Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Hajóroncsok az iszap mélyén

Történelmi jelentőségű sportrendezvény lesz július végén a Fertő tó magyar oldalán. Az esemény alkalmat nyújt a múltba tekintésre.
A magyar vitorlázás történetében az idén nyáron először rendezik meg a magyar bajnokságot a Fertő tavon. Ennek tükrében elmondhatjuk, óriási fejlődésen ment át a helyi vitorlás élet, mert volt olyan korszaka ennek a sportnak, szenvedélynek, amikor szó szerint iszapba fulladt minden kezdeményezés. A hidegháború az ötvenes években halálra ítélte az 1945 előtti flottát, kikötőjével, házaival és összes hajójával együtt.

Virágzó vízisport

A Fertő tó iszapjában valószínűleg még ma is ott lapulnak azok a roncsok, maradványok, amelyek az egykori Fertő tavi flottát képezték. A harmincas, negyvenes években virágzott a vízisport a rákosi öbölben. Volt hajójuk a leventéknek, a cserkészeknek, de több soproni polgár is rendszeresen vitorlázott, jachtot tartott. Közéjük tartozott Balogh Pál, Bettelheim Vilmos, Czákler Jenő, Liemberger Pál, Schrantz Mátyás, Tarnay Oszkár, Völgyes Nándor. 1942-ben még megalakulhatott a Fertői Vitorlázó Egyesület. A háborúban és az azt követő években azonban minden a pusztulás és a rombolás időszakába torkollott.

Tiltott terület

– 1948-tól egészen 1957-ig tiltott volt a rákosi öböl megközelítése is – mondja Ágotay István egykori vitorlázó. – A Fertőnek ez a része előbb megszállt katonai övezetnek, majd később a világtól elzárt határövezetnek számított. 1948-ban megpróbáltunk öt társammal együtt halászbárkán az öbölbe bejutni, de egy géppisztolysorozat – valószínűleg orosz – elűzött onnan bennünket. Az elkövetkező években a kikötőt és a házakat többször leégették, a vitorlásokat vagy az enyészetre bízták, vagy eltüzelték, jobbik esetben ellopták. 1952-ben egyetlen alkalommal, Garád Róbert szervezésében sikerült egy néhány tagból álló bizottságnak szemlét tartania a tavon, ám még évekig kellett várni arra, hogy az élet lassan beindulhasson.

Az akkori körülményeket szemtanúként Sosztarich András és Iliás Sándor is tapasztalhatta. – Az volt a legfájóbb, hogy egyetlen hajó, egyetlen zászló, kormánykerék sem maradt meg. Érdekes módon Bettelheim Vilmos jachtját még a háború bombázásai alatt kimentették a soproni gumigyárba, de végül az is leégett – emlékezik Iliás Sándor. – A Fertő tavi Vitorlás Szövetség csak 1957-ben alakulhatott meg – veszi át a szót Sosztarich András. – Egy-egy hajó építésére a hatóságok engedélyt adtak. Hajónként hét embernek járt a kikérő, így a vállalatok igyekeztek minél több vitorlást összefabrikálni, hogy minél többen juthassanak ki a tóra. Ez azonban már egy új fejezetbe tartozik. A háború előtti soproni flotta maradványait az elkövetkező évtizedekben a feltételezések szerint senki sem kutatta. Azok a hetvenes évektől kiépülő új vízibázistól néhány száz méter mélyen a nádasban talán még ma is megtalálhatók...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Drágulhat a költségtérítéses képzés

Az Oktatási Minisztérium idei költségvetéséből több milliárd forintot vonnak el a takarékosság… Tovább olvasom