Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Könnyezve vette át rubindiplomáját

Többször is elérzékenyült Stubna Valérné Payrich Ilona azon az ünnepségen, melynek keretében átvehette rubindiplomáját. Az okiratot az egykori alma mater dékánja küldte el a nyugdíjas pedagógusnak.

Stubna Valérné Payrich Ilona szemébe könnyek gyűltek, mialatt az őt köszöntő gyerekeket hallgatta a szerdai ünnepségen. Kovács András, az Orsolya-iskola igazgatója kíséretében érkeztek a diákok a nyugdíjas pedagógus rubindiplomájának átadására.

– Élete elkötelezettségről, odaadásról tanúskodik, s köszönet jár azért, mert nem hagyta el sem az iskolát, sem a templomot – tolmácsolta az Apáczai-kar dékánjának, Cseh Sándornak a jókívánságait Kovács András.

Stubna Valérné Payrich Ilona szemébe könnyek gyűltek, mialatt az őt köszöntő gyerekeket hallgatta az ünnepségen. Fotó: Magasi
Stubna Valérné Payrich Ilona szemébe könnyek gyűltek, mialatt az őt köszöntő gyerekeket hallgatta az ünnepségen. Fotó: Magasi


A 90 éves egykori pedagógus már gyerekkorában eldöntötte, hogy a tanítói hivatást választja, mint mondja, szinte remegett a gyerekekért. – Azt gondolom, hogy jól végeztem a munkámat, mert egyetlen egykori tanítványom sem ment el mellettem soha köszönés nélkül, a túloldalról is lelkesen integettek, ha megpillantottak. Noha tudom, hogy a mai kollégák helyzete nem könnyű, ennek ellenére ma sem választanék más foglalkozást. Nagyon szerettem tanítani, minden napom boldogsággal telt – fogalmazott Ili néni.

Stubna Valérné Payrich Ilona 1921-ben született Sopronban, az elemi iskolát, a gimnáziumot és a tanítóképzőt is az orsolyitáknál végezte. Diplomáját 1941-ben vehette át. A háború idején az iskolában talált menedéket, szülei jobb helyen tudták ott, mint a forgalmas helyen lévő családi otthonban.

– Apám vendéglős volt, s a Magyar utcában laktunk. A katonák meg a bombázások miatt veszélyes volt a környék. Így az iskolában segítettem az apácáknak. Ha kellett, cserepet hordtam a sérült tetőhöz, vagy kötszert mostam, hogy legyen tartalék – mesélte az ünnepelt.
Az asszony a háború után férjhez ment, s csakhamar saját gyermekeit tanítgathatta. Három fia és egy lánya született, több mint másfél évtizede utóbbi családjával él együtt. A legkisebb fia 1958-ban látta meg a napvilágot, de Ili néni 1960-ban újra munkába állt, s 1977-es nyugdíjazásáig dolgozott. 1974-ben megözvegyült, de sohasem volt magányos, hiszen szerető család veszi körül. Hét unoka, öt dédunoka teszi széppé a mindennapjait, s mivel a gyerekek között érzi magát a legjobban, izgatottan várja a család további gyarapodását.

Olvasóink írták

  • 1. rozinéni 2011. szeptember 15. 19:12
    „szívből gratulálok és jó egészséget a náninek.))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerékpáros baleset: Szemtanúkat keresnek

A Soproni Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya eljárást folytat közúti baleset gondatlan… Tovább olvasom