Kisalföld logö

2017. 11. 22. szerda - Cecília 4°C | 11°C Még több cikk.

Jó tanács: Ne kockáztassanak!

Sopron - A pénzügyi válságban egyetlen jó tanács érvényes államra, önkormányzatra, vállalkozóra és családra egyaránt: az óvatos, megfontolt, kockázatkerülő helyzetkezelés.
Az egész világ a válságról beszél. Az idősekben régi, rosszízű emlékek ébrednek, a vállalkozók panaszkodnak, a gyerekektől megvonják a zsebpénzt és mindenki bizonytalan. A tévében egymást érik a karácsony előtti költekezésre csábító hitelajánlatok, de mer-e ma ép eszű ember kölcsönt felvenni akár ajándékra, akár lakásvásárlásra, akár fejlesztésre? Mi a helyes hozzáállás: kivárni vagy belevágni? Kockáztatni vagy nem mozdulni? Ezekről az általános kérdésekről beszélgettünk dr. Kopits Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjával, aki az IMF szakértőjeként korábban számos országban dolgozott különböző pénzügyi válsághelyzetek megoldásán.

Magyarországot a begyűrűző válság után kialakuló helyzetben, amikor a totális pénzügyi válság felé haladt, csak a gyors monetáris politikai szigorítás, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Világbank alkotta trióval megkötött azonnali, összértékben mintegy 20 milliárd eurós készenlétihitel-szerződés mentette meg. Talán kissé erőltetett párhuzamot vonni a kormány és a soproni önkormányzat hitelfelvétele, illetve kötvénykibocsátása között, általános szabályok megfogalmazására, mindenki számára hasznos következtetések levonására mégis alkalmas lehet a két pénzügyi lépés.

Kopits György szerint az önkormányzatnak azt a kérdést kellett elsősorban kivizsgálnia és megválaszolnia, hogy jobb lesz-e a város közösségének a hétmilliárdos kötvénykibocsátás eredményeként. 
 
Dr. Kopits György
Dr. Kopits György

Ez mérhető, kiszámítható, de legalábbis becsülhető, s ha a pozitív válasz mellé a költséghatékonysági elemzés is a hitel indokoltságát támasztja alá, akkor igen, érdemes belevágni akár a nagyobb kölcsönbe is. Hogy éppen most, a pénzügyi válság idején? Nos, erre még a sokat tapasztalt szakember is nehezen ad választ. A recesszió valószínűleg további gazdasági zsugorodást hoz, ám a pangás ellen akár segítség is lehet az időben, még viszonylag jó feltételekkel megkapott hitel. (Lehet, hogy hónapok múlva már nem is lenne lehetőség a forrásbevonásra vagy csak sokkal rosszabb paraméterekkel.) Nem lehet előre megjósolni azt sem, hogy a nyugati határszélen Sopront milyen mértékben sújtja a válság. – Ha az volt az elképzelés, hogy a jelenlegi nehézségeket áthidalják, akkor ez egy elfogadható intézkedés, bár kölcsönből működést finanszírozni mindig veszélyes – vélekedik Kopits György, aki a költségvetési „aranyszabályra" is felhívja a figyelmet: hitelt csak beruházásra szabadna felvenni. Efféle szabályt számos országban alkalmaznak önkormányzati szinten.

Jósolni, bölcsen lépni most rendkívül nehéz, csak egy a biztos: törékeny, kiszámíthatatlan a helyzet, az ország sérülékeny állapotban van – vélekedik a szakember. – Azaz a külföldi befektetők megítélése szerint még kérdéses, hogy hazánk teljesíteni fogja-e a megígért költségvetési kiigazítást; tudniillik ellenkező esetben bekövetkezhet a tőkemenekülés. Az állam csökkentette az idei és jövő évi hiánycélt, ami lehetővé tette, hogy idén már egyetlen fillérnyi éven túli állampapírt sem bocsát ki. Ez nem azt jelenti, hogy most senkinek sem szabad kötvényt kibocsátania. Ha sikerül, örüljön neki, de arra ne számítson, hogy a most kibocsátott kötvényt lejáratkor majd egy másik kötvénnyel fogja tudni refinanszírozni. A kötvényből szerzett pénzt úgy kell felhasználni, hogy az biztosan alapot adjon a teljes visszafizetésre a lejáratig. A működés nem valószínű, hogy ennek a feltételnek eleget tesz. Tehát hatékonyan kell kezelni a limitált forrásokat és semmiképpen sem szabad kockázatokat vállalni – mondja Kopits György.

A hirdetéseken, reklámokban egymást érik a karácsony előtti költekezésre csábító hitelajánlatok. Fotó: illusztráció, Magasi
A hirdetéseken, reklámokban egymást érik a karácsony előtti költekezésre csábító hitelajánlatok. Fotó: illusztráció, Magasi

A pénzügyi szakember tisztában van azzal, hogy Magyarországon nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok. Véleménye szerint viszont a jelenlegi állapot akár alkalmat is teremthet arra, hogy az állam tisztázza és stabilizálja a helyhatóságok szerepét. Több országban egy ilyen helyzetet az önkormányzatok (akár mint a vállalatok is) kihasználnak a működésük átvizsgálására, illetve racionalizálására, annak érdekében, hogy hatékonyabb szolgáltatást tudjanak nyújtani szavazó, adófizető polgárainak. És természetesen köztudomású, hogy több önkormányzatra is ráfér a korszerűsítés, hogy polgárbarát szolgáltatásokat nyújtson.

– Átláthatóvá kell tenni a rendszert, objektív kritériumokkal, jól definiált kiadási felelősséggel, párosítva megfelelő finanszírozással és saját forrásokkal. A helyi adók, bár nem túl népszerűek, szerte a világban jó bevételi forrást jelentenek az önkormányzatoknak. Az önkormányzati bevételi szerkezetben érvényesülnie kellene annak a célnak, hogy az állampolgárok adótudatosságának növelése leginkább helyi szinten (például helyi ingatlanadóból finanszírozott helyi közszolgáltatások) meghonosodjon. Ott, ahol a lakosság azt érzi, az ő pénzéből hatékonyan működnek, építkeznek, nagyobb a felelősség a közösség iránt, kialakul a polgári szemlélet, erősebb a közösség... – nyilatkozta dr. Kopits György.

Névjegy

dr. Kopits György közgazdász Budapesten született 1943-ban. Tanulmányait az USA-ban és Svájcban végezte. Gyermekkorában családjával emigrált, Párizsban, Barcelonában, Buenos Airesben élt, majd az USA-ba költözött. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának, majd az IMF-nek a munkatársa, főosztályvezetője. Missziókat vezetett többek között Belgiumba, Brazíliába, Indonéziába, Törökországba és Ukrajnába, 1990-ben a szovjet gazdasággal foglalkozó tanulmánycsoport egyik vezetője volt, 1986–87-ben magyarországi főreferens, 1993–96 között az IMF magyarországi képviselője. 2003-tól a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja.


Olvasóink írták

  • 2. Telepathia 2008. december 18. 09:10
    „Épesszű ember a pénzügyi váltság elején nem vesz fel főleg működésre hitelt. Az önkormányzat ezek szerint
    másképpen látja mint egy MNB monetáris tanácsának tagja. Jó tanácsát meg kellene fogadni.”
  • 1. FREDDY/S 2008. december 16. 17:59
    „Akik a pénzügyi válságot előidézték, azoknak kellett volna időben szólni, és akkor elkerülhető lett volna, nemde...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A hűséget ünnepelték

Sopron - Sopron városa vasárnap ünnepelte az emlékezetes 1921-es népszavazást, amelynek… Tovább olvasom