Az új soproni képviselő-testület által kezdeményezett perek kapcsán – egyebek mellett – elhangzott: a Petőfi téri mélygarázs beruházásánál alkalmazott konstrukció azt eredményezte, hogy a belváros közterére egy magántársaság földhasználati jogot és elővásárlási jogot szerzett. Az elővásárlási jog pedig azt jelenti, hogy a magánbefektető adott esetben megvásárolhatná a Petőfi teret, miközben a tér az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező közterület. A jogszabály szerint fokozott védelem alatt áll, s így azt sem eladni, sem megterhelni nem lehet.

A Soproni Földhivatal ingatlan-nyilvántartása szerint a Petőfi térre valóban földhasználati jogot jegyeztek be.
– A földhivatal jogértelmezése szerint a jogszabály nem zárja ki a földhasználati jog közterületre való megszerzését, hisz esetünkben ez alapozza meg a beruházó építési jogosultságát, ez biztosítja a lehetőséget arra, hogy elkezdődhessenek a közterületi munkák – nyilatkozta a Kisalföldnek Gál László, a soproni körzeti földhivatal vezetője.

– Ugyanakkor megállapítható, hogy a földhivatalhoz a korábbi önkormányzat és a beruházó között létrejött, hozzánk benyújtott megállapodás, valamint az ahhoz kapcsolódó kérelem kizárólag a földhasználati jog bejegyzésére irányult, elővásárlási jogot sem az okirat, sem a kérelem nem indítványozott. A törvény értelmében pedig a földhasználati jogból nem következhet elővásárlási jog, mint például a bérleti szerződések esetében.

Hogy ezek után kié is lesz a mélygarázs, az a két fél közötti szerződésen múlik, annak tartalmát a földhivatal már nem vizsgálhatja. A földhivatal regisztráló hatóság: csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények szempontjából mérlegeli a benyújtott kérelmeket. Amit a törvény lehetővé tesz, azt be kell jegyezni, ami viszont jogszabályba ütközik, azt nem. A Petőfi téri mélygarázs ügyében jogszabálysértő kérelem nem érkezett hozzánk, s emiatt elutasító határozat sem szüle tett – zárta Gál László hivatalvezető.