Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

HARKA - Ilyenek vagyunk: Ahol véget érnek az Alpok nyúlványai

Alig fér rá a sok érdekesség a harkaiak táblájára, s minden bizonnyal jó néhány még le is maradt.

Bár Harka lakosainak száma idén átlépte a bűvös kétezret, az itt élők ma is összetartó közösséget alkotnak. Ráadásul a településen mindig történik valami... Nem is volt egyszerű dolga Szabó Károly polgármesternek, amikor egyetlen táblára próbálta összerakni a faluját jellemző mondatokat.

– Nagyon jó ötletnek tartottam a Kisalföld kezdeményezését, nem is volt egy percig sem kétséges, hogy csatlakozunk. Futottam egy kört a testületi tagok között, a hivatalban, megkérdeztem mindenkit, akikkel ezekben a napokban találkoztam. Lehetett volna még sok minden mást is ráírni, de ami végül a plakátra került, az biztosan felkelti Harka iránt az érdeklődést – mosolyog a polgármester.

A kép kattintásra nagy lesz!
A kép kattintásra nagy lesz!


Például ezek a gyönyörű nevek: Kányaszurdoki, Istenszéki, Kecske, Brandmajori és Gida. Ez az öt patak mossa a falu határait. Mióta a közeli víztározó megépült, szerencsére már fegyelmezetten. Legendákra és tündérmesékre gondolhat az is, aki meghallja az Istenszéke-hegy nevét, amelyen a soproniéval egyidős kelta földvár romjai is fellelhetők. A hegy lábánál, igaz, láthatatlanul, de bizonyítottan, a római borostyánkőút húzódik, emlékeztetve arra, az embernek több ezer éve kedvelt lakóhelye ez a környék. Talán mert itt érnek véget az Alpok nyúlványai, a hegyek Harkánál simulnak bele a Kisalföld síkjába.

– Bizony vannak értékeink a múltból, a katolikus templomunk például már 1309-ben állt. A hagyományaink is érdekesek, s ezek mind az itt élők összefogására példák. Minden évben közösen utazunk hazánk valamely szép tájára. A szentendrei skanzenben áll egy harkai ház, amelynél Márton-napon mi is ott vagyunk és megmutatjuk értékeinket az érdeklődőknek. Jó kapcsolatunk van az osztrák szomszédokkal is, szilveszterkor együtt sétálunk át az új esztendőbe.

Évek óta megemlékezünk arról is, hogy az 1921-es népszavazáskor elődeink döntése értelmében magyarok maradtunk. A szüret is fontos esemény nálunk, talán kuriózum, hogy mi előbb mulatunk, s aztán megyünk a szőlőt betakarítani. A gyerekeknek pedig minden évben élmény, hogy a falujáró hintós vagy szános Mikulás az utcákba látogat – sorolja a plakátra is felkerült tudnivalókat Szabó Károly.

Harkán az evangélikus és a német hagyományok is élnek, ezeknek köszönhető többek között például egy újabb „leg": a harkai temetőben van a legnagyobb súlyú harang, amit fából készült harangláb tart. Közel három mázsa érc kong, ha megszólaltatják...   
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fesztiválon a Sopron Balett

Meghívták a győri XI. Magyar Táncfesztiválra a Sopron Balettet. A társulat A szép Cerceruska című… Tovább olvasom