Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Kékfrank: Nincs elég pénze? Csináljon magának!

Hány kékfrankot mennyiért válthat tallérra egy soproni, mielőtt a Rábaközbe indul, és melyikért mennyi forintot kap, ha mégis az kell majd neki?


Nem Nemere István ötezredik sci-fijének összefoglalója ez, hanem egy lehetséges jövőkép: az elmúlt hónapokban minden magára valamit is adó magyar megyében felmerült a helyi pénz bevezetésének ötlete. Pedig észérvekkel aligha magyarázható a népszerűségük, forintot akár bukhatunk is rajtuk - írja az index.hu.

Magyarországon a 2009-ben Sopronban bevezetett kékfrank az első „helyi pénz", bár ha 2008 őszén a bicskei időközi polgármester-választáson többek között a Rendszerváltó Fórum, a Nemzeti Erők Mozgalma és a Nemzeti Erők Szövetsége támogatásával induló Mészáros András nyer, talán még hamarabb is lehetett volna települési pénzünk. Ami persze nem is pénz.

„A magyar nyelv lefoglal bizonyos fogalmakat, de nem biztos, hogy pontosan. Az emberek nem a hitelintézeti törvényen nevelkednek, a mindennapi szóhasználat és a jog elválik egymástól" – mondja Varga István. Ő a kékfrank szellemi atyja, egyben a hivatalos magyar fizetőeszköz, rövidebben a pénz kibocsátásáért felelős Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja.

Első hallásra érzünk egy kis ellentmondást abban, hogy a pénzkibocsátás monopóliumát élvező nemzeti bank fb-jének tagja egyben a forint vetélytársának szánt „helyi pénzek" mentora is, de gyorsan megtudjuk tőle, hogy tévedünk, kétszeresen is.

Először is azért, mert „az agyakban vannak bemosott sztereotípiák, ennek ellenére tény: az MNB nem pénz-, hanem bankjegy- és érmekibocsátásra jogosult. A pénzt mint számlapénzt a bankrendszer hozza létre, abban senkinek nincs monopóliuma" – tudjuk meg Varga Istvántól.

A kékfrank tehát mégsem pénz, bár ezek szerint lehetne. „Én mindig hangsúlyozom, hogy ez nem pénz, de azért, mert differenciáltan gondolkodom" – mondja Varga. (A kékfrankos honlapján is él a kettős beszéd: használják a hivatalos utalvány megnevezést éppúgy, mint a köznyelvben elterjedt „helyi pénz" kifejezést.)

Aztán tévedünk azért is, mert azt gondoljuk, hogy a soproni pénzt (utalványt) a forint vetélytársának szánják. Hát nem. A forinthoz hasonlóan 500-as, 1000-es, 2000-es, 5000-es, 10 000-es és 20 000-es címletekben nyomott kékfrankot „a készpénzhasználattal párhuzamosan lehet használni" – mondja az ötletgazda. Aki szerint azért nem a jogilag helyénvaló utalvány megnevezés terjedt el, mert „az utalványról mindenki egyszeri felhasználásra gondol, a kékfrank viszont többször használatos, akárcsak a pénz".

A teljes írás>>

Olvasóink írták

  • 7. Hyde44 2011. április 08. 12:39
    „Nem vagyok sem bankár, sem gazdasági szakember, de rick-el teljesen egyet értek. Még annyit tennék hozzá, hogy bizonyos liberális honlapokon egyre többet foglalkoznak a kérdéskörrel. Csak nem beijedtek bankárék, hogy nem tudnak mindenkit gatyára vetkőztetni. Azt viszont nagyon is el tudom hinni, hogy a liberális média feltétlen kiszolgálja ez utóbbi tendenciát.”
  • 6. rick_ 2011. április 07. 22:58
    „loner

    Azon gondolkodtál már, hogy ki áll a dollár és az egyéb más valuták mögött? És a nagy nemzetközi utalványok mögött? És mi a jobb, egy gyarapodó helyi vállalkozás, vagy egy tovább gyarapodó befektetői csoport egy Európán kívüli de baráti országban a Földközi tenger keleti partján? Azon tényleg kéne gondolkodnod, hogy most akkor az e ha jó, ha az összes közbeszerzést elviszik a messziről jött nagyok, vagy néha sikerül egy helyben adózó vállalkozásnak nyernie.

    Teszek én is felkiáltójeleket a végére, sokat, mert látom te úgy gondolkodsz, hogy ezzel nyilvánvalóvá teszed, hogy amit írtál az valami nagy igazság.

    !!!!!!!!!!!!”
  • 5. loner 2011. április 07. 17:41
    „Gondolkodott már valaki ki a Kékfrank kitalálója és kinek a vállakozása áll mögötte? És a Hami utalványok?
    Miért nem csodálkozom, hogy az Önkormányányzatnál is az étkezési utalvány Hami? A közbeszerzési eljárást is ez a vállakozás nyerte? Gondolkodni kéne!!!!!!!!!”
  • 4. magyarattila 2011. április 07. 14:28
    „2.

    A helyi pénzekhez a rendszerben résztvevők kedvezményeket kapcsolnak. 2-3-5-10-15 vagy akár 20-25 százalékot. Ha van egy kupac összegyűjtött kuponod, vagy akciós kuponfüzeteid, az gyakorlatilag hasonló. A használatával kevesebb pénzért kapod meg ugyanazt a szolgáltatásmennyiséget. Vagy ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapsz. Csak ez nem egyetlen üzlet vagy néhány üzlet összehangolt aktuális akciója, hanem egy összetett, a helyi gazdasági szereplőket preferáló, megfelelő marketing háttérrel (esetleg minőségügyi garanciákkal) bíró hosszútávú rendszer.

    Az eltérő szereplőknek természetesen eltérő módon hasznos egy ilyen rendszer. Van akinek csak arra, hogy emlékként eltegyen egy 500-ast, van akinek arra, hogy a rendszeresen igénybe vett szolgáltatásokat "akciósan" kapja, a kibocsátó szövetkezetnek - ha elég nagy mennyiségben van forgalomban - akkor a rendszer hasznából jut programokra, marketingre, szolgáltatásfejlesztésre.

    3.

    Hogyan juttat több pénzt a gazdaságba? A jelenleg zsebünkben levő készpénz "foglalt". Ha ezt a pénzt betesszük a bankba (pontosabban a helyi gazdasági szereplő takarékszövetkezetbe) és helyette helyi pénzt használunk készpénzforgalomban, akkor a adok-veszek tranzakciók (természetesen kellő elterjedtség esetén) gyakorlatilag zavartalanul működhetnek (pontosabban azzal az előnnyel, hogy a rendszer tereli a forgalmat a preferált helyi gazdasági szereplők irányába). A bankba helyezett pénz egyrészt kamatozik a szövetkezet részére. Másrészt a bank számára a behelyezett tőke lehetőséget kínál nagyobb mennyiségű hitelkihelyezésre. Adott esetben a szövetkezeti tagok részére mondjuk alacsonyabb kamatfeltételekkel... Szóval például így.

    De emellett rengeteg előnye van. Az egyik például az, hogy senkinek nem kötelező használni! Ha tehát valaki úgy érzi, hogy nem jó vagy kockázatos, az egyszerűen maradjon a régi jó forintnál. :)

    Persze nyilván vannak ellenérdekelt szereplők, és nem feltétlenül csak külföldi tulajdonú cégek vagy a bankszektor lehet ilyen kör. Nekik nyilván tetszenek a negatív hangvételű cikkek, talán még néhány nem tervezett sajtóhirdetést is megérnek... :D Így kerek a világ.

    Végezetül az csak jelent valamit, hogy Svájcban - akik azért csak értenek valamennyire a pénzhez - a frank mellett van egy országosan használt helyi pénz is (a ´wir´), amit elég széles körben használnak.”
  • 3. Tapmancs 2011. április 07. 13:05
    „Ezt nem értettem már az elejétől kezdve, hogy hogy a fenébe juttat ez több pénzt a gazdaságba, hogy ha ugyanannyit be kell fizetni érte. Hát most megerősítettek benne hogy sehogy. Az egész csak arra (lenne) jó hogy távoli vállalkozások helyett a helyieket foglalkoztassák, akik elfogadják az utalványt.”
  • 2. meksz 2011. április 07. 12:27
    „Elolvastam a teljes cikket az indexen.Szóról-szóra igaz.Én már a kezdetektől azt mondom, hogy egy nagy lufi az egész és csak a kibocsájtónak és a banknak hoz hasznot.Ha van egy millió forintom miért is vennék rajta ugyanolyan értékű kékfrankot amikor forinntal bárhol fizethetek?”
  • 1. karakter 2011. április 07. 11:21
    „Mennyire más hangvételű ez a cikk a kékfrankról, mind az eddigiek! :o
    Mi történt?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elsőáldozás és adó nem függhet össze

Varga Csaba szülő állítja: az egyik plébános szerint kislánya csak akkor lehetne elsőáldozó, ha előtte befizetnek háromévnyi egyházi adót. Tovább olvasom