Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Kisebb terület, kevesebb oltvány

A szőlőterület csökkenése, a telepítés visszafogása hatással van a szőlőoltvány előállítására is.

A beledi szőlőszaporítóanyag-termesztéssel foglalkozó cég tapasztalatai szerint a hazai gazdák elsősorban a magyar, őshonos fajtákat keresik.

Általános tendencia, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a szőlőterület nagysága. Emellett a gazdasági válság, valamint az alacsony szőlő- és borfelvásárlási ár miatt a gazdák elsősorban az új ültetvények telepítésén spórolnak. Ez pedig hatással van az oltványok előállítására is. Pedig a jó bor előállítása a tőkéknél kezdődik.

– Évente mintegy egymillió szőlőoltványt és hárommillió alanyvesszőt állítunk elő, ennek jelentős részét külföldön értékesítjük – mondta el Molnár Ákos, a beledi székhelyű Teleki-Kober Szőlőoltvány Kft. ügyvezető igazgatója. – A szőlőültetvénynek három százalékát kellene évente újratelepíteni. Megfelelő forrás hiányában Magyarországon ennél kisebb a visszapótlás. Az uniós szerkezetátalakításnak köszönhetően a gazdák érdekeltek abban, hogy a régi tőkéket korszerű, minőségibb termést adó, a piacon könnyebben értékesíthető fajtákra cseréljék le. Igaz, ettől még nem nő a megművelt terület nagysága.

Évente mintegy egymillió szőlőoltványt és hárommillió alanyvesszőt állítanak elő a rábaközi kisvárosban.
Évente mintegy egymillió szőlőoltványt és hárommillió alanyvesszőt állítanak elő a rábaközi kisvárosban.

Molnár Ákos hozzátette, öt évvel ezelőtt a kék fajtákat keresték a gazdák. Mostanra a trend megváltozott, és a fehér oltványok kerültek előtérbe. Ezen belül is az őshonos magyar fajták – például a cserszegi fűszeres, olaszrizling és az Irsai Olivér – az igazán kelendőek.

– A hazai kereslet csökkenését a külföldi piac növekedése ellensúlyozza – folytatta a szakember. – Romániában, Bulgáriában, valamint Ukrajnában keresettek a jó minőségű hazai oltványok. Telephelyünk azért nem a Soproni borvidéken, hanem a rábaközi kisvárosban, Beleden van, mert növény-egészségügyi szempontból jobb, ha a szaporítóanyagot nem a szőlő termőhelyén állítjuk elő. Az sem mellékes, hogy nálunk magas az élőmunkaigény, így több mint harminc főnek tudunk állandó munkát adni.


Rövid cégtörténet

A Teleki-Kober Szőlőoltvány Kft. jogelődjét 1890-ben alapították. A II. világháború után a cég Ausztriába tette át a székhelyét és 1996-ban tért vissza Magyarországra. A vállalkozás alapítója, Teleki Zsigmond a nemesítés úttörője volt, a világ szőlőtermesztésének meghatározó hányada az ő szőlőalanyfajtáin növekszik.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabály van rá, példa nincs

Elvileg idén januártól új lakások esetében és lakáseladáskor hőtanúsítvánnyal is kell rendelkeznie… Tovább olvasom