Öregedőben ugyanis a donortársadalom.

A véradók az idősebb korosztályhoz tartoznak, öregedőben a donortársadalom, hatvanöt év felett pedig már senki nem adhat vért. Így a véradás-szervezői munka egyik legfontosabb feladata a fiatalok megszólítása lett. Ezt a célt szolgálja a harmadik alkalommal meghirdetett Országos Felsőoktatási Véradóverseny is. Eredményhirdetését júniusban, a véradók világnapján tartják. A nevezés lezárult, a verseny májusig tart, az első helyezettek hallgatói létszámtól függően kategóriánként félmillió forintot nyernek. A győztes a legnagyobb véradói aktivitású felsőoktatási intézmény lesz.

– Valószínűleg idén sem nyernénk, így most nem is neveztünk. A 2005/2006-os tanévben pályáztunk, de a nagyobb intézmények lekörözték az NYME-t – mondta el portálunknak Molnárné Kiss Irén, az NYME vöröskeresztes titkára.

– Ennek ellenére fontosnak tartjuk a diákok megszólítását, évente kétszer szervezünk véradást, alkalmanként 100–150 fiatal részvételével. Az utóbbi években csökkent a donorok száma, mert korábban a kollégiumban vártuk a fiatalokat, ahol szinte mindenki belebotlott a Vöröskereszt munkatársaiba. Most viszont a diákszállón nincs alkalmas hely a véradásra, így az Egyetemi Ifjúsági Házba hívjuk a diákokat, ahová eljönni nem mindig van ideje és kedve a hallgatóknak.

Van, amikor a fiatalok is jó bulinak tartják a véradást. Felvételünk a soproni VOLT Fesztiválon készült. Fotó: Magasi Dávid

Megjegyzem, az erdész- és fás tanulók a leglelkesebbek, noha a ˝balekoktatásokon˝ mindenkit felvilágosítanak a véradás fontosságáról.

A győri Széchenyi-egyetem viszont jelentkezett a megmérettetésre.

– Beadtuk a pályázatunkat, immár nem először, de még sohasem nyertünk. Az egyetemen alkalmanként 110–140-en tartják a karjukat, ők viszont rendszeresen eljönnek, évente háromszor. Jó a kapcsolatunk a győri véradásszervezőkkel, ezért számunkra a segítőkészség a fontos, így versenytől függetlenül is mozgósítjuk a donorokat – mondta Ulrichné Papp Euridiké, az egyetem képviselője.

Az elmúlt tanévben a benevezett 26 intézmény több mint 170 ezer nappali tagozatos hallgatójából alig több mint 8500-an nyújtották karjukat. Szerencsére van pozitív példa is. A soproni Dömötör Ágnes 21 esztendős és 18 éves kora óta rendszeres véradó.

– A nagymamámtól hallottam először a véradás fontosságáról, ő is a donorok közé tartozott. Aztán egészségügyi szakközépiskolásként, majd egészségügyi főiskolásként már a tanulmányaimból is tudom, milyen nagy segítség ez a rászorulóknak. Aktivistaként azt látom, a fiatalok félnek a fájdalomtól és attól, a véradás legyengíti a szervezetüket. Pedig a véradás után megújulnak a vörösvérsejtek, így felfrissül az ember – mondta Ágnes, akit örömmel tölt el, hogy egy-egy adag levett vérével akár három ember életét is megmentheti.