Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

Fertőbozról indult hetven éve a második aranyvonat

A vonat a deportált zsidóktól a magyar hatóságok által elkobzott kincseket szállította, Bécsújhelyen német őrség várta.

Hetven éve, 1945. január 23-án hagyta el Magyarországot a második "aranyvonat", amely túlnyomó többségében a deportált zsidóktól a magyar hatóságok által elkobzott javakat szállította nyugatra. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összefoglalója: A második világháború utolsó hónapjaiban a közeledő szovjet csapatok elől az ország értékeit vasúton menekítették nyugat felé, ezeket a szerelvényeket emlegették később "aranyvonatként".

A vonat. Fotó: kisalfold.hu archívum
A vonat. Fotó: kisalfold.hu archívum



Az első aranyvonaton a jegybank 29 tonna aranya, valuta- és részvényállománya mellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, közgyűjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia) értékeit, többek között Mátyás király Corvináit és a méteretalon platina rudat, valamint állami kezelésű letétállományokat, köztük zsidó eredetű vagyont is elszállítottak.

Ezek a kincsek két részletben hagyták el az országot, az első szerelvény 1945. január 17-én, a második január 23-án indult a fertőbozi vasútállomásról.

A vonatokon utazott a jegybank 230 tisztviselője és családjuk is, összesen csaknem hétszáz ember. A rakományt Bécsújhelyen megerősített német őrség várta, a végállomás a közép-ausztriai Spital am Pyhrn kisváros lett.

A vasútállomásról szánkókon a helyi kolostori kriptába szállították a 600 ládányi aranykészletet és a bankjegyeket, valamint az iratokat. Spitalt az amerikai hadsereg szabadította fel 1945. május 7-én, egy héttel később az értékeket négy banki tisztségviselő kíséretével Frankfurt am Mainba szállították. Az ausztriai amerikai katonai kormányzat Quandt Richárdot, az MNB egykori vezérigazgatóját bízta meg a bizalmi vagyongondnoki teendők ellátásával.

Az amerikai elnökválasztás kampánytémájává vált az aranyvonat kárpótlásának ügye. A huszadik század legnagyobb rablásának nevezett történet helyszíne hónapokig Brennbergbánya volt, ahol Szálasi Ferenc nyilasvezér is meghúzta magát - írtuk meg portálunkon még 2004-ben.

– Egyik nap eltűntek a vagonok mindenestül, de egyet képtelenek voltak elhurcolni. Ebben többnyire nem értéktárgyak voltak, hanem inkább ruhák, használati cikkek – magyarázta akkor Dorvekinger József, aki történtek idején tizenegy éves gyerek volt.

– Kevés volt az élelem akkoriban, a brennbergiek sokáig ennivalóért cserélték a visszamaradt holmikat.


Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 júniusában Washingtonban megállapodott az amerikai kormánnyal a jegybank aranykészletének és más értékeknek a visszaadásáról. A 2696 aranyrúd és a 40 zsák érme augusztus 6-án érkezett Magyarországra, ez lett az augusztus 1-jén bevezetett új fizetőeszköz, a forint fedezete; később a múzeumi kincsek zöme is hazakerült.

A másik aranyvonat túlnyomó többségében a deportált zsidóktól a magyar hatóságok által elkobzott javakat szállította. A kincseket, műkincseket előbb Zirc közelében, majda Sopron melletti Brennbergbányán gyűjtötték össze.

A koncentráció felügyeletével megbízott nyilas kormánybiztos, Toldy Árpád nyugalmazott csendőrezredes saját egzisztenciáját akarta megalapozni, ezért embereivel együtt különválogatta a drágaköveket, ékszereket és a Brennbergbányánál veszteglő vonatot otthagyva teherautón Svájcba indult. Toldyékat Nyugat-Ausztriában fogta el a francia hadsereg, a kincseket visszajutatták Magyarországra.

Az aranyvonat, amelynek ideiglenes parancsnokává Avar László egykori zentai polgármestert nevezték ki, 1945. március 30-án indult Ausztriába. A rajta szállított értékek szinte sértetlenül jutottak el május 16-án a Salzburg közeli Werfenbe, ahol néhány napig magyarok és amerikaiak közösen őrizték. A magyar személyzetet ezután leparancsolták, s a szerelvény amerikai fennhatóság alatt júliusban érkezett meg Salzburgba. Itt amerikai főtisztek egész sora "igényelt" a magyar zsidók vagyontárgyai közül, a nyár folyamán több közlegény is betört a raktárba.

Az igazi problémát azonban az jelentette, hogy bár az amerikaiak - természetesen - pontosan tudták, honnan jött a vonat és kiknek az értékei vannak rajta, a vagyont "azonosítatlan eredetűnek" minősítették.

A szerelvényt a magyar kormány és a magyar zsidó szervezetek kérése ellenére sem voltak hajlandóak visszaküldeni, a magyar zsidók vagyonát az erőteljes nemzetközi tiltakozás ellenére az ENSZ Menekültügyi Szervezetének illetékességi körébe utalták. Bill Clinton elnöksége idején, 1998-ban amerikai tényfeltáró bizottság állapította meg: a katonai hatóságok nem tulajdonítottak kellő fontosságot a zsidó vagyon tulajdonosaikhoz való visszajuttatásának, s a vonat kincseit ausztriai hadosztályuk megdézsmálta, az értékek egy része amerikai tábornokok lakásába került.

2001-ben holokauszt-túlélők pert indítottak az amerikai kormány által visszatartott vagyonrész ügyében.

A károsultak kárpótlására 2005-ben alapítványt hoztak létre, amelynek 25,5 millió dollár állt rendelkezésére az amerikai költségvetésből. A pénzt a magyar holokauszt-túlélőkről gondoskodó egyesült államokbeli, izraeli, magyar, kanadai és egyéb szervezetek között osztották szét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kópházánál találták meg a soproni kórházból "elszökött" férfit

A rendőrök egy hiányos öltözetű, papcsuban sétáló férfit vettek észre Sopron és Kópháza között… Tovább olvasom