Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Évről évre kisebb területen aratnak a Fertő tó nádasaiban

Egyre kevésbé gazdaságos a Fertő tavi nádaratás, ráadásul erre a piacra is betörtek már a kínaiak.

Nem először intézett írásbeli kérdést Magyar Zoltán országgyűlési képviselő a parlamentben a Fertő tavi nádaratással kapcsolatban, firtatva azt, mikor lesz végre újra aratás a tavon.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter válaszában hosszan taglalta a kialakul helyzet előzményeit (amikről a Kisalföld is nemegyszer beszámolt), kitért a folyamatban lévő peres eljárásokra, többek között arra is, hogy a Nemzeti Föld- alapkezelő Szervezet több mint harmincmillió forint összegű elmaradt haszonbér-követelést érvényesített a nádgazdasággal szemben. Az aratási kötelezettség megsértésére és a jogosulatlan támogatásigénylés miatt pedig kétrendbeli költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett. A nyomozás jelenleg is folyamatban van.

A learatott terület nagysága az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, a Fertő tavi nád aratása gazdaságtalan.
A learatott terület nagysága az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, a Fertő tavi nád aratása gazdaságtalan.


Egyetlen dologra nem tért ki sem a kérdező, sem a válaszadó a parlamentben: hogyan érinti mindez a tó élővilágát? Pellinger Attilát, a Fertő–Hanság Nemzeti Park zoológusát erről kérdeztük.

– A legutóbbi szezonig minden évben volt nádaratás a Fertőn. A learatott terület nagysága ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, ennek több oka is van. Az enyhe telek nem kedveznek a munkának, a gépek termelékenysége akkor a legmagasabb, ha vastag jégpáncél borítja a tavat. A Fertőn – szemben más hazai nádasokkal – óriási kiszállítási távolságokkal kell számolni, ami már évtizedekkel korábban gazdaságtalanná tette a belső részeken végzett termelést. És bármilyen furcsa, ezen a területen is számolni kell a távol-keleti, főként kínai konkurenciával – mondta el a szakember.
– Maga a nádas egy bonyolult ökológiai rendszer, amely nem igényli, de bizonyos korlátok között védett területeken is lehetővé teszi a nád hasznosítását.

Aratással megelőzhető, hogy korhadó szerves anyag halmozódhasson fel, amely egyébként a természetben spontán – például villámcsapás nyomán – keletkező tüzekkel időnként minden emberi beavatkozás nélkül is megtörténik. A természetvédelmi törvény előírja, hogy a nádas élővilágának védelme miatt minden évben engedélyeztetni kell az aratást.

Ennek során a nemzeti park magterületein, illetve a fokozottan védett és telepesen költő madarak fészkelőhelyein az aratást nem engedélyezi a kormányhivatal. Ezeken a területeken a megőrzés jelenti a prioritást. Fontos, hogy az aratási időszak ne nyúljon bele a madarak fészkelési időszakába és ezzel együtt a gépek taposása ne károsítsa a tavasszal a víz szintje alatt növekedésnek induló új hajtásokat.

A jövőben a nádaratást a Fertő kezelői, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság végezteti majd, a vízminőség- és természetvédelmi szempontok érvényesítése mellett – mondta el Pellinger Attila. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hetven fát ültettek a soproni holokausztkutató tiszteletére

Hiánypótló munkaként, az Auschwitzba elhurcolt 437 ezer magyar tragédiájáról írja legújabb… Tovább olvasom