Jelentős eredmények hangzottak el a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Tudományos Doktorandusz Konferenciáján
A Nyugat-magyarországi Egyetem, szellemiségét tekintve „zöld Egyetem", karait a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ezt a szemléletet népszerűsítik a karokon zajló tudományos tevékenységek, számos területet érintve. Célunk, hogy ezek a –gyakran a régió életét is komolyan érintő- kutatások eljussanak az Egyetem falain kívülre is.
Az Egyetem Erdőmérnöki Kara a TÁMOP 4.2.3- 08/1-2009-001 projekt keretein belül Doktoranduszok Tudományos Konferenciája az Erdőmérnöki Karon címmel tartott rendezvényt a közelmúltban, melyen lehetőséget kaptak doktoranduszaik kutatásaik bemutatására.
A Karon található Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola és a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola doktoranduszai egész napos, nagy sikerű tudományos konferencián mutatkozhattak be a Kar Erzsébet kerti oktatási tömbjének nagyelőadóiban. A konferencián 45 előadást és 10 kiállított posztert hallhattak és láthattak az érdeklődők biokörnyezettudomány, geokörnyezettudomány, környezetpedagógia és geoinformatika szekciókban.
A tudományos tanácskozás lehetőséget biztosított az Erdőmérnöki Karon működő doktori iskolák PhD hallgatói számára szakmai-tudományos munkájuk, eredményeik bemutatására, egymás kutatási területének megismerésére, további szakmai kapcsolatok kialakítására. A tudományos konferenciát sikeresnek értékelték a szervezők és a résztvevők, akik a műszaki-, informatikai és természettudományi területek iránti társadalmi- és szakmai érdeklődést kívánták felkelteni, és megtartani.
A kutatások megkérdőjelezhetetlen aktualitással és számos új eredménnyel szolgálnak.
Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola doktorandusza, Velekei Balázs legújabb kutatása szakterületén belül mérföldkövet jelent. Kétéltű-és hüllőfajok kutatását végezte a Sopron környékén található élőhelyeken, különös tekintettel a Soproni-hegységre és Szárhalmi-dombságra.
A terület herpetológiai szempontból kevéssé kutatott, ezért a vizsgálat időszerűségéhez kétség sem férhet. Velekei Balázs az eddigi kutatásokhoz számos új adatot tudott hozzátenni, így nem csupán a herpetológiai atlasz elterjedési térképei pontosíthatók, hanem egy olyan - mind faj, mind egyedszámban - rohamosan fogyatkozó állatcsoport magyarországi előfordulásait tudta aktualizálni, amelynek védelmében a tapasztalatok szerint éppen az információhiány okozza a legtöbb problémát.
Polgár András, az Erdőmérnöki Kar Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola doktorandusza olyan témán dolgozik, melytől a sajtó is hangos már jó ideje. Az elmúlt időszakban ugyanis világszerte számtalan kisebb és súlyosabb környezetszennyezési baleset fordult elő. Ezek mutatják a legvilágosabban, milyen következményekkel jár a környezettudatos vállalatirányítás (KVI) hiánya és a nem megfelelő eljárások alkalmazása.
Célja a környezeti hatótényezők feltárása során az azonosítás és értékelés vizsgálata volt, mely környezettudományi alapját képezi a vállalati rendszerek kiépítésének. Polgár András kutatását a hazai és régiónkban működő ISO 14001 szabvány szerinti KIR-t alkalmazó vállalatok és a vezető KIR tanúsító cégek között végezte, kérdőíves módszerrel. A kutatásának jelentősége hazai helyzetfeltáró jellegében rejlik.
26°C
Hozzászólok! 
