Kisalföld logö

2016. 10. 01. szombat - Malvin 13°C | 23°C

Gyenge forint: áldás és átok is a soproni cégnek

A külföldre termelő megyei cégeknek elméletileg jól jön a gyenge lábakon álló forint, igaz, a portálunk által megkérdezett győri és soproni cég ezt nem erősítette meg egyértelműen.

"Több mint egy százalékot erősödött a forint a bankközi devizapiacon Budapesten, majdnem elérte eddigi csúcsárfolyamát az euróval szemben.

Délután négy órakor az eurót 235,85/95 forinton jegyezték a budapesti bankközi kereskedelemben az előző napi 238,80/90 után, ami 1,24 százalékos forinterősödésnek felel meg.

Nehéz elhinni: 229 forintot is ért egy euró

A legerősebb forintjegyzés 235,55 forintos euróárfolyamnál volt, ami megközelítette a valaha elért legmagasabb forintárfolyamot.

Az elmúlt közel öt és fél évben 240 forint alatti euróárfolyam – az elmúlt napokra jellemző erősödő irányzat kibontakozásáig – nem fordult elő" - nehéz elhinni napjainkban, hogy valaha ilyen hír(eke)t közöltünk Olvasóinkkal.

De ettől még tény: 2008 június közepétől július végéig 230-235 forint között mozgott az euró.

Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium akkori államtitkára úgy nyilatkozott 2008 nyarán, hogy "a rekordszintre dráguló forint már kedvezőtlenül érinti az exportőröket és negatív hatást gyakorol a működő tőke behozatalára".

A Magyar Nemzet Bank deviza-árfolyamatokat rögzítő alkalmazása szerint 2008. július 18-án 230 forint alá is ment az euróval szemben a forint; akkor 229 forintot ért egy euró, míg 141,5 forintot egy svájci frank.


Euró és frank: drága testvéreink!
Euró és frank: drága testvéreink!


Az erős forintnak az exportra termelő magyar cégek voltak a vesztesei

Az elsősorban külföldi piacokból élő, exportra termelő megyei cégeknek anno komoly gondot is okozott a szokatlanul "erős" forint, hisz forintba átszámolva sokkal kevesebb pénzt kaptak ugyanazért a termékért, mint akárcsak pár hónappal korábban.

"Katasztrófa" – jellemezte az erős forint miatti helyzetet Hirschler Judit, a Hirschler Glas Kft. ügyvezető igazgatója 2008. július 2-án.

"A megrendelői szerződések megkötésekor egy fontért négyszáznegyven forintot kaptunk, most alig háromszázat. Az euró esetében ötven forinttal ér kevesebbet a magyar fizetőeszköz.

A rossz helyzet esetünkben fokozottan igaz, hiszen termékeink kilencvenkilenc százalékát külföldön értékesítjük" - mondta három és fél éve Hirschler Judit.

"Hosszú távon a gyenge és erős forint váltakozása kiegyenlíti egymást"

"A gyenge forint áldás és átok is egyben számunkra. Mint exportáló cég nyerünk a gyenge forinton, viszont az alapanyagokat is euróban fizetjük ki, a hitelünk is megugrott.

Jelen pillanatban az energiaárakon, illetve a munkabérekben lehetünk versenyképesek, de hosszú távon a gyenge és erős forint váltakozása tapasztalataink szerint kiegyenlíti egymást" - nyilatkozta Hirschler László, a Hirschler Glas Kft. egyik vezetője most.


Készülnek a visszapillantó tükrök a soproni Hirschler Glasban.
Készülnek a visszapillantó tükrök a soproni Hirschler Glasban.


"A forint árfolyama hektikusan, széles határok között, s kiszámíthatatlanul változik"


Józsi Ottó, a győri, egyedi mérő-, tesztelőberendezéseket gyártó HNS Kft. ügyvezetője így vélekedett anno a 2008-as erős forintról: "a probléma nem csak a kivitelből élőket érinti, mert egyre több multinacionális cég magyar leányvállalata szintén euróban számol el beszállítóival".

Hétfői megkeresésünkkor a HNS Kft. ügyvezetője így jellemezte a jelenlegi gyenge forintot: "az alapvető gond a magyar fizetőeszközzel, hogy rendkívül hektikusan, széles határok között, s kiszámíthatatlanul változik az árfolyam.

Emiatt nagyon nehéz külföldi cégek számára hosszú távú árajánlatokat készíteni" – tette hozzá Józsi Ottó.

Arra a kérdésünkre, hogy az exportra termelő cégeknek jó-e a gyenge forint, Józsi Ottó diplomatikusan visszautasította a válaszadási lehetőséget.

A gyenge forint "fűti" a magyar külkereskedelmet

Az óvatos nyilatkozatok ellenére a statisztikai adatok szerint a gyenge forint "fűti" a magyar külkereskedelmet.

"Tavaly novemberben a devizában számított külkereskedelmi termékforgalom mérsékelt, forintban mérve viszont kétszámjegyű bővülést mutatott - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január 9-én.

Mindez azt jelenti, hogy a kivitel sokkal nagyobb a behozatalnál Magyarországon, igaz, üröm az örömben, hogy ez nagyrészt a forint gyengülésének és a csökkenő belföldi keresletnek tudható be.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Váltótörés: Megindult a forgalom Sopron és Nagycenk között

A GYSEV szakembereinek hétfőn sikerült átmenetileg megjavítani a szombat éjszaka eltörött váltót. Tovább olvasom