Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Gyerekegyetem: Előadás a bankjegyek hatalmáról

Sopron - „Miért van a pénznek ekkora hatalma?" címmel rendezték meg a Kisalföld Gyerekegyetem tegnapi, nagy érdeklődéssel kísért soproni előadását, amelyen részt vett Kónyból a 13 éves Czakó Krisztina is, a kérdés felvetője. Dr. Vágyi Ferenc Róbert egyetemi docens, a Nyugat-magyarországi Egyetem pénzügyi intézetének igazgatója élvezetes órája többről szólt, mint a pénzről.
„Mindent megvehetünk?" – tette fel a kérdést, s a gyerekek válaszából kiderült: a szeretetet, a barátságot, a boldogságot, a békességet, de még a becsületet sem lehet fizetőeszközzel megszerezni.

– A pénz alapja a társadalmi szinten megtermelt javak értéke. Az ebből származó jövedelem képezi azt a képzeletbeli tortát, amit eloszthatunk – fogalmazott az előadó, aki a pénz kialakulásának történetét is felelevenítette. A mindenki által elfogadott, praktikus fizetőeszköz kitalálása végül is a cserekereskedelem leegyszerűsítését jelentette. Az araboknál például a tevét is pénznek használták, s természetes volt, ha megkérdezték egymástól a férfiak: hány tevét ér a feleséged? A vetített képes előadáson láthattunk Kr. e. 300-ból való ezüst tetradrachmát és Kr. u. a III. évszázadból való Aurelianus császár aranyaureusát. Az ókorban a római császárok már saját arcmásukat verették az érmékre. Szent István korában ezüstpénz járta, Károly Róbertnél már aranyforint, mégpedig Anjou-liliom mintával, ami egyébiránt a Nyugat-magyarországi Egyetem szimbóluma is. A papírpénz Mária Terézia korában jelent meg, az 1740-es években. („Napjaink hazai fizetőeszköze, a forint idén 62 éves, elérte hát a nyugdíjkorhatárt, lassan ideje nyugdíjba mennie. Ami utána jön majd, az az euró, aminek szellemi szülőatyja is magyar származású közgazdász, dr. Lámfalussy Sándor" – hangzott el az előadáson.)

Több mint kétszázharminc iskolás vett részt a jó hangulatú előadáson. Fotó: Magasi Dávid

– Társadalmi megegyezés, hogy a pénz pénz. A gazdaság minden szereplője elfogadja, ezért lehet – a gazdasági helyzetnek s legfőképpen az inflációnak megfelelően – különböző címletű bankjegyeket nyomtatni – folytatta az előadó. – Hazánk nevéhez ilyen vonatkozásban egy világcsúcs is fűződik: sehol a földkerekségen másutt, egyedül nálunk nyomtatták a világ legnagyobb címletű bankjegyét, az ezertrilliós pengőt 1946-ban. A vagyon fogalmának kérdéskörénél dr. Vágyi Ferenc Róbert ezzel is szemléltette, a sok pénz nem biztos, hogy mindig vagyonnal ér fel. „Miben tartsuk akkor a pénzünket?" – vetődött fel a kérdés. Kézenfekvő a pénz banki kamatoztatása, de még jobbnak tűnik a befektetés, ami ingatlant, vállalkozást, részvényeket, továbbá államilag garantált értékpapírokat jelent. A híres tőzsdeguru, André Kosztolany gondolata szerint: „Akinek sok pénze van, spekulálhat. Akinek kevés pénze van, ne spekuláljon. És akinek egyáltalán nincs pénze, annak spekulálnia kell." Miből is lettek gazdagok a világ hírességei? Dr. Vágyi Ferenc a tudáson alapuló, kreatív ötletek megvalósítását és a sikeres vállalkozókat éppúgy példának hozta fel – megemlítve Bill Gatest, Rubik Ernőt, az IWIW magyar feltalálóit, s annak a számítógépes programnak a magyar megalkotóit, akiknek művét 80 országban több tízezer mérnök használja –, mint a középkorban a mecenatúrájukról hírnevet szerzett Medicieket vagy a legendás Rotschild családot. Ez utóbbiak spekulációból szerezték vagyonukat a napóleoni időkből. Kiváló postagalambjaik révén tudomást szereztek egy csata kimeneteléről s ezért eladták állampapírjaikat. Mindenki azt hitte, ők már mindent tudnak, ezért hasonlóképpen cselekedtek. A piacon óriási kínálat keletkezett az értékpapírokból, ezért az ár is nagyot zuhant. Rotschildék ekkor szinte fillérekért fölvásárolták az egészet, s végül órási vagyonra tettek szert. „Meggazdagodni tehát jól kiszámított spekulációból is lehet, nemcsak kemény munka és vállalkozás, korszakalkotó találmányok, sporttehetség és művészetek révén" – összegzett dr. Vágyi Ferenc, aki az adakozás és a jótékonykodás fontosságának tudatosításáról sem feledkezett meg. Demján Sándort hozta fel példának, aki több száz rászoruló és tehetséges egyetemistát támogat évi 250 ezer forinttal. Az előadó végezetül elmondta: hazánkban tavaly december 31-én 360 millió darab papírpénz volt forgalomban – összhosszúságuk körbekerítené az Egyenlítőt –, összesen 2189 milliárd forint értékben.


Horváth Petra
Horváth Petra, a fertődi iskola negyedikese: – Már a jövőmre gondolok, ezért jelentkeztem a gyerekegyetemre, engem is érdekelt ez a téma. Azt is szerettem volna megtudni, milyen az, amikor egyetemi előadó tart nekünk órát.

Varga Péter Krisztián

A 10 éves Varga Péter Krisztián a Fenyő téri német nemzetiségi iskolából érkezett: – Nap mint nap hallunk a pénzről, de most legalább alaposan körbejárhattuk a témát. Ez is segít abban, hogy a jövőben jobban tudjak gazdálkodni vele.

Tremmel Jennifer

Tremmel Jennifer, a Lackner-iskola 6.-os tanulója: – Tetszett a téma, s gondoltam, jó lesz, ha többet is megtudok a pénzről. Örülök, hogy részt vehettem a Kisalföld Gyerekegyetemen.

Döbrösy Csaba

A 13 éves Döbrösy Csaba a sopronhorpácsi iskolából érkezett: – A novemberi soproni gyerekegyetem előadását is meghallgattam, most is azonnal jelentkeztem. Jó dolog, hogy egy igazi egyetemen is beleszagolhatok az oktatás légkörébe.

A jelenlévők kérdeztek

– Mekkora veszteséggel jár hazánknak az „agyelszívás"? Egy nap alatt mennyi pénzt állítanak elő nálunk? Miért keres egy jogász sokkal többet, mint egy tanár? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel a résztvevők, akik az előadót végül nagy tapssal jutalmazták.

Előadás: Dr. Vágyi Ferenc Róbert sok más mellett bemutatta az értékpapírokat is, amelyekkel spekulálva vagyont lehet szerezni – vagy veszteni. Fotó: Magasi Dávid

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki fizet a talajterhelésért?

Sopron - Március 31-ig kell bevallani és megfizetni a tavalyi talajterhelési díjat. Az erről szóló… Tovább olvasom