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték fél százalékát kell befizetniük az önkormányzatoknak. Ebből pedig Sopronban is akad jó néhány. Egy 120 millió forintos lövéreki ház után 100 ezer forintot kell évente fizetni Tovább olvasom