Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Hínárral küzdenek a vitorlázók a Fertő tavon

A vízi sportok létét veszélyezteti a sosem látott mértékben elszaporodott hínár a Fertő tavon.
 
– Negyven éve járok a Fertőre, ismerem, mint a tenyeremet. De ilyen hínárosodás, mint az idén, még sosem volt. Lassan lehetetlenné teszi a versenyzést is, mert a kis hajókat megfogja, de a nagyokat is megakasztja a sok vízinövény – mondja Szigethi Béla, a Fertő Tavi Túravitorlázó Egyesület vezetője.

– Ráadásul a nádas is egyre beljebb terjeszkedik, elveszi a területet a sportolástól. Kerestük már a vízügyet, de nem történt változás. A legutóbbi versenyt már csaknem ellehetetlenítette a sok hínár, annyira megakasztotta a hajókat. A Fertő osztrák oldalára is járok versenyezni, döbbenet, de ott egyáltalán nem találkozom még hasonlóval sem! – mondja Szigethi Béla. –

Attól félünk, úgy járunk, mint a város útjaival: ha probléma van, kiteszik a harmincas sebességkorlátozó táblát. A Fertőn meg majd a sportolásra alkalmatlan feliratot... Esetleg kijelölnek egy útvonalat, ahol még lehet haladni, s ezzel megölik a túravitorlázást.

A Fertő tó évtizedek óta fontos bázisa a magyar vitorlássportnak.
A Fertő tó évtizedek óta fontos bázisa a magyar vitorlássportnak.


Nemcsak a vitorlázókat, a szörfösöket, sőt, a horgászokat is zavarja és hátráltatja a sok hínár, de úszni sem kellemes a sűrűn nőtt vízinövények fölött. Minden, ami a víz szintje alá kerül és mozog, összegyűjti, feltekeri a hínárt. Az pedig visszahúz...


– A füzéres süllőhínár szinte szőnyeget képez a víz felszínén, míg a fésűs békaszőlő nagy átmérőjű gyűrűket alkot. Jelenlétük a Fertőn természetes, sőt, ez a tóra jellemző állapot – reagált a panaszra az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

(A Fertő tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője pedig a vízügyi igazgatóság, valamint a Fertő–Hanság Nemzeti Park.) Folyamatban van egy, az unió által támogatott projekt – a nádas és tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója –, s ez a Fertőrákosi-öböl áramlási viszonyait is javítja majd.

A tó távlati, több szakterületet és ezek kölcsönhatását is átfogó kezelését az osztrák féllel együttműködésben megvalósuló stratégiai tanulmány fogalmazza meg, ami még véglegesítésre vár. Ennek célkitűzései között szerepelnek többek között a tómeder növényzetének kezeléséről szóló intézkedések is – tudatták a vízügyi igazgatóságon. 

Boszorkánygyűrű
A sekély Fertő tó nyílt vizében és nyitottabb öbleiben a füzéres süllőhínár és a fésűs békaszőlő a jellemző vízinövény. Egykor hatalmas mezőket képeztek és alakították a tóra jellemző boszorkánygyűrűket.

A két faj növekedési ciklusa a Fertő tóban a jég olvadása után a víz felmelegedésével indul meg, májusra a növény eléri a víz felszínét és általában augusztus közepére alakul ki a legnagyobb tömegük. A ’60-as évek közepén a fésűs békaszőlő előfordulása jelentős mértékű volt, a boszorkánygyűrűk átmérője elérte a hetven métert is.

A ’70-es évek második felére viszont a nyílt vízterületekről gyakorlatilag eltűntek, amit egyes szakértők a növényevő halak telepítésével magyaráznak.

 
    

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Soproni borvidék - A rengeteg augusztusi csapadék miatt rohad a szőlő a tőkéken

Nem tesz jót a sok csapadék a Soproni borvidék szőlőinek, a szemek nem érnek a napsütés nélkül, s… Tovább olvasom