Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Magyar iskola a megmaradásért

Iskolát és közösségi házat avatott Kósteleken, egy gyimesi csángó magyar kisfaluban a soproni Lions klub.

A karitatív szervezet két éve segíti az ott élőket magyarságuk megőrzésében.

Hétszáz lelkes gyimesi csángó magyar kisfaluban vállalt missziót a soproni Lions klub. Magyar nyelvű iskolát és közösségi házat álmodtak meg a Csíki-havasokban, a helybéliek által Hárompataknak nevezett meseszép völgyben található településen.

– A Szegedi Tudományegyetem jogi karán 1978-ban jogászként végzett évfolyam- és egykori katonatársaimmal, a szegedi rotarysokkal és hagyományőrzőkkel 2008-ban jártunk először Kósteleken. Magával ragadott, amit ott láttunk és tapasztaltunk – mesélte elöljáróban dr. Ocsák József, a Lions Club Sopron előző ciklusának elnöke. A falu két-három család kivételével színmagyar, mindenki az anyanyelvét használja, de magyarul írni és olvasni nem tudtak. Öt évvel ezelőtt került oda két fiatal székelyföldi pedagógus, Imre Éva és Ferencz András, akik a gyerekeknek magyar nyelvet tanítanak és szervezik a közösségi, kulturális életet.

A falu a helyi Szellő néptánccsoport és a Zerkula emlékzenekar szívet melengető műsorával köszönte meg a segítséget.
A falu a helyi Szellő néptánccsoport és a Zerkula emlékzenekar szívet melengető műsorával köszönte meg a segítséget.

– Két évvel ezelőtt, éppen ottjártunkkor bontották fel az ideiglenesen iskolának használt épületre a szerződést – folytatja a Lions-program történetét dr. Ocsák József. – Azonnal elhatároztuk: Kóstelekre állandó magyar iskola kell. 2009 februárjában írtuk alá a szegedi Rotaryval és a Magyar Csángó Szövetséggel közösen a csíkszeredai közjegyzőnél a Vrancsán-porta megvételére a szerződést. Ezen egy parasztház állt és egy düledező csűr. Előbbiből a pedagóguslakást alakítottuk ki még abban az évben, a csűr mellé pedig tantermet építettünk, ami idén februárra készült el. Ez utóbbit teljes egészében a soproni Lions finanszírozta, a falán védnöki tábla is őrzi majd ennek emlékét. Közben elkezdődött a csűr felújítása is, amiből közösségi épületet alakítunk ki. A nagyteremmel egy héttel ezelőtt, ottjártunkkor végeztek a mesterek, így a tanteremmel együtt fel is avattuk azt. Az ünnepségen a helyi Szellő néptánccsoport és a Zerkula emlékzenekar szívet melengető műsorával köszönték meg a helyiek, hogy ilyen távolról is gondolunk rájuk és segítjük őket őseik nyelvének, kultúrájának megőrzésében.

Az új iskolának a gyerekek örültek a legjobban.
Az új iskolának a gyerekek örültek a legjobban.

A közösségi házban hátravan még a vizesblokk felszerelése és a fűtési rendszer kiépítése, valamint a tetőtérben 4–5 vendégszoba kialakítása.

Az épületegyüttes ugyanis csángó központként működik majd, ahol a környékbeli gyimesi csángó, valamint a Kárpátok túloldaláról érkező moldvai csángó gyerekek nyaralhatnak, táborozhatnak. A soproni Lions klub eddig hozzávetőlegesen kétmillió forinttal támogatta a kósteleki segítőprogramot. A munkálatok befejezéséhez még 4–5 millió forintra van szükség, aminek előteremtéséhez a többi segítő mellett a soproniak is szeretnének hozzájárulni.

A soproni Lions klub eddig hozzávetőlegesen kétmillió forinttal támogatta a kósteleki segítőprogramot. A munkálatok befejezéséhez még 4–5 millió forintra van szükség, aminek előteremtéséhez a többi segítő mellett a soproniak is szeretnének hozzájárulni.
– Igen nehéz helyzetben vannak a gyerekek, mert óvodába kerülésükkor szinte egyáltalán nem tudnak románul – ecseteli az ott élők helyzetét a ˝tanár bácsi˝, Ferencz András. – Magyarul viszont írni, olvasni nem tanították meg őket a román iskolában. A faluban szolgáló Solomon Antal plébános több mint harmincéves áldozatos munkájának köszönhetően a hittanórákon azért mégis elsajátították az alapokat, aminek a későbbiekben nagy hasznát vették. A magyar oktatásban 2005-ben történt előrelépés. A Magyar Csángó Szövetség kezdeményezésére, a többi csángó magyar faluhoz hasonlóan, itt is elindulhatott a magyar oktatás. Először iskolán kívül, majd a hivatalos iskolai oktatás keretein belül is heti három órában.

Galéria!


András arról is beszélt, hogy Kósteleken a magyar oktatás bevezetése nem ütközött olyan akadályba, mint a többi moldvai faluban. Az állami iskola vezetősége itt sem fogadta kitörő örömmel a magyarórák tantervbe iktatását, de a szülők kikövetelték azt, így kénytelenek voltak elfogadni, hogy egy tantárggyal több lesz a tanrendben. Szerencsére hamar elérték, hogy az összes kósteleki gyerek – mintegy hatvan – járjon magyarórára, még az a pár is, akik román családban nevelkednek. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a magyarórák játékosak, gyermekközpontúak. (András az állami iskolában tanítja a magyart, párja, Éva pedig délutánonként a magyarházban.)

Ferencz András
Ferencz András

A két fiatal tanár nemcsak a gyermekek anyanyelvi oktatását vállalta, kultúrmissziót is betöltenek.

– Amikor megérkeztünk a faluba, azt láttuk, hogy a fiatalságnak alig van szórakozási lehetősége. Leginkább a helyi kocsmában ütötték el az időt – egészíti ki párja beszámolóját Éva. – Arra gondoltunk, néptánccsoport létrehozásával jó lenne feléleszteni a hagyományokat. Azóta a tánccsoportba, ami a Szellő nevet kapta, szinte a teljes fiatalság bekapcsolódott. Olyan közösséget sikerült összekovácsolni, amely a szórakozástól a munkáig mindenben összetart. Azóta több hazai és külföldi rendezvényen visszatérő meghívottak táncosaink.

A falu nagy problémája, hogy munkalehetőség gyakorlatilag nincs. A családok gazdálkodásból, főként állattartásból tartják fenn magukat. Pénzre azonban nehéz szert tenni, mert a megtermelt javak értékesítése sem egyszerű. Az út személyautóval szinte járhatatlan, főként az esős időszakokban. Pedig a 846 méter tengerszint feletti magasságban elterülő település gyönyörű havasi környezetben található, fenyvesektől körülvéve. Ezért több-kevesebb sikerrel a falusi turizmus fellendítésével is próbálkoznak a helyiek.

Az avatásra összegyűlt a falu apraja-nagyja. Háttérben a felújított pajta és a kis iskolaépület.
Az avatásra összegyűlt a falu apraja-nagyja. Háttérben a felújított pajta és a kis iskolaépület.

Az iskola és a közösségi ház avatására érkezett soproni Lions-tagokat végtelen szeretettel fogadták a helyiek. Lovas kocsikkal mentek eléjük a műútig, mivel a busz nem birkózott meg az ottani útviszonyokkal. Az iskola avatására összegyűlt a falu apraja-nagyja. Solomon Antal plébános szentelte meg a falakat, dr. Ocsák József az adományozók nevében szólt, majd Solomon Adrián, a Magyar Csángó Szövetség elnöke mondott köszönetet az önzetlen segítségért, aki beszélt az ott élők helyzetéről is.

Mint elmondta, 220 ezer csángó magyart tartanak nyilván, abból 62 ezer beszéli a magyar nyelvet. Legnagyobb lélekszámú a moldvai csángó közösség. A moldvai magyarság nem rendelkezik polgári magyar identitástudattal. Történelmi okokból ők nem a nemzetiséget, hanem vallásukat tartják a legfontosabbnak. Sok faluban különösen a felnőttek nagyon szépen beszélnek magyarul, a magyar nyelv archaikus, néha román kölcsönszavakkal tűzdelt változatát. A csángó gyerekek oktatását az úgynevezett keresztszülőprogrammal is támogatják. (Minderről bővebben a www.csango.ro honlapon is olvashatnak.) A soproni Lions-tagok útjuk során a külsőrekecsini gyermekek házát is meglátogatták, ahová szintén vittek ajándékokat. Székelyföldön pedig felkeresték a magyarság történelmi emlékhelyeit, ahol egy-egy koszorúval emlékeztek a hősökre.

Olvasóink írták

  • 1. adalfold 2010. augusztus 14. 01:21
    „LÉTEZIK MÉG ILYEN?
    ez fantasztikus.:)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kamion és személyautó ütközött Lövőn - két súlyos sérült

Egy férfi és egy kisfiú súlyos sérüléseket szenvedett, amikor autójuk egy kamionnal ütközött a 84-es… Tovább olvasom