Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

Másfélszeresére nő Sopron

Sopron – reményeim szerint – a jövőben „tudásközpontként” lesz ismert, egy olyan városként tartják számon, amely visszanyerte természetes vonzáskörzetét és amely környezetével együtt fejlődik – jelentette ki Walter Dezső polgármester.

A soproniak életminőségét, az itt élők komfortérzetét számos tényező befolyásolja. Alapvető kérdés, hogy a következő években meddig terjed a város és megteremthetők-e a fizikai növekedés infrastrukturális feltételei. Valamint, hogy a mindenkori városvezetés milyen irányokat jelöl ki, milyen fejlesztések mellett teszi le a voksát. Az utak és az alapvető közművek kiépítettségében jelenleg nagy az elmaradásunk.

Walter Dezső szerint Sopron szerencsés, mert lakosságszáma nem mesterségesen emelkedett 54 ezerre, fejlődése egy természetes folyamat része. – Sopron a következő év májusában visszanyeri elvesztett státuszát, még akkor is, ha közigazgatási határai nem változnak – fejtette ki a polgármester.

Az úthálózat kiépítésénél tűnik legnagyobbnak a lemaradás
– Sopron a jövőben az iskolavárosi múltra és a nagy hírű egyetemre alapozva olyan „tudásközponttá" válhat, amely függetlenítheti magát a vándorló tőkétől – folytatta Walter Dezső. – A város és az itt élő emberek jövőjét ugyanis nem lehet a bizonytalanságra alapozni. Ezért karoltuk fel a tudós társaságot, ezért támogatjuk, hogy a Dunántúlon Veszprém után Sopron legyen a második akadémiai központ. Ehhez egy épület biztosításával járulunk hozzá.

A fejlődés fizikai határai

Sopron jelenleg érvényben lévő településszerkezeti terve ötven százalékkal növeli meg a belterületet. Fejlődésének fizikai határai északon és északkeleten a tervezett M9-es út – a határkilépőtől a Virágvölgyön, Tómalmon és a Pihenőkereszten át a szennyvíztisztítóig –, északnyugaton a plaza fölött húzódó, szintén még csak rajzasztalon látható, a 84-es főutat és az Ágfalvi utat összekapcsoló út, délen pedig az Egeredi-domb és a harkai plató.

Nem európai viszonyok

– A településszerkezeti terv minimum tíz évre jelöli ki a kereteket – mondotta Kuslits Tibor főépítész. – Az elmúlt időszakban nagy nyomás nehezedett a városvezetésre, hiszen sokak érdeke diktálta, hogy külterületeket nyilvánítsunk belterületté, megnyitva a lehetőséget az építkezések előtt. Az már más kérdés, hogy az infrastrukturális fejlesztések helyenként elmaradnak az előírtaktól. A Virágvölgyben például eredetileg csak a szennyvízcsatorna megépítése után lehetett volna építkezni, de ezt a mostani városvezetés úgy változtatta meg, hogy az építési engedélyhez elegendő, ha igazolják belépésüket a közműépítő társaságba. Használatbavételi engedélyt viszont csak akkor kapnak, ha valóban rákötöttek a szennyvízhálózatra. Ma még nem tartunk ott – elsősorban a lakosság teherbíró képességét tekintve –, hogy csak az összközművek kiépítése után lehessen elkezdeni az építkezéseket. Ennek következtében aztán egyáltalán nem európai viszonyok alakulnak ki egy-egy területen.

Ki finanszírozza az útépítést?

– Az infrastruktúra kiépítése alapvető kérdés – vélekedett Szóka Sándor, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának főtanácsosa. – Számításaink szerint a mostani településszerkezeti terv mintegy 30–40 kilométerrel növeli meg útjaink hosszát. A kérdés persze, hogy ki finanszírozza az útépítést. Az építési törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatnak, hogy utakat építsen és hogy teljes egészében vagy részben ráterhelje az érintettekre. Ehhez azonban az önkormányzatnak nagy összegű forgóalappal kellene rendelkeznie, de a jelenlegi helyzetben ez sem lenne megoldás, mert nagymértékben megnövelné az építtetők terheit. Évente mintegy százmillió forint áll rendelkezésre, hogy a különböző útépítő közösségeket támogassuk. Csak a jelenlegi úthálózat rendbetételére 3–4 milliárd forintra lenne szükség. 

A szennyvízhálózat bővítése a következő évben kezdődő, úgynevezett ISPA-programmal gyakorlatilag megoldódik, tudtuk meg Havas Andrástól, a vízmű műszaki igazgatóhelyettesétől. Mindenhol kiépülnek a gerincvezetékek, és a fejlesztés eredményeként napi húszezer köbméter szennyvízkezelésre nyílik lehetőségünk. Ez elvben 150 ezer embernyi várost jelent.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Araszoló kamionsorok a határokon

A Kisalföld helyszíni szemlét tartott a nyugat felé tartó, teherforgalmat kezelő határátkelőkön. A… Tovább olvasom